A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 33.
száma.





BIZTONSÁGOS ORSZÁG - Szent István király 1018–2018

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: „A biztonságos környezethez szeretnénk hozzájárulni a kétgyermekesek adókedvezményének ismételt emelésével. Sokkal többet szánunk otthonteremtésre. ”

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár:„A legfontosabb, hogy minden gyermek sportoljon. Ez alapfeladat, amihez megfelelő létesítményeket kell biztosítani, és az utánpótlásnak is komoly bázist jelent.”

Rajcsók Attila szobrászművész: „Nem az a lényeg, hogy állandóan dicsérjenek, hogy középpontban álljak, hanem hogy a szobraimmal tegyem le névjegyem az utókor számára. Örülök, ha műveim elgondolkodtatják a befogadót.”




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Szereptévesztésben Brüsszel

Növelni kell Közép-Európa versenyképességét

Az Európai Bizottság (EB) olyan forrásokat vonna meg a kohéziós politikától, amelynek megvannak a szerződéses céljai. Olyan új európai kihívások vannak, mint például a migrációs válság kezelése, vagy olyan szociális problémák, mint a munkanélküliség, a fiatal kori munkanélküliség és a versenyképesség romlása, valamint a felkészülés a digitális korszak kihívásaira; ezekre kell forrásokat biztosítani az új uniós költségvetésben. Takács Szabolcs: az EB olyan jogkört akar magának kreálni, amire nem kapott felhatalmazást a tagállamoktól.

Milyen témák kerültek napirendre a Közép-európai Kezdeményezés soros elnökségét ellátó Horvátország fővárosában?
 

–Horvátország látja el az elnöki posztját annak az említett formációnak, amely közel három évtizedes múltra tekint vissza. „Mérsékelt lángon ” működő szervezet, de a neve – Közép-európai Kezdeményezés – számunkra nagyon fontos, hiszen Olaszországtól Lengyelországig, beleértve a Baltikumot, sőt még a Keleti Partnerség országait is, illetve néhány nyugat-balkáni államot is magába foglal. Ez éppen az a térség, amelynek a jövőjét illetően nagyon érdekeltek vagyunk – hiszen mi is itt élünk, közép-európaiak vagyunk. Tehát a közép-európaiság, mint fogalom, számunkra lényeges. Jövőre Olaszország lesz a formáció elnöke – s ahogy Horvátország, ez az állam is nagyon fontos külpolitikánkat tekintve. A mostani konferencián célzottan arról beszéltünk, hogy az uniós pénzügyi forrásokból, a kohéziós alapokból miként lehet ennek a térségnek a versenyképességét növelni. Nemcsak politikailag kell a térséget megépíteni, hanem a szó szoros értelmében. Utakat, vasutakat kell építeni; légi közlekedést fejleszteni, határokon túl átnyúló együttműködést, projekteket kell létrehoznunk úgy, hogy közben már felkészülünk a digitális korszak kihívásaira. Tehát a kohéziós politikának a térségre gyakorolt versenyképességi hatásairól beszélgettünk ebben a körben – nem csak uniós tagállamok, hanem csatlakozás előtt álló nyugat-balkániak, és a Keleti Partnerség országai – ez volt a zágrábi esemény fő napirendi pontja. Mindez azért is lényeges, mert dönteni kell az uniós országok miniszterelnökeinek arról, hogy látnak-e reális esélyt arra, hogy még ebben az intézményi ciklusban, tehát a 2019-es májusi európai parlamenti választásokat megelőzően megállapodnak-e a költségvetési kérdésekről.
 
A migrációt illetően azonosak a közép-európai államok véleménye?
 

