A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A gazdaságfejlesztés terén történelmet írt a város

Négy év alatt 200 milliárd forint áramlott Debrecen gazdaságába

Papp László: növekszik a diákok száma az egyetemen is, sok külföldi hallgató tanul nálunk, és az ipari, gazdasági folyamatoknak köszönhetően intenzíven beindult a debreceni műszaki képzés. Nagy arányban nőtt a gépészmérnök, a villamosmérnök, az informatikus hallgatók száma. Ezért mind az oktatás, mind a gazdaság területét vizsgálva optimistán tekintek a jövőbe.

Újabb német globális vállalat, a Continental épít elektronikai összeszerelő üzemet Debrecen déli ipari övezetében. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megvalósulnak az Új Főnix Terv elemei?
 

–Pontosan. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amiről 2014-ben, a polgármesteri kampány során beszéltem, azok a törekvések, célok valóra válnak. Az Új Főnix Terv végrehajtása is nagyon jó ütemben halad. A Continental sem választotta volna Debrecent új befektetési helyszínként, ha az Új Főnix Terv a déli gazdasági övezetben nem haladna kitűnően. A Continental bő egy év alatt a negyedik német nagyvállalat, amelyik Debrecent választja. Az, hogy négy gyár épül városunkban, azt is jelenti, hogy több ezer új munkahelyet sikerül a kormánnyal együttműködve létrehozni. Fontos leszögezni, hogy az Új Főnix Terv és Debrecen gazdaságfejlesztési modellje csak az egyik fontos eleme annak, hogy városunkat, Magyarországot választják a befektetők – hiszen minden ország több helyszínnel versenyez. Debrecenen kívül a másik fontos szereplő a kormány, annak gazdaságfejlesztési modellje, amit a Szijjártó Péter miniszter úr által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium visz át a gyakorlatba. Jó együttműködés alakult ki a KKM-mel az elmúlt években, és a fejlesztések nagyon fontos eleme, hogy a magyar kormány iránt komoly bizalom fogalmazódott meg a nemzetközi gazdasági szereplők részéről. Ezért is köszönjük a magyar kormánynak, Szijjártó miniszter úrnak, ás az általa vezetett tárcának, hogy Debrecen gazdaságát tekintve az elmúlt négy évben történelmet írhattunk – hiszen a Continental bejelentésével együtt négy év alatt 4700 új munkahelyet hoztunk létre, és a befektetett működő tőke városunkban átlépte a 200 milliárd forintot.
 
Amikor Szita Károllyal, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével készítettem interjút, elmondta, hogy a befektetésekkel, beruházásokkal, nem csupán Kaposvárra, hanem a környező településekre is gondolnak. Ez jellemzi Debrecent is?
 

–Debrecen gazdasági fejlesztése, fejlődése, nem csak a cívis város közigazgatási határain belül tapasztalható, hanem jóval azon túl is. A kormánnyal közösen úgy gondolkodunk Debrecenről, mint régiónk meghatározó nagyvárásáról, regionális központjáról, amelynek megvannak a határon átnyúló „lábai” is. Egyetértek Szita elnök úrral, polgármester úrral, hogy egy-egy megyeszékhely fejlesztése, amire a Modern Városok Program koncentrál, nem csak az adott nagyvárosban élőket érinti, hanem az egész megye, sőt az adott régió lakosságát, és mindenkinek a javát, komfortosabb élethelyzetét segíti, támogatja.
 
Február közepén a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy munkaerőpiac igénye még mindig nincs megfelelően összekapcsolva a képzéssel. Szerinte a kötelező gimnáziumi felvételi bevezetésére lenne szükség annak érdekében, hogy azok válasszák ezt az oktatási formát, akik később egyetemen akarnak továbbtanulni. Így elkerülhető lenne, hogy a gimnáziumban végigbukdácsoló diákok 18 évesen szembesülnek azzal, hogy szakmát kellett volna választani. Debrecenben az egyetemen és szakiskolákban is a piaci igényekhez alkalmazkodva alakítják át a műszaki képzéseket?
 
