A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 25.
száma.





Orbán Viktor: Jövőre ennek a bizottságnak mennie kell!

A nemzeti összefogás tiszta eszméje: Csurka István 30 évvel ezelőtt elhangzott beszéde az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen

Mónus József: a Hódítók Kupáját ezúttal egy Kr.e. 3. századiszkíta íj másolatával nyertem el, amit én készítettem

Szanyit megválasztották az MSZP alelnökének, majd lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MSZP ma már nem vonzó




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Kié lesz a Kárpát-medence?

Märle Tamás

Az elmúlt hetekben több interjúban, elemzésben taglaltuk Magyarország népesedési kilátásait, különösen a kivándorlás mértékét és a gyermekvállalás kérdését jártuk körül. Ugyanezekkel a problémákkal küzd egész Európa és benne a Kárpát-medence népei. Elöljáróban annyit megállapíthatunk, hogy a Kárpát-medencében jelenleg azonos a gyermekvállalási kedv – bár sehol nem nőtt annyira ez az elmúlt években, mint nálunk – az elvándorlás pedig mindenhol nagyobb, mint Magyarországon.
A Magyar Királyság 1920-ban 21 millió állampolgárral rendelkezett, melynek 54,6 %-a volt magyar, hozzávetőleg 11,5 millió fő. Ebből 1,7 millió Romániához, 1 millió Csehszlovákiához (Kárpátaljával együtt), 420 ezer a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz és Ausztriához pedig mintegy 100 ezer magyar ajkú ember kényszerült. A megcsonkított Magyarország lakosainak száma 7,6 millióra fogyatkozott.
Az elmúlt 98 évről elmondható, hogy a népesség mindenhol jelentősen nőtt, ahogy táblázatainkban láthatják – a Délvidéken például majd’ háromszorosára – ugyanakkor  a megszületett gyermekek száma évtizedek óta csökken mindenhol. A határon túli magyarság gyarapodása bizonyos tekintetben ugyanattól függ, mint az anyaországé: a kivándorlás mértéke, a gyermekvállalás, a munkalehetőség és az életszínvonal. Másrészt viszont van egy tényező, ami jelentősen befolyásolja a családalapítást: az, hogy hiába telt el 98 év, hiába mindegyik szomszédos ország az EU tagja, vagy oda igyekszik, a határon túli magyaroknak mindenhol másodrendű állampolgárként kell élniük.
Nézzük meg röviden, melyek azok a körülmények, amelyek miatt érthető, hogy az elszakított részeken folyamatosan csökken a magyarság lélekszáma és nem nő. Ukrajna elmaradottságát nem kell ecsetelni, a kivándorlás nemcsak Kárpátaljára, hanem az egész országra jellemző. Bár a hivatalos adatok szerint 45 millió főt tesz ma ki Ukrajna népessége, amit utoljára 2001-ben számláltak meg, egyes hírek szerint mára ez a szám 35 millióra csökkent! Kérdés, mire elég a tanároknak vagy orvosoknak nyújtott magyar állami fizetés-kiegészítés, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program, a magyar óvodák építése és felújítása vagy a magyar nyelvtanfolyamok egyre nagyobb népszerűsége. De ha a jövőről van szó, akkor a legnagyobb kérdés az, hogy Magyarország szembe tud-e szállni Kijev nyílt asszimilációs politikájával, és meg tudja-e akadályozni annak a törvénynek a bevezetését, hogy 5. osztálytól csak ukrán nyelven lehessen tanulni. Mert ha ezt bevezetik, akkor 20-30 éven belül már csak múlt időben beszélhetünk a kárpátaljai magyarságról.
Szerbia is igen messze van az uniós tagságtól, a gazdasági elmaradottság ugyancsak jelentős. Bár óriási lépés volt, amikor 2010-ben a Parlament megszavazta a könnyített eljárással megkapható magyar állampolgárságot, sajnos a Délvidéken nem kevesen használták ezt arra, hogy mint uniós állampolgárok nyugaton vállaljanak munkát. A délszláv országokban egyébként is jellemző az elvándorlás, ahogy azt már kifejtettük, és ez alól honfitársaink sem képeznek kivételt.
