A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




35 éves színház – 84 ezer néző

Színpadtechnikánk országos szinten a legelavultabb

Besenczi Árpád: „Arra törekszünk, hogy évadonként legyen két-három olyan produkció, ami azért jóval elgondolkodtatóbb, vagy kortárs dráma. Mindenképpen szeretnénk magyar darabot játszani; s azt sem szabad elfelejteni, hogy a társulat tagjait foglalkoztatni kell. Színészeink számára minél több és minél magasabb színvonalú munkát szeretnénk adni.”

Véget ért a 2017/18-as évad. Tartsunk egy kis számvetést! Melyek voltak a zalaegerszegi színház sikerdarabja? Ha egyáltalán ki lehet emelni néhányat, mert ilyenkor egy igazgatónak mindig nehéz válaszolnia.
 

– Jól gondolja, valóban nehéz… Időrendi sorrendben a Család ellen nincs orvosság angol bohózat volt az első. Ez volt a közönség szempontjából a legsikeresebb előadás, és a nézők szavazatai alapján is. Játszottuk Budapesten, Nagykanizsán, és sok más helyen, székhelyünkön kívül. A legtöbb jegybevétel is ebből a produkcióból származott. Évadonként egy jó, minőségi bulvárdarabot mutatunk be, és ez sikerült a 2017/18-asban is. Ezt követte az Evita musical Böhm György rendezésében. Színházunk nem bővelkedik anyagiakban, sőt… Nincs saját zenekarunk, énekkarunk, tánckarunk, de mégis vállalkoztunk egy ilyen nagyszabású musical bemutatására; hiszen remek énekes színészeink vannak. Fantasztikus sikert értünk el a darabbal; Bakó Gábor koreográfiájával, Bot Gábor, Debrei Zsuzsanna, Hertelendy Attila főszereplésével; és utcáról verbuvált tánckarral, énekkarral, no meg egy 27 tagú zenekarral, ami a színpadon foglalt helyet. Nagy közönségsikert aratott; 30 előadást ért meg, ami vidéki színház esetében eléggé tekintélyes szám. A legnagyobb szívfájdalmunk, hogy nem tudjuk áthozni a következő évadba, mert annyiszor nem tudnánk eljátszani, hogy a színház számára megérje. Hiszen a bekerülési költsége igen magas volt. Ezért is hozott több bevételt a Család ellen nincs orvosság, mert abban nem szerepeltek vendégművészek. A következő előadásunk Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője volt, amit Moravetz Levente rendezett, és a regényt Deres Péter írta át színpadra. Ez egy igazi klasszikus magyar darab. S nagyon örülök neki, hogy évadonként be tudunk mutatni klasszikus magyar szerzőket. A mű a „kötelező olvasmányok sorozatába” is beilleszthető, hiszen ifjúsági előadásként is játszottuk. Több mint 40 alkalommal adtuk elő. Az M5 tévécsatorna rögzítette az előadást, így majd látható lesz a tévében is a Szent Péter esernyője. Majd egy komolyabb magyar drámát, Székely János Caligula helytartóját mutattuk be; a Sztarenki Pál által színpadra állított előadásunkat meghívták a Vidéki Színházak Fesztiváljára. Ősszel a Pesti Magyar Színházban láthatják ezt a produkciót. Mindez azért is fontos nekünk, mert az elmúlt két évadban mi nyertük meg a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb előadás címet. Először a Közellenséggel, tavaly pedig az Ötödik pecséttel. Ezt követte Az ügynök halála, amit Lukáts Andor Kossuth-díjas kollégánk rendezett. A világirodalom egyik legszebb és legnehezebb darabja két nagyszerű művészünk – Farkas Ignác és Ecsedi Erzsébet – számára jutalomjáték volt. Nagyon megható előadás született… Évad végén még egy zenés darabot mutattunk be, a Déry Tibor kisregénye alapján készült Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című popmusicalt. A Bal József által rendezett előadás hatalmas közönségsikert aratott. Kamaraterem hiányában ritka ajándék egy-egy kamara-előadás a zalaegerszegi nézőknek. Nincs saját stúdiószínházunk, így a Griff Bábszínház játszóhelyén mutattuk be Müller Péter A vihar kapujában drámáját, amit Gergye Krisztián Harangozó Gyula-díjas koreográfus-rendező állított színre. A mű Akutagava Rjúnoszuke novellái és Kuroszava Akira filmje alapján készült. Annyira szép és izgalmas előadás lett, hogy a jövő évadra beemeltem a nagyszínpadi produkciók közé. Sajnálom, hogy csak hatszor tudtuk eljátszani a stúdióban, mert ez ennél sokkal többet érdemel. Nem mondtunk le az ifjúságról, ezért bemutattuk a Pán Pétert, amit Bereczki Csilla rendezett. A darab az itthoni jó fogadtatás mellett meghívást kapott a pécsi családi fesztiválra, amelyen nagy sikerrel vettünk részt. Folytatódott a Tantermi Deszka-sorozat. Madák Zsuzsanna rendezte a Verona 1301 című Rómeó és Júlia parafrázist. Ezt iskolatermekben játszottuk beavató színházi előadásként. Tehát egy izgalmas, sikeres évadon vagyunk túl; újfent csúcsot döntöttünk, hiszen több mint 12 500 bérletesünk van, és az idén 35 éves színház 309 előadását 84 ezer néző látta.
 