–Természetesen, és az említett 4700 új munkahelyet a nagy beruházások hozzák létre. A városban bővül a kis-és középvállalati szektor is. Ezért is nagyon lényegesek az átgondolt oktatásfejlesztési tervek. Hiszen a munkahelyek létesítését lehetetlen lenne megvalósítani egy jól átgondolt és működő oktatási rendszer nélkül. Debrecenben, az országban elsőként hoztunk létre egy olyan szervezetet, miután az állam minden működési, fenntartási feladatot átvett az oktatási rendszerben, amely biztosítja az önkormányzat, a gazdasági élet szereplőinek, valamint az egyetemnek a megfelelő kapcsolódási felületet a város közoktatási rendszeréhez. Ez a debreceni oktatási tanács, s ennek keretei között valamennyi intézményfenntartó – egyházi iskolák, tankerület, szakképzési centrum, egyetem, az önkormányzat és az ipar szereplői – vitatja meg, hogy milyen irányba kell elmozdulni. Konkrét, stratégiai együttműködések alakulnak ki a vállalatok és az oktatási rendszer szereplői között. Erre egy példa: 2015-ben a város az oktatási intézmények fenntartóival olyan megállapodást kötött a várható gazdaság fejlődés okán, hogy az oktatás minőségének javítása mellett törekedni kell a mennyiségi növekedésre is. Elértük, hogy a szakképzési centrum nappali rendszerben tanuló diákjainak, és a felnőttképzésben résztvevőknek aránya több mint 23%-kal növekedett – 7.500 ről 9.700-ra. Célunk, hogy a ’20-as évek elejére 30%-os növekedést érjünk el. Ezt meg is tudjuk valósítani, hiszen annyira jó az infrastruktúránk, hogy ezt a megnövekedett létszámot megfelelően tudja fogadni. A szakképzést nem állítom szembe az általános gimnáziumi oktatással, mert mindkettőből nagyon jól tud profitálni az ipar és a gazdaság. Tehát mindkettőre nagy feladat hárul a város jövőjét illetően. Egyre jobban növekszik a diákok száma az egyetemen is, sőt sok külföldi hallgató tanul nálunk, és az ipari, gazdasági folyamatoknak köszönhetően intenzíven beindult a debreceni műszaki képzés. Nagy arányban nőtt a gépészmérnök, a villamosmérnök, az informatikus hallgatók száma. Ezért mind az oktatás, mind a gazdaság területét vizsgálva optimistán tekintek a jövőbe.
 
Örök téma a bürokrácia, amely valamelyest csökkent, de mit tesznek az ügyfélközpontú közigazgatás még hatékonyabb működtetése érdekében?
 

–Lényeges, hogy a polgármester visszacsatolást kapjon a város által jegyzett, irányított folyamatok hatékonyságáról, annak megítéléséről. Azt érzékeljük, hogy bár Debrecenben a bürokratikus gátak lebontását vizsgálva viszonylag jó a helyzet, de nem lehetünk elégedettek – eltévednek a vállalkozók, a polgárok a hivatalok útvesztőjében. Ezért a városi költségvetés elfogadásakor biztosítottuk a forrást a vállalkozók információs pontjának létrehozására. A hivatalon belül meghatározott időközönként egy-egy olyan platform működik majd információs pontként, ahol minden olyan érintett osztály képviselője együtt van jelen, hogy meghallgassák a vállalkozók kérdéseit, és azokra konkrét választ adjanak. Arra alapozom, hogy eddig sem volt rossz ebben a témában a helyzet, mert tavaly májusban jelent meg a Világbank egyik felmérése, amelyik 22 régióbeli várost vizsgált – nem csak a miénket, hanem Székesfehérvárt, Miskolcot, Szegedet, Temesvárt és Bukarestet. A felmérés szerint Debrecen Székesfehérvárral együtt a legversenyképesebb városkategóriát nyerte el. Vizsgálták az eljárási rendeket, azok megbízhatóságát, kiszámíthatóságát, gyorsaságát. Március 13-án veszi át városunk a Financial Times befektetés-ösztönzéssel, külföldi tőke beáramlásával foglalkozó részlegének elismerését, amely alapján Debrecen rendelkezik a legjobb befektetés-ösztönzési stratégiával a 200 ezres lakosságszámú városok kategóriájában, és ez alapján viselheti a Jövő Európai Városa címet 2018/19-ben Barcelona, Birmingham, Bordeaux és Limerick mellett. Ebben nagyon fontos szerepe van a hivatali ügyintézési mechanizmusoknak.
 
