A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 33.
száma.





BIZTONSÁGOS ORSZÁG - Szent István király 1018–2018

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: „A biztonságos környezethez szeretnénk hozzájárulni a kétgyermekesek adókedvezményének ismételt emelésével. Sokkal többet szánunk otthonteremtésre. ”

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár:„A legfontosabb, hogy minden gyermek sportoljon. Ez alapfeladat, amihez megfelelő létesítményeket kell biztosítani, és az utánpótlásnak is komoly bázist jelent.”

Rajcsók Attila szobrászművész: „Nem az a lényeg, hogy állandóan dicsérjenek, hogy középpontban álljak, hanem hogy a szobraimmal tegyem le névjegyem az utókor számára. Örülök, ha műveim elgondolkodtatják a befogadót.”




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A V4-ek együtt küzdenek a jogos uniós támogatásért

Az unión belül a magyar mezőgazdaság fejlődik a leggyorsabb ütemben

A visegrádi ország-csoport elfogadhatatlannak tartja, hogy a közép-európai térségbe – ami az európai fejlődés motorja – a Brexit miatt kevesebb forrás jusson.

A „Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért” kitüntető címek ünnepi átadásán kiemelte, hogy 2010-2014 között sikerült a hazai termőföldet magyar kézben tartani, 2018-ig pedig – az állami földértékesítés nyomán – további területeket a magyar gazdák kezébe adni. Idén is kapnak állami földeket a gazdák, vagy ez a program már lezárult?
 

– Azt még nem tudjuk, hogy ezen a területen a 2018-as év miként alakul, de egy biztos: ha lesz rá lehetőség, akkor teljes mértékben támogatom minden olyan földterületet eladását, ami még a magyar gazdák számára felkínálható, hiszen továbbra is nagy az igény a földvásárlásra. Az említett rendezvényen hangsúlyoztam, hogy a magyar gazdaság több lényeges szektorból tevődik össze, ilyen a turizmus, az ipar, az autóipar, de a legfontosabb stratégiai ágazat a mezőgazdaság – ami a gazdasági növekedés körülbelül 25%-át adta az utóbbi években. Ráadásul mezőgazdaságunk az unión belül a leggyorsabb ütemben fejlődik. Sajnos volt is honnan fejlődnie és még több kihívás áll előttünk. Az viszont nagyon szerencsés, hogy nem arról kell szólnunk, hogy a sor végén kullogunk. Amikor a gazdasági fejlődés eredményeiről beszéltem, megerősítettem, hogy mindez nem a kormány gazdasági teljesítménye, hanem a magyar kis-, közepes- és nagyvállalatoké. Ehhez persze szükséges a jó kormányzás, a megfelelő adó- és szociálpolitika, egy olyan családtámogatási rendszer, amely Európán belül a legmagasabb arányú. Utaltam arra is, hogy az agrárgazdasági kérdések első pontja 2010-ben a magyar termőföldek megvédése volt. A földet a magyar gazdáknak akartuk adni, ami sikerült is. Egyes becslések szerint 1 millió hektár – zsebszerződésekkel – külföldi spekulánsok kezében volt. Mára egyetlen egy külföldi személyt sem jegyeztek be tulajdonosnak – ami kizárólag a földforgalmi törvénynek köszönhető. A jogszabály tiltja, hogy a helyi magyar földműveseket bárki, az unió más tagállamaiból könnyűszerrel megelőzzön vásárlás alkalmával. Miután elhárítottuk ezt a problémát, megvizsgáltuk, hogy miként lehet minél több földet a magyar gazdák kezébe adni. Nem egy beteges privatizációs vágy miatt – ahogy ellenfeleink harsogják – született ez a döntés, hanem azért, mert agrárgazdasági szempontból természetes, hogy másként áll valaki az egyes vidékfejlesztési pályázatokhoz, ha saját földdel rendelkezik. Ha csak bérli a földet, akkor biztos nem vesz részt olyan pályázatokon, amelyeken 10-20 millióért lehet például kutakat fúratni, vagy öntözőrendszert kiépíteni. Emellett megjelentek a vidékfejlesztési, feldolgozóipari támogatások, és most következik a harmadik lépés, hogy a kapott forrásokat a vidék megtartó képességére, a családi gazdaságok további erősítésére, és egy professzionális, hatékony, modern, vízgazdálkodáson alapuló agrárgazdaság kiépítésére fordítsuk. Ha pedig van még termőföld, amit az állam a gazdák tulajdonába tud adni, azt fel kell ajánlani, és a hatályos jogszabályok alapján értékesíteni. Hiszen semmi értelme sincs állami tulajdonban tartani azokat a földeket, amelyeket a gazdáknak művelésre bérbe adunk.
 