Egy új évad megtervezésekor kikérik a közönség véleményét, vagy hasraütés-szerűen megy ez, az íróasztal mellett?
 

– Hasraütés-szerűen nem lehet tervezni egy évadot, csak tudatosan. Figyelni kell arra, hogy Zala megye minden lakóját megérintsük valamilyen szinten. A népszínházi modellt követjük, és igyekszünk minden igénynek megfelelni. Arra törekszünk, hogy évadonként legyen két-három olyan produkció, ami azért jóval elgondolkodtatóbb, vagy kortárs dráma. Mindenképpen szeretnénk magyar darabot játszani; s azt sem szabad elfelejteni, hogy a társulat tagjait foglalkoztatni kell. Színészeink számára minél több és minél magasabb színvonalú munkát szeretnénk adni. A műsorterv összeállításakor nemcsak az igényeknek, hanem az anyagiaknak is meg kell felelni. Ezért a jövő évadban csak hat nagyszínpadi bemutatót tudunk tartani, mert a minimálbér-emelkedést idén nem tudta kompenzálni az önkormányzat. A több mint 20 millió forint számunkra nagyon nagy érvágást jelent. Hiszen ebből a pénzből majdnem három produkciót ki tudnánk állítani. Így nem lesz új ifjúsági darabunk, és nem tervezünk mást a Tantermi Deszkára sem.
 
Zala megye határmegye. A határon túlról is érkeznek színházlátogatók?
 

– Főleg Szlovénia magyarlakta településeiről, a Muravidékről. Lendvára mi is viszünk darabokat, a Makovecz Imre által tervezett színház- és hangversenyterembe. Idén két produkcióval is sikerrel szerepeltünk, a Család ellen nincs orvosság komédiával és a Szent Péter esernyőjével.
 
Egyik rokonom vidéki színházban dolgozik mint zenei korrepetitor, s azt vallja, hogy igazán vidéken lehet megtanulni ezt a mesterséget. Hiszen ott zenés vígjátékoktól kezdve az operettig mindent játszanak, és a színészeknek szinte az összes műfajhoz – dráma, komédia, tragédia, musical – érteniük kell. Osztja ezt a véleményt?
 

– Teljes mértékben. Én is vidéki színháznál kezdtem a szakmai pályafutásomat. Ha a színész játszik operettet, zenés darabot, drámát, mindenképpen elősegíti azt, hogy jobban megtanulja a szakmát, minél többet tudjon a színházi világról. Nagy szívfájdalmam, hogy egyre nehezebb fiatal színészeket leszerződtetni vidékre, hiszen Budapesten sokkal nagyobb a lehetőség a filmezésre, a szinkronmunkákra és színházi szerepekre. Inkább castingokra járnak, minthogy vidéken, kevesebb pénzért tanulják a szakmát. Bár azért vannak kivételek. Holott mindennek az alapja a szakmai tudás. Régebben kötelező jelleggel, a főiskola elvégezése után a színészek egy-két évet vidéken játszottak.
 
Tehát akkor nehéz lecsalogatni a fővárosból a színészeket?
 

– Nagyon nehéz, mert közalkalmazottként nem tudok számukra nagy összegű fizetést adni. S aki nálunk dolgozik, annak szinte itt kell élnie. S nem mindenki képes arra, hogy a hitet és a kezdeti lelkesedést úgy őrizze meg, hogy közben lemond az anyagi jólét lehetőségéről. Idén két fiatalt sikerült szerződtetnem a kaposvári egyetemről, akik tavaly is itt dolgoztak nálunk: Ticz Andrást és Helvaci Ersan Dávidot. Ők bizony minden műfajban szerepelnek: gyerekdarabban, operettben, musicalben, vígjátékban, drámában.
 
