A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13




1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Csendes apaforradalom

A gondoskodó apa hiánya, főleg az első években érinti hátrányosan a gyermekek fejlődését

Léder László pszichológus, az Apa Akadémia vezetője: Az anyákra sokszor elviselhetetlen teher hárul a családi élet menedzselésével, az apák pedig kikerültek a családi életből, energiájuk nagy részét az egzisztencia megteremtésre használják el. Az Apa Akadémia legfontosabb célja ezért az apák „visszacsempészése” a családokba.

Az apák hiánya a modern társadalmak meghatározó problémájává vált. Az elmúlt évtizedekben viszont Nyugat-Európában elindult egy „csendes apaforradalom”, mind a való életben, mind a kutatásokban. Mikor, hol kezdődtek ezek a folyamatok, és hogyan hatottak egymásra?
 
– Valamikor az 1970-es években több nyugati országban szinte egy időben jelentek meg publikációk arról, hogy valami nem stimmel a modern családokkal. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de valahogy mégis megmosolyogtató az a naivitás, amivel akkor az apa szerepét szemlélték. Komoly szakemberek is úgy gondolták, hogy egy anya az apa jelenléte nélkül is boldog és egészséges gyermekeket tud felnevelni, miközben ő is boldog édesanyaként fantasztikus karriert fog felépíteni. A Skandináv országok léptek először, mert belátták, az apák meghatározó szerepet játszanak a gyermeknevelésben, a család és a párkapcsolat stabilitásában. Ami pedig a kutatásokat illeti, már az 1960-as években is voltak kutatási eredményeink arról, hogy az apák hiánya milyen pszichológiai hátrányokat okoz egy gyermek életében. A nagy, átfogó kutatások azonban csak lassan indultak el, és modern apakutatásokról igazából csak az elmúlt 20 évben beszélhetünk.
 
Mikor és hogyan érte el ez a folyamat Magyarországot?
 
– Hazánkat is szerencsésen elérte a forradalom előszele és talán az első hullámai is. Egyre többet hallani a pszichológusszakmában és a közbeszédben is az apák meghatározó szerepéről. Óvatos optimizmussal vagyok ebben a kérdésben. Valami megmozdult: a fiatal férfiak egyre nagyobb mértékben érdeklődnek az aktív, gondoskodó apaszerep iránt, könyvek jelennek meg a témában, ugyanakkor meggyőződésem, hogy rendszereink rendbetétele nélkül nem érhetünk el jelentős változást. A munka-magánélet, a születési kultúra, az oktatás és a válási gyakorlat józan reformjára lenne égető szüksége a magyar családoknak.
 
A legfrissebb biológiai, illetve neurológiai kutatások legmeglepőbb eredménye a férfiak hormonális, illetve agyi „elváltozása” a gyermekük születése körüli időszakban. Mi a lényege ezeknek?
Olvassa végig interjúnkat a legújabb Magyar Fórumban!