A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









MAGYARORSZÁG KÉSZEN ÁLL

czyla

Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembevételével. Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