A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Nem határokban, hanem nemzetben gondolkodunk

Kiváló vállalkozói közösség alakult ki a Kárpát-medencében

Gazdasági megerősödésünkkel a külhoni magyarokon is segíteni akarunk, tudunk. Az ellenzék szerint ez a pénz túl magas. A határon túli magyarok támogatására fordított összegek még mindig csak elenyésző részét képezik az összmagyar költségvetésnek, viszont az elcsatolt területeken élők számára ez mégis óriási segítség.

Mezőkövesden tartották a Kárpát-medencei fiatal vállalkozók találkozóját. 2017-ben indult el a külhoni magyar fiatal vállalkozások tevékenységének támogatására vonatkozó pályázat. Egy év alatt milyen eredményeket értek el?
 

–A Kárpát-medencei magyar vállalkozók, vállalkozások támogatása régebbre nyúlik vissza, mint 2017. Már 2015-ben a gazdaság felé fordult a nemzetpolitika a szakképzés évének meghirdetésével, 2016 elején pedig elindult a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve. Ezt követően hirdettük meg 2017-ben a külhoni magyar családi vállalkozások évét.  Mindegyik tematikus év kapcsán rengeteg eredményről tudunk beszámolni. A fiatal vállalkozók éve programmal 117 külhoni magyar fiatal vállalkozót részesítettünk 3–6 millió forint közötti anyagi támogatásban összesen 600 millió forintból. A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve program keretében három külön pályázatot hirdettünk: egyet induló fiatal vállalkozók, egyet családi vállalkozások, egyet pedig a fiatal vállalkozók közötti együttműködések támogatására. A három pályázat keretében összesen 185 külhoni magyar vállalkozás fejlesztését támogattuk több, mint 888 millió forint értékben. A vállalkozókat nem csak anyagilag segítjük: immár harmadik éve szervezünk az idei mezőkövesdihez hasonló, többnapos találkozót, konferenciát, ahol a Kárpát-medencei magyar vállalkozók szakmai továbbképzésben és mentorálásban vesznek részt, valamint építhetik, erősíthetik kapcsolataikat. Ezek a képzések rendkívül népszerűek és kézzelfogható eredményük, hogy mára egy valódi, erős kapcsolati háló, egy nagyszerű vállalkozói közösség alakult ki, amelynek tagjai aktívan tartják egymással a kapcsolatot, sokszor közös projekteket valósítanak meg. Évek óta szervezünk Kárpát-medencei körutakat is: 2016-ban 15 helyszínen 150 konzultációt tartottunk, összesen mintegy 1200 vállalkozót értünk el, 2017-ben pedig 8 helyszínen 700 családi vállalkozás számára biztosítottunk lehetőséget személyes találkozásra vezető magyarországi családi vállalatvezetőkkel. Tematikus éveink során a Példakép Alapítvánnyal is együttműködtünk, amelynek eredményeként a 2016-ban megválasztott 130 magyarországi példakép mellé 30 külhoni magyar fiatal vállalkozó is megválasztott példaképpé válhatott.
 
2012-ben indultak el a tematikus évek. Az idei a külhoni magyar családok éve. A pályázatok mindig csak egy megadott évhez kapcsolódnak? Tehát 2018-ban a határon túli magyar vállalkozások számára már nem írnak ki pályázatokat?
 

