A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Csíksomlyói passió

Märle Tamás

Felemelő produkció méltó helyszínen

Hazatérés Csíksomlyóra – a hely kötelez
Csak ültünk a csíksomlyói nyeregben, és valami egészen különleges érzés lett úrrá rajtunk. Máskor, Pünkösd szombatján süt a Nap, és a Szűzanyához tartanak a zarándokok, míg most éppen lenyugodott a Nap, és hazatért egy nagyszabású előadás. A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verziójára tízezrek gyűltek össze szombat este.
„Ennek a helynek a spiritualitása kötelez, én magam nem értem meg még semmi ehhez hasonlót” – mondta Vidnyánszky Attila. Maga a helyszín, a rendezés, a tánckar látványos mozgása, a kitűnő hang- és fénytechnika megtette hatását: a Csíksomlyói passió magával ragadta a nézősereget.
A 65 méter szélességű színpadon négy napig folytak a próbák. Az előadásban 150 táncos, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és erdélyi tánccsoportok, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, a Mereklye Táncegyüttes (Csíkmadéfalva), a Borsika Táncegyüttes (Csíkszereda) és az Ördögborda Táncegyüttes (Balánbánya) táncosai vettek részt. Az 50 fős gyermekkórus tagjai a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkarból (Szováta), a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kórusból (Sóvidék és Nyárádmente) és Böjte Csaba gyermekotthonából érkeztek.
A produkcióban hat zenész szolgáltatta az élőzenei kíséretet, és a Nemzeti Színház társulatának 16 színésze vett részt, kiegészülve az erdélyi származású Molnár Levente operaénekessel, aki ezúttal prózai szerepet, Pilátus alakját formálta meg.
A három különálló színpadból, a 400 négyzetméter vetítőfelületből megvalósuló színpadi installációt helyi vállalkozások és a Nemzeti Színház 40 fős műszaki csapata építette meg.
A produkció táncdramaturgja Zs. Vincze Zsuzsa, társrendező-koreográfusa a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán, rendezője a Nemzeti Színház főigazgatója, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila volt.


Kéziratok a Szűz Mária-szobor talapzatából

Mit láthattak a nyeregben összegyűltek? A 2017 tavasza óta a Nemzeti Színházban játszott előadásnak – amelyet novembertől ismét színpadra állítanak a Nemzetiben – komoly múltja van.
1721 és 1787 között összesen 42 passiójátékot adtak elő a csíksomlyói ferences gimnáziumban a nagy érdeklődésre számot tartva, és az ez idő alatt épült színjátszóház kapuját is kitárták, ha nem fért be a terembe a nézőközönség. A felvilágosult abszolutista elveket valló II. József azonban a szerzetesrendek feloszlatása közepette megszüntette a felekezeti színjátszást is.
Csaknem száz esztendő telt el, mire foglalkozni kezdtek a kutatók a csíksomlyói iskoladrámákkal, majd a 20. század második felétől egyre többeket mozgatott meg a téma. A rendszerváltás idején kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom oltalmazó Szűzanya-szobrának talapzatából az iskoladrámák kéziratai, ahová a kommunista diktatúra elől elrejtették a ferencesek.
A Jézus szenvedéstörténetét elbeszélő produkció tehát 18. századi csíksomlyói passiójátékok szövegei alapján született, és fontos részét adják Szőcs Géza 1990-es években írt passiószövegei is, mivel tetten érhető bennük a mai ember gondolkodásmódja. Emellett megjelentek benne Berecz András gyűjtéseiből archaikus népdalok, mesék és eredeti újszövetségi szövegek is. A Vándor szerepét alakító Berecz András külön kiemelendő, történeteivel több alkalommal is jól oldotta az egyébként igen nehéz darab feszültségét.
 
Új produkciók a csíksomlyói nyeregben

Az előadás zárójelenete kiváltképp magával ragadó volt: a látványosan megvilágított Hármasoltár, mögötte az üres és sötétbe boruló domboldalon világító mécsesek és a völgybe tekintve Csíkszereda fényei különleges összképet sugároztak. A darab végén Berecz András ősi himnuszunkba (Boldogasszony Anyánk) kezdett bele, mire a közönség egy emberként állt fel és kapcsolódott be, majd közösen énekeltük el a színészekkel a magyar és a székely himnuszt is. A taps után csöndesen vonultunk le a csíksomlyói nyeregből, mindannyian a passiójáték hatása alatt állva.
További képek és a teljes cikk a legújabb Magyar Fórumban!