Ott vannak a szintén uniós országokban élő magyarok Felvidéken és Erdélyben. EU-tagság és V4-szüvetség ide vagy oda, a jogfosztottság és a magyarellenesség itt is mindennapos. Magyar oktatási intézmények bezárása, a székely és magyar zászlók kihelyezése után járó pénzbüntetések, vagy az az abszurd helyzet, hogy a „nagyszerű” Európai Unióban – ahol mindenkinek védelmezik a jogait, aki nem európai –, a felvidéki magyarság nem veheti fel a magyar állampolgárságát úgy, hogy ne veszítse el a mindennapi élethez szükséges szlovákot. Nagy kérdés, hogy a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezésnek lesz-e átütő sikere. Az 1,2 millió aláírás összegyűjtése óriási fegyvertény, reméljük elég lesz ahhoz, hogy Brüsszel végre az őshonos nemzeti kisebbségek jogait is biztosítsa.
Összegezve határon túli nemzettársaink helyzetét, a magyar megmaradás és gyarapodás három tényezőtől függ: a gyermekvállalási kedv, a gazdasági körülmények (ide vehetjük a kivándorlást is) és a magyarellenesség „mértéke”.
Ha a csonkaország esetében úgy fogalmaztunk, hogy Orbán Viktor megpróbálja és meg kell próbálnia a lehetetlent – azt, hogy a termékenységi ráta 2030-ra 2,1-re nőjön – akkor ez az elszakított részeken hatványozottan igaz. Az első bíztató lépés ez ügyben, hogy január óta a Köldökzsinór program keretében kapható egyszeri anyasági támogatást, 64 125 forintot, minden magyar édesanya megkapja, függetlenül attól, hogy gyermeke a világ mely pontján született. Tavaly Tusványoson azt is megígérte a miniszterelnök, hogy a csok-ot is kiterjesztik határon túlra.
Szintén bíztatóak a külhoni magyarok boldogulását segítő gazdaságfejlesztési támogatások és képzések. Mire lesz ez elegendő, nem tudjuk egyelőre, de mindenképp szükség van a szomszédos országok gazdasági fejlődésére is. Vissza kellene csatolni ezeket a területeket ahhoz, hogy a magyar államtól várjunk mindenre megoldást.
A harmadik nagy kérdés az, hogy csökken-e a magyarellenesség Trianon után majd’ száz évvel a környező országokban. El tudják-e viselni az újabb és újabb felnövekvő generációk a másodrendűséget vagy felgyorsul az asszimiláció? Lesz-e valódi sikere a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezésnek? Képes lesz-e egyre erősebben kiállni a magyar külpolitika határon túli honfitársainkért? Igen nagy eredmény, hogy az elmúlt hetekben Magyarország megakadályozta, hogy eltöröljék Ukrajnában a kettős állampolgárságot. De vajon meg tudjuk-e akadályozni a nemzetiségi oktatás lerombolását? El tudjuk-e érni visegrádi szövetségesünknél, hogy engedélyezze a kettős állampolgárságot a felvidékieknek, ahogy az minden jogállamban szokás?
Jelenleg több, mint 2 millió magyar él határon túl a Kárpát-hazában. Amint a fenti kérdésekből láthatjuk, helyzetük egyáltalán nem lefutott, és ahogy az elmúlt száz évben, úgy biztosan a következő száz évben is nagy változások fognak bekövetkezni. Gondoljunk csak arra az ENSZ előrejelzésre, hogy 2100-ra Románia lakossága megfeleződik, a mai 20 millió helyett 10,7 millióra csökken. Hogy az erdélyi 1,2 millió magyarból mennyi marad, nem tudjuk. De a magyarságnak határon túl sincs más választása, mint megpróbálni a lehetetlent. Mint az elmúlt 98 esztendőben.
Tekintse meg a környező országok termékenységi rátájáról és az elcsatolt területek népesedéséről szóló összeállításainkat a legújabb Magyar Fórumban!