–A pályázatok soha nem csak az adott évhez kapcsolódnak. A tematikus éveknek éppen az a lényege, hogy egymásra épülnek. Mikor lezárul egy év, nem „hagyjuk magára” azt a kört, amelyik épp akkor volt a fókuszban. Így például a 2015-ben meghirdetett szakképzés éve még mindig fut: idén is külön keretet biztosítunk a Kárpát-medencei magyar szakképző intézmények, tanműhelyek, tangazdaságok támogatására. 2015 óta 888 millió forintból 110 felszerelt tanműhely és tangazdaság létrejöttét támogattuk szerte a Kárpát-medencében. Hasonlóképp, a fiatal vállalkozók évének lezárultával a családi vállalkozók évében is írtunk ki külön pályázatot a fiatal vállalkozóknak a családi vállalkozásoké mellett. Az idei tematikus évünk, a 2018 a külhoni magyar családok éve szintén ezen az elven alapul. Március elején 500 millió forint értékben hirdettünk pályázatot olyan külhoni magyar vállalkozások számára, amelyek az általános vállalkozásfejlesztésen túl családbarát szolgáltatásokat nyújtanak vagy vállalják, hogy vállalkozásukat családbaráttá teszik. Összesen 760 pályázat érkezett, ezek feldolgozása jelenleg zajlik.
 
Ki vizsgálja meg, hogy a pályázók az összegeket a leírt célokra költik?
 

–A pályázatok technikai lebonyolításáért háttérintézményünk, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felel. Minden egyes nyertes pályázónak részletes írásos beszámolót kell benyújtania, a támogatással részletesen el kell számolnia.
 
Sokan támadják a kormányt, hogy a határon túliakkal többet foglalkozik, szavazatuk megszerzése érdekében, mint az anyaországiakkal. Mi erre a válasza?
 

–Magyarország jelenlegi vezetése nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. E gondolkodás jegyében kellő figyelmet fordít minden magyarra, függetlenül attól, hogy a határ mely oldalán él. Úgy gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy sikerült elérnünk, hogy az önhibájukon kívül vagy különböző történelmi okokból a határ túl oldalára került magyarok 2010 után végre megkapták azt a figyelmet, amit érdemelnek. A szocialista kormány 2004. december 5-én megtagadta őket, az Orbán-kormány pedig lehetővé tette, hogy közjogilag is a magyar nemzet részévé váljanak, megkapva vagy visszakapva magyar állampolgárságukat. Ez óriási történelmi elégtétel. Fontos kiemelnünk azt is, hogy az elmúlt évek során Magyarország gazdaságilag megerősödött, ezáltal lehetővé vált, hogy a külhoni magyarokat is segíteni tudja, erejéhez és lehetőségeihez mérten. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a határon túli magyarok támogatására fordított összegek még mindig csak elenyésző részét képezik az összmagyar költségvetésnek, nekik viszont ez óriási segítség.
 
Mentorálással is foglalkoznak?
 

–Természetesen igen. Immár három éve szervezünk Kárpát-medencei körutakat és konferenciákat a külhoni magyar vállalkozóknak, ahol az előadások mellett mentorálást is biztosítunk számukra. Szakmai partnerünk évek óta a Design Terminal, az ő szakembereik vesznek részt programunkban, és mentorként segítik a Kárpát-medencei magyar vállalkozókat.
 
Egy fölmérés szerint a határon túli diákoknak csak a negyede maradna szülőföldjén. Ez eléggé elkeserítő adat. Mit lehet tenni, hogy a 25% legalább 50%-ra emelkedjék?
 

–A kormány az elmúlt évek során minden tőle telhetőt megtett és jelenleg is azon van, hogy ezt a problémát orvosolja. 2010 és 2014 között létrejött a nemzetpolitikai intézményrendszer és elindultak a külhoni magyar oktatást és kultúrát erősítő programok, 2015-től pedig – a magyar identitást erősítő intézkedéseken túl – olyan szintű gazdaságfejlesztési programok láttak napvilágot a külhoni területeken, amelyekre korábban soha nem volt példa. Az a célunk, hogy a külhoni magyarság a szülőföldjén maradjon meg magyarnak, ott részesüljön színvonalas anyanyelvi oktatásban, ott szerezzen versenyképes tudást, ott alapítson családot, és ott váljon a magyar nemzet sikeres és boldog tagjává. Bízom abban, hogy a magyar gazdaságot erősítő és a magyar családokat támogató programjaink folytatásával a jövőben is hozzá tudunk ehhez járulni.
 
Medveczky Attila