A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 25.
száma.





Orbán Viktor: Jövőre ennek a bizottságnak mennie kell!

A nemzeti összefogás tiszta eszméje: Csurka István 30 évvel ezelőtt elhangzott beszéde az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen

Mónus József: a Hódítók Kupáját ezúttal egy Kr.e. 3. századiszkíta íj másolatával nyertem el, amit én készítettem

Szanyit megválasztották az MSZP alelnökének, majd lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MSZP ma már nem vonzó




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




​Ez nem összeesküvés-elmélet, hanem valódi összeesküvés

A Tanácsköztársaságtól Trianonig

A Magyar Királyság 1910-ben Magyarország 63 vármegyéjéből és az igazgatása alatt álló Fiume ún. szabad királyi városából állt, része volt továbbá az autonóm Horvát-Szlavónország.
Ugyanez a Magyar Birodalom 1918. október végén a romjaiban hevert. 1918 októberére Budapest lett a forrongás központja, kétes elemek gyűlhelyévé vált, itt bújt meg kb. ötvenezer katonaszökevény. Ezeknek több mint a fele lumpen-proletár, akik fosztogatással szereztek fegyvereket.
Az ország letargiában, a háború által megtépázva, s a baloldali pártok, amelyek ha csak alkalom nyílott rá, mindig rátörtek nemzetükre, most sem tétlenkedtek, hanem esélyt látva a zavarosban, megélénkültek. Tagjaikból alakult meg október 24-én az ún. „Nemzeti Tanács”, élén Károlyi Mihállyal, aki ekkor az egyik baloldali párt vezetője volt. Ez az elnevezés már az október 25-én létrehozott ún. Katonatanács szépítéseként született, mely a mindenre elszánt szökött katonák fóruma volt, és benne a szót az Oroszországból hazakerült - onnan tudatosan, bomlasztási céllal ideküldött - kommunista elemek vitték. Az utcára szólítottak lincshangulatát megnyergelte, de már korábban beférkőzött a fővárosi rendőrségbe, sőt a telefonközpontokat is megszállta. A Katonatanács egységei Linder Bélának, a „forradalom vezérkari főnökének” az irányításával, az adott terv szerint elfoglalták a középületeket, a kaszárnyákat, a pályaudvarokat. Nyilvánvaló, hogy ez nem spontán megmozdulás, hanem előre eltervezett katonai akció, egy puccs volt.
De ez mind nem volt elég. Eljött az időpont: 1920. június 4. Ezen a napon rettenetes és érthetetlen dolog történt velünk, magyarokkal.
Egy aláírással torzó lett a századfordulón még a Kárpát-medencét kitöltő gyarapodó Magyarországból. Amelyben sok ezer kilométer vasutat építettünk, bányákat nyitottunk, gyárak nőttek ki a földből, ahonnan mindenfelé szállították a magyar föld gazdag terményeit. Az Osztrák-Magyar Monarchia két alkotórésze közül mi tűntünk a lendületesebbnek. A világháborút lezáró békediktátummal a virágzás megszakadt. Budapest, amely korábban szépült, szinte világvárossá lett, vörös rongyokba öltözött, a világháború végére hitvány, idegen érdekeket szolgálók ragadták magukhoz idegen segítséggel a hatalmat, a vörös gróf, a franciabarát Károlyi, majd az erkölcstelen csavargó, az oroszbarát Kun Béla. De a győztes antantnak sem állt szándékában könyörülni rajtunk.
Trianonban elvették tőlünk és másoknak adták területünknek közel háromnegyedét (72 %), lakosainknak pedig közel kétharmadát (64 %). Minden tíz magyar közül egy – több mint 3,3 millió – idegenbe kényszerült. A Magyar Birodalom 325 ezer négyzetkilométeréből, 21 millió lakosából nekünk csak egy 93 ezer négyzetkilométernyi töredéket hagytak 7 és félmillió lakossal. Ezt a Csonka-Magyarországot nemcsak torzóvá, hanem gazdaságilag szinte életképtelenné is tették. Hat országnak adományozták „hivatalosan” hazánk területének 2/3-át. Magyarország határait később még itt-ott kiigazították, de némi változást csak Sopronnak, a hűség városának népszavazása hozott, amelynek eredményeként az elcsatolt város és környéke visszakerült. Ezek a száraz adatok, bár riasztóak, nem tükrözik híven igazi megnyomorításunkat, és általában is keveset mondanak a háttérben meghúzódó erőkről, akik úgy döntöttek, hogy gazdag termőterületünk java, korábban kiépített iparunknak a modernebb hányada, ásványlelőhelyeinknek a 90 százaléka idegen kézre kerüljön. Általuk odaveszett vasútvonalaink jó része, ugyanők elvágták tőlünk a tengert és megbénították kereskedelmünket. Gazdasági blokád alá helyeztek minket, súlyos kártérítésre kötelezték hazánkat. Pénzügyi csődbe juttatták országunkat.
A Tanácsköztársaságot kárhoztatni Trianonért nem alaptalan vád. Olvassa végig cikkünket és olvasson még ebben a témában a legújabb Havi Magyar Fórumban!