Mi jellemzi a zalaegerszegi színház infrastruktúráját? A színpadtechnika megfelelő, vagy szükséges a felújítása?
 

– Sajnos nem tudok jó híreket mondani; mert színpadtechnikánk országos szinten a legelavultabb. Képzeljen el egy olyan kőszínházat, amelyiknek nincs forgószínpada. Korábban az épület az MSZMP művelődési háza volt, és később Ruszt József járta ki, hogy legyen belőle színház, állandó társulattal. Tehát az infrastrukturális adottságok – finoman szólva – rosszak. Elavult a világítási és a hangrendszerünk. Ezért a hangtechnikát béreljük, amikor egy musicalt játszunk. A kiszolgálóhelyiségek is felújításra várnak. A színház nézőtere és előcsarnoka megújult, teljesen európai színvonalú. Bár a színház épületének külső homlokzata, a hatalmas üvegablakok vagy a meleget ontják, vagy besüvít rajtuk a szél. Reménykedhetünk abban, hogy Vigh László országgyűlési képviselő erősen lobbizik a kormánynál az érdekünkben, és többször kiemelte, ha kell, hetente elmondja a parlamentben, hogy a közönség megelégedésére működő zalaegerszegi színháznak több pénz kell. Nemrég történt egy műszaki bejárás, illetve állapotfelmérés, és bízunk benne, hogy lesz egy olyan cég, amelyik vállalja a tervezést/kivitelezést is. De mindehhez kormányzati szándék szükséges. A pontos összeget nem ismerem, de nem elég a színház felújítása, mert a 35 színészlakásból álló színészházban nem XXI. századi körülmények között laknak kollégáink.
 
Milyen darabokat terveznek a jövő évadra?
 

– Az első a Bérgyilkos a barátom francia bohózat, amelyet én állítok színpadra. Felhőtlen szórakozást ígér a meghiúsult öngyilkossági kísérlet, illetve a merénylet, és a történetben minden a feje tetejére áll… A darab helyszíne Párizs egyik elegáns szállodája, és Magasles címmel film is készült belőle. Utána egy magyar darab következik, Tolcsvay Isten pénze musicalje, amit Dickens Karácsonyi ének kisregényéből írt Müller Péter. A darabot Moravetz Levente rendezi. Sütő András Advent a Hargitán színjátékát Dér András rendezi. Amint már említettem, Müller Péter A vihar kapujában drámáját átvisszük a nagyszínpadra. Ezzel is megspóroljuk egy bemutató költségét. Szabó Magda Abigél színjátékát Pozsgai Zsolt alkalmazta színpadra, és Halasi Imre rendezi. Az évadot pedig Shakespeare A windsori víg nők vígjátékával zárjuk, Csiszár Imre rendezésében. Továbbra is műsoron tartjuk a Verona 1301 Tantermi Deszka-előadásunkat, és még szeretnénk játszani a Cyber Cyranót. S ami még nagyon lényeges, hogy egy nyertes pályázatnak köszönhetően indított új bűnmegelőzési programot a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. A szervezők az idősebb, 65 év feletti korosztályhoz kívánnak az áldozattá válás megelőzéséhez hasznos, a cselekvésüket/viselkedésüket orientáló információkat eljuttatni, mindezt egy olyan színdarab keretében, amelyet Verebes István Jászai Mari-díjas színművész és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alkotott, a címe: Vigyázat, csalók! Ez az előadás most országjáró körútra indul. A színdarabot több alkalommal mutattuk be Zala megye különböző településein, ahol az előadás után lehetőség nyílt vagyonvédelmi és áldozatvédelmi kérdések megbeszélésre is.
 
A vidéki színházak bemutatóiról ‒ bármennyire is jók ‒ alig írnak az országos napilapok. Negligálják a vidéki művészeti életet?
 

– Nem mondom azt, hogy negligálják, de valóban nem igazán járnak le a kritikusok a fővárosból. Két éve történt, hogy béreltünk egy kisbuszt, amivel lejöttek Zalaegerszegre, és délelőtt megnéztek egy Tantermi Deszka-előadást, este pedig egy nagyszínházi produkciót. Manapság már nincs idejük, sem pénzük az újságíróknak, hogy leutazzanak távolabbi városokba, hogy egy-egy darabról írjanak. Sajnos olyan szűk réteg olvassa a kritikákat, hogy a napilapok szerzői nem igazán látogatják a vidéki teátrumokat. Természetesen jólesnek az elismerések, a díjak, de mi főleg a közönségért játszunk.
 
Medveczky Attila