Tavaly viszont éppen a gazdák voltak elégedetlenek a Natura 2000-es földekkel. Hogy áll most a helyzet, mit lehet erről az ügyről tudni? Tehát támogatják őket, és nem is?
 

– A magyar gazdatársadalomban a Natura 2000 szitokszóvá vált. Holott hazánk mezőgazdasági területeinek többsége nem esik ennek hatálya alá, és nem is védett. Először azokon a területeken próbáljuk meg a lehető leghatékonyabb agrárgazdálkodást folytatni, amelyek nem tartoznak Natura 2000 besorolásba. Ha ezt már teljesítettük, akkor nem árt megvizsgálni, hogyan értelmezzük ezt a besorolást, és ezzel kapcsolatban fontos eloszlatnunk a tévhiteket is. Az unióban az ilyen besorolás alatt álló földeken engedélyhez kötött tevékenységeket lehet folyatni. Tehát a minősítés nem jelent teljes tiltást. Csak egy példát mondok: vajon miként fordulhat elő, hogy a magyar erdőgazdálkodásban alig találni fakitermelő brigádokat, mert mind elmentek Ausztriába dolgozni? Nem furcsa, hogy a természetvédelmi szabályok egyik élharcosánál, Ausztriánál tudnak egész évben munkát adni ezeknek az embereknek, Magyarországon meg az eltúlzott természetvédelmi szabályok miatt csak néhány hónapig tudnak dogozni az erdőkben? Azt a gondolkodásmódot kell idehaza is erősíteni, amin a reális, ésszerű és hatékony természetvédelmen alapul, odafigyel a klímaváltozás hatásaira, és közben nem lehetetleníti el a gazdálkodást.
 
Említette a klímaváltozást. A faanyagokkal történő fűtéssel mi, magánszemélyek is befolyásoljuk azt?
 

– A levegővel kapcsolatos problémák legelenyészőbb része a fával való fűtés. Ha ez lenne a fő ok, akkor már kipusztult volna az emberiség: 100 évvel ezelőtt 99%-ban fával fűtöttek a Földön. Ipari tevékenységek okozzák ezt a problémát. Indokolatlan a fatüzelésű kályhákat, kandallókat bűnösnek nevezni. Manapság a fahasználat reneszánszát éli Magyarországon. Kiváló minőségű és elegendő mennyiségű tűzifával rendelkezünk – még exportra is jut. Azokra, akik a fakitermelés, vagy fakereskedelem illegális térfelén voltak, most rossz idők járnak. Tavaly láthattuk ennek jeleit, amikor az új eljárásrendnek köszönhetően megszűnt az illegális faanyag-szállítási lehetőség, ami azonnal pillanatnyi zavart okozott a piacon. Sokan meghúzták a vészharangot, hogy nincs elegendő tűzifa hazánkban. Másfél hónap alatt elmúlt a válság: kiderült, hogy mégis van elegendő tűzifa. Elkezdett kifehéredni az ágazat, kénytelen volt mindenki a legális utat választani.
 
Hogyan alakulnak az idei, s a jövő évi földtámogatások, esetleg lesznek-e változások?
 

– Egyelőre nincs változás. A Közös Agrárpolitika változása kapcsán azon dolgozunk, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban hazánkat és mezőgazdaságunkat ne érje veszteség. Ismerjük a brexit miatt kialakult helyzetet: egy nettó befizető ország lépett ki az Európai Unióból. Emiatt átrendeződés várható, de a visegrádi ország-csoport tagjaként Magyarország is elfogadhatatlannak tartja, hogy a közép-európai térségbe – amely az európai fejlődés motorja – emiatt kevesebb forrás jusson. A magyar és a visegrádi országok gazdaságai jól teljesítenek, ezért a V4-ek küzdenek azért, hogy ne csökkenjenek a következő ciklusban a források. A tárcánál is prioritás, hogy az agrártámogatások szintje megmaradjon, és a gazdák megkapják a nekik járó jogos összegeket.
 
Medveczky Attila