–A V4-ek migrációs álláspontja egységes – erre világos választ adott a közelmúltban tartott Visegrádi Csúcstalálkozó is. A kérdés, hogy azon országok, amelyeket kormányzati szinten képviseltek a zágrábi konferencián, hogyan képzelik el Európa jövőjét, milyen etnikai és kulturális térképet rajzolnak maguk elé. Tehát melyik országcsoporthoz tartoznak. Ahhoz, melyek vezetői kimondják, hogy meg kell védeni a külső határokat, és teljes mértékben kontrollálni kell a migrációs folyamatokat, és nem akarnak bevándorló-országgá válni, vagy azokhoz az államokhoz tartoznak, akik a migrációt támogatják. A közép-európai országok többsége elutasítja, hogy kívülről ránk erőltessenek egy olyan filozófiát, amivel nem értünk egyet; hogy kötelezően fogadjunk be, integráljunk más kulturális hátterű embereket, a bevándorlókat. Nem menekültekről van szó, mindannyian tudjuk, az egy külön kategória. A V4-eken kívül Horvátország, Bulgária, Románia, és a balti országok hasonlóan gondolkoznak.
 
Az EU 2021-től 2027-ig szóló költségvetési tervezetét Magyarország nem fogadja el. Képesek vagyunk más országokkal összefogva, érdekeinket érvényesíteni? Egyedül nem megy…
 

–Reményeim szerint képesek vagyunk másokkal összefogni.  Nem jó egyedül lenni. Viszont az uniós költségvetést egyhangúan kell elfogadni; bármelyik tagállam megvétózhatja. De nem az a célunk. Ezzel szemben olyan tárgyalást kell lefolytatni, olyan elvek mentén, amely kompromisszumot eredményez. Nagyon fontos, hogy amiről most beszélünk az nem más, mint az Európai Bizottság javaslata, tehát ez nem jelenti azt, hogy el is fogadják, ez még nem jelent költségvetést. Arról a tagállamoknak kell megállapodniuk. A javaslattal több problémánk is van. Úgy tűnik, hogy azt politikai eszközként használja az Európai Bizottság; néhány tagállamot fenyeget amiatt, mert elutasította a kötelező betelepítési kvótát. Éppen azokat a tagállamokat, amelyek gazdaságilag sikeresek, jól teljesítettek – például a V4-ek. Ez az országcsoport jelentős forrásokat veszítene. A másik gondunk a javaslattal, hogy a kohéziós politika szerződéses céljait figyelmen kívül hagyja. Szerződésben rögzített célokról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a kevésbé fejlett régiók európai átlaghoz való felzárkózására kell fordítani a forrást. Ezek a régiók javarészt Közép-Kelet-Európában vannak, ahol a tagállamok később kezdtek el felzárkózni, mint a déli, vagy nyugati államok. A harmadik problémánk, hogy ezzel a javaslattal Brüsszel lopakodó módon újabb jogkört akar magának kreálni. A meglévő két jogállamisági mechanizmus mellé behozna egy harmadikat, amikor összekapcsolja a jogállamiságot a költségvetéssel. Erre nincs joga, nem hatalmazták föl erre a tagállamok. Tehát sérti a szerződést az EB javaslata. A negyedik gondunk; hogy mindazt a pénzt, amit a migrációra fordítanának, azt nem a határok megvédésére, hanem a migránsok integrációjára kellene költeni. A migráció-párti Európai Bizottság ráadásul a kohéziótól vonna el forrásokat. A kohézión belüli Európai Szociális Alap forrásait a migránsok integrációjára kívánja fordítani. Amint említettem, néhány tagállamot fenyeget a javaslat, köztük Magyarországot, míg másoknak olyan csábító javaslatot tesz, mintha politikailag jutalmazná őket. Tehát teljesen szereptévesztésben van az Európai Bizottság. Ez nem az ő dolga. Megtette a javaslatát, és erről kell beszélnünk a következő hetekben, hónapokban.
 
Ha az EU-ba felvételt kérő nyugat-balkáni államok, mint például Szerbia látja, mi folyik Brüsszelben, hogyan vegzálják hazánkat, és Lengyelországot, akkor nem erősödik meg az euroszkepticizmus?
 
–Az EU intézményeinek tunyasága a nyugat-balkáni térség integrációjával kapcsolatban kissé erősíti az euroszkepticizmust. Ettől függetlenül az érintett országok szeretnének az Európai Unió tagjává válni. Éppen ezért az EU-nak hiteles bővítési stratégiát kell alkotnia, olyat, amely versenyképes azokkal az országokkal szemben, amelyeket a világpolitika más szereplői tesznek a nyugat-balkáni államok irányába.
 
Medveczky Attila