A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 29.
száma.





Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök a Kremlben

CSURKA ISTVÁN VITAINDÍTÓ ELŐADÁSA MONORERDŐN 1985-BEN

MEDVECZKY ÁDÁM ’77 – A Kossuth-díjas karmester szerint a keresztény művész nem lehet közömbös. Jézus urunk is ostorral űzte ki a kufárokat a templomból. Tehát a hitnek harcosnak kell lennie.

POLGÁRŐRÖK EZREI VÉDIK A HATÁRT – Dr. Barnucz Szilvia, az Országos Polgárőr Szövetség főigazgatója: Szent László a mi védőszentünk, több mint hatvanezer polgárőrnek, akik fogadalmat tettek arra, hogy megvédjék településeink közrendjét.”




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Célkeresztben Kárpátalja magyarsága

Ukrajnában előretörtek a szélsőséges politikai eszmék

Dr. Grezsa István kormánybiztos: az EU intézményeit nem érdekelte a délszláv háború idején a Magyarországra menekültek helyzete, a kelet-ukrajnai konfliktus miatt elmenekült ukránok sorsa, és most a kárpátaljai merényletek miatt sem emelik fel a hangjukat, pedig joggal várja el egy uniós tagállam a szövetségeseitől.

Egy hónapon belül kétszer követtek el támadást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székháza ellen, majd hét magyar rendszámú személygépkocsi szélvédőit törték be ismeretlenek Beregszászon. Mi állhat a kárpátaljai magyarellenes támadások hátterében?
 
–A támadások elsősorban ukrán belpolitikai okokra vezethetők vissza, hiszen nagyon ingatag a kormány támogatása a lakosság részéről. Felerősödtek azok a szélsőséges, radikálisan nacionalista erők, amelyeknek úgymond hallgatólagos támogatásától függ a jelenlegi hatalmi stabilitás – ami inkább instabilitás. Ez a fő motivációja annak, hogy a szélsőséges oldalnak is kedvez azzal a kijevi vezetés, hogy az ország 0,3%-át kitevő magyarságot céltáblaként kezelje. Ezzel a kijevi hatalom képes elterelni a lényeges kérdésekről a figyelmet: így az elhúzódó kelet-ukrajnai hibrid-háború következményeiről, a mély gazdasági válságról és a jelentős mértékű korrupcióról. Természetesen nem lehet belpolitikai okokra hivatkozva felülírni a jogsértéseket. Rendkívül szervezett és hisztérikus az a magyarellenes sajtókampány, ami a terrorcselekmények előtt évekkel kezdetét vette. Figyelmeztettük is az ukrán partnert, hogy előbb-utóbb erőszakos cselekménybe torkollhatnak ezek a folyamatok, ha büntetlenül lehet „késhegyre a magyarokkal” jelszóval álarcosan, maszkokban felvonulni –mint tavalyelőtt március 15-én, vagy éppen Beregszászon 2017 novemberében, füstbombákkal fenyegetni a magyarságot. Tehát ezek az események is a merényletek előzményének tekinthetőek. Érdekesség, hogy a kárpátaljai nacionalista ukrán szervezetek elhatárolódnak az ilyen típusú megnyilvánulásoktól, amiket a hágókon kívülről érkező személyek követnek el. Visszatérő jelleggel orosz szálat gyanítanak a szervezések hátterében, de sosem sikerült ezt bebizonyítaniuk. Néhány elkövetőt elkapnak, majd ejnye-bejnyével elengedik őket, mint például az említett ungvári maszkos felvonuláskor, amikor elfogadhatatlan xenofób jelszavakat kiabáltak, és a rendőrség akkor azért nem avatkozott közbe, mert szerintük hazafiakról van szó – ami egyben szomorú és nevetséges indoklás. Feltűnő nyugalommal várja a robbantással gyanúsított két egykori katona, hogy milyen büntetésre számíthat. A felvételeket figyelve feltűnő, hogy nyugodtak, mert meggyőződésük, hogy „jó ügyet” szolgálnak. Egészen elképesztő folyamat zajlik Ukrajnában, és a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak. Egyre nagyobb a nyomás a kárpátaljai magyarságon, mert belátta az ukrán vezetés, hogy Magyarország kitart az álláspontja mellett. Nyilvánvaló, hogy nem az április 8-ai választásokat megelőző kampányszerű, hanem markáns és következetes ez az álláspont, melynek a lényege: amíg a kárpátaljai magyarság ki nem jelenti, hogy számukra az ukrán ajánlat megfelelő, addig továbbra is minden nemzetközi fórumon hangsúlyozzuk, hogy jogi garancia kell arra, hogy az új oktatási törvényt Ukrajna nem kezdheti el végrehajtani, amíg nem születik arról megállapodás a helyi magyar közösséggel. Jogi garanciák hiányában Magyarország fenntartja azt a döntését, hogy Ukrajna minden létező nemzetközi törekvését blokkolja az Európai Unióban és a NATO keretein belül.
 
Milyen ukrán ajánlatra várnak?
 

–Ukrajna eddig nem tett érdemi ajánlatot a kárpátaljai magyarságnak. Míg a Nyugat felé folyamatosan kompromisszumkészségét hangsúlyozza, ugyanakkor a gyakorlatban kőkeményen végrehajtja az elfogadhatatlan oktatási törvény módosításának 7. cikkelyét. Számunkra azonban az elvi kérdés, hogy a nemzeti jogszabályokban rögzített módon a magyar kisebbség már megszerzett jogait csorbítani nem lehet. A közeljövőben Ukrajna első miniszterelnök-helyettese látogatást tesz Kárpátalján, és jó kompromisszum lehetne, ha jogi garanciát adna a kijevi vezetés. Erre több ígéretet kaptunk, de az nekünk kevés, a törvény módosítását végre kell hajtani, úgy, hogy 2023-ig a 7. cikkelyt nem vezetik be. Amennyiben elfogadják Brenzovics László képviselő úr javaslatát, hogy a magániskolákat – ez jelenti a főiskolánkat és a történelmi egyházak által működtetett líceumokat – vegyék ki a törvény hatálya alól, az már olyan kompromisszumos megoldás, ami által mindkét országban lecsillapodnak a kedélyek.
 
Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok állnak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székháza felgyújtása mögött. Ennek van valami valóságalapja?
 

–Az biztos, hogy az ukrán politikusok körében magasra csaptak az oroszellenesség hullámai. A háborús konfliktus miatt minden ukrajnai problémát az oroszokra hárítanak. Bárki is állt a merénylet mögött, azt fel kell deríteniük az ukrán hatóságoknak, és sürgősen fel kell hagyni azzal a kiterjedt magyarellenes sajtókampánnyal, amely a két ország lakosságát egymás ellen hergeli.
 
Ilyenkor az EU intézményei miért nem emelik fel a hangjukat?
 

–Az említett intézményeket nem érdekelte a délszláv háború idején a Magyarországra menekültek helyzete, a kelet-ukrajnai konfliktus miatt elmenekült ukránok sorsa, így a kárpátaljai merényletek miatt sem emelik fel a hangjukat. Nyilvánvaló, ha hasonló események Nyugat-Európában történnének, akkor más lenne a helyzet. Holott elvárhatná egy uniós ország, hogy a külhoni kisebbségeiket ért atrocitást a szövetségesei határozottan elítéljék. A legfontosabb az, hogy az ukrán hatóságok mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar közösség biztonságát garantálják.

Medveczky Attila