A 2018. évi költségvetési rendeletének tervezetét 87.513.379.914 Ft mérlegfőösszeggel terjesztette a közgyűlés elé. Hogyan oszlanak el a működési költségek és a beruházásokra fordítandó források?
 
–A 87 milliárdból 36.8 milliárd a beruházási főösszeg – ami rendkívül magas. Mindez abból fakad, hogy a Modern Városok Program beruházási összegei, illetve az Új Főnix Terv fejlesztései idén és 2019-ben érik el a csúcsot. Mindez összefügg azzal, hogy az EU-s fejlesztési ciklus elérte a zenitjét. Az összes fejlesztésre felhasználható forrás a korábbi előkészítő évek után idén éri el a kivitelezési fázis szintjét. Ehhez kapcsolódik hozzá a Kertségi Fejlesztési Program, aminek a keretében elkölthető több mint 4 milliárd forint is jelzésértékű. A város működtetési, üzemeltetési költségei is jelentős mértékben növekednek. Debrecen adóbevételei dinamikusan növekednek, úgy, hogy nem emelünk adót, de a gazdaság teljesítménye, teljesítőképessége jelentős mértékben növekszik. Tavaly az eredetileg tervezett 11.8 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételhez képest, több mint 400 millióval több folyt be. Idén – konzervatív számítással – 12.3 milliárdos iparűzési adóbevételt tervezünk. Feltételezve, hogy túlteljesülnek adóbevételeink. Debrecen 2018-as költségvetése nagyon reálisan, a megfelelő pénzügyi szigorral tervezett és stabil, minden területen képes biztosítani a város fejlődését – úgy, hogy mindegyik ágazat költségvetési főösszege jelentő mértékben növekszik. Például: kulturális feladatokra 2017-ben 2.7 milliárd forintot fordítottunk, idén pedig közel 3 milliárdot tervezünk. Készülünk az Európa Kulturális Fővárosa cím megnyerésére, már bejutottunk a második fordulóba, ezért is fontos, hogy a kulturális szférára fordított költségek növekedjenek. A fejlesztésekről: idén a Modern Városok Program keretein belül a repülőtér, a nemzetközi iskola és a nagyerdei strandfürdő fejlesztése kezdődik meg, a már folyamatban lévő Déli Gazdasági Övezet fejlesztése mellett. A városfejlesztéshez, a beruházásokhoz kapcsolódó főösszeg elsősorban amiatt növekszik, mert például összesen több mint 100 TOP-os projekt fut, emellett kisebb városi beruházások, útépítések lesznek.
 
Tavaly volt a Reformáció Éve. A Kálvinista Rómában milyen az önkormányzat kapcsolata az egyházakkal, vallási felekezetekkel?
 

–Debrecen mindennapjaiban erősen részt vesznek az egyházak. A nagy, történelmi egyházakkal folyamatos az együttműködésünk. 2017-ben, a Reformáció Éve kapcsán nagyon sok közös programot szerveztünk, jelentős részben a város támogatásával, és polgárainak adományaiból; jótékonysági bálunk bevételéből újult meg az Árpád téri templom 100 millió forintból. Ebből 80 millió forint a város hozzájárulása. A reformáció emlékművének költségeit is finanszíroztuk. Hasonlóan jó az együttműködésünk az evangélikus egyházzal. A közelmúltban találkoztam Fabinyi Tamás püspök úrral, és közös programokat készítünk elő. Természetesen a római-és a görög katolikus egyházak is fontos szerepet töltenek be, ahogy a debreceni zsidó közösség, ami a második legnagyobb az országban. A debreceni görög-katolikus egyház és a zsidó hitközség egy-egy fejlesztését a város is támogatta. Idén pedig a római katolikus egyházat is jelentősen támogatjuk céljaik eléréséhez. Természetesen nem tudunk az állammal versenyezni, mert a kormány mindegyik egyház számára komoly forrást biztosít, és egy olyan városban, amelynek életében a kereszt(y)énység, a vallás rendkívül fontos szerepet tölt be. Nagyon üdvözlik a polgárok ezt a támogatást. Debrecenben az egyházak egymással egyeztetnek, és a közös cél elérése érdekében kölcsönösen támogatják egymást.
 
Medveczky Attila