A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Biztonságos ország

Märle Tamás

Szent István király 1018‒2018

Ezeréves barátság
Szent István király országlása és külpolitikája példa a mai napig, hiszen a Német‒római Birodalom, illetve a Bizánci Birodalom szorításában kiharcolta és megőrizte függetlenségünket. Természetesen fűződnek hozzá hadjáratok, de alapvetően békés kapcsolatot ápolt a környező országokkal. Így volt ez a németekkel és a lengyelekkel is, csakhogy a rendszeres lengyel‒német háborúk miatt egy időre megromlott a magyar‒lengyel viszony.
Ne felejtsük, hogy István hitvese bajor Gizella volt, II. Henrik császár húga, míg a magyar király egyik nővére, Judit feleségül ment Vitéz Boleszláv lengyel királyhoz, akit néhány évvel később eltaszított magától férje. A lengyel‒német csatározások következményeként a lengyelek a Magyar Királyság területére is betörtek Trencsén környékére, az ott elfoglalt erősségeket viszont István hamar visszavette. Mivel a németek és a lengyelek nem bírtak egymással, 1018-ban megkötötték a bautzeni békét, ami rendezte a lengyel‒magyar viszonyokat is. Ennek megerősítéseként 500 magyar lovas segítette Boleszlávot, aki még ugyanebben az évben Kijev ellen vonult.
A magyar‒lengyel barátsággal kapcsolatban tehát egyáltalán nem túlzás ezer évet emlegetni, ezt bizonyítja az az öt lengyelországi templom, amelyek védőszentje államalapító királyunk.
 
19 napig Jeruzsálem felé
Alighogy keresztény királya lett az országnak, máris kiépítették hazánkban a Szentföld felé vezető zarándokutat. Szent István szintén 1018-ban adta át a nagyjából Pozsonytól Nándorfehérvárig tartó utat, és azon nyomban használatba is vették. Egy francia szerzetes feljegyzése szerint „mindenkinek igen biztos útviszonyokat biztosított” az uralkodó, a Szentföldre igyekvő szerzeteseket pedig megajándékozta.
A francia, majd német földön áthaladó zarándok egy korabeli leírás szerint Hainburgnál (ma Ausztria) lépett magyar földre, és onnan kétnapi gyaloglást követően jutott el Győrbe. Innen újabb három nap Székesfehérvárig, majd onnan megint három nap Kakasdig, aztán négy nap a ma már Horvátországhoz tartozó Baranyavárig, a Dráván átkelve pedig újabb négy nap Péterváradig. Innen három nap a Száváig, majd a Száva és a Duna találkozásánál fekvő Nándorfehérvárig, amit elhagyva már Bulgáriába jutott a középkori zarándok, hogy aztán Bizáncon át érje el Jeruzsálemet.
Habár a Szent István korában megnyitott zarándokutat nem a Google térképpel tervezték, valamint egy-két település nevéről vitatkoznak a történészek (az eredeti leírásban német néven nevezik a városokat, így egy-kettő esetében bizonytalan, hogy melyik településről született a feljegyzés), nagyjából az itt ábrázolt útvonalon haladhattak a zarándokok. Ami azt jelenti, hogy 19 nap alatt tettek meg kb. 562 km-t, vagyis napi 29,5 km-t. Megközelítőleg ennyit gyalogol egy 21. századi zarándok is naponta, ha például Budapestről Csíksomlyóra tart.
Bár Jeruzsálem már 639 óta arab kézen volt, a zarándokokat odaengedték a muszlimok, csak Szent István halála után két-három évtizeddel kezdték gátolni a Szent Sír látogatását. Mikor 1071-ben Bizánc súlyos vereséget szenvedett a szeldzsuk törököktől ‒ akik ezt követően birodalmat alapítottak Kis-Ázsiában ‒, segítséget kért Rómától. Az invesztitúraharc miatt csak több mint húsz évvel később, 1095-ben kezdte az akkori pápa, II. Orbán szervezni az első keresztes hadjáratot, amelynek a hagyomány szerint lovagkirályunk, Szent László lett volna fővezére, csakhogy mire a hadjárat elindult, László elhunyt.
Államalapító királyunk egyébként Jeruzsálemben is építtetett zarándokházat a magyar zarándokok részére. Emlékét a Szentföld is őrzi: Zichy Gyula kalocsai érsek 1931-ben szentelte fel az Elszenderülés-bazilika altemplomának magyar oltárát. A fölötte látható mozaikon a Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária és a gyermek Jézus felett angyalok kezében ragyog a Szent Korona, körülöttük pedig Árpád-házi szentjeink ülnek: Imre, István, László és Erzsébet. Az oltár alatt egykori himnuszunk, a Boldogasszony Anyánk első versszaka olvasható, a közelben pedig egy emléktáblát is állítottak első királyunk tiszteletére néhány esztendővel ezelőtt.

További képek, térképek és a teljes cikk a legújabb Magyar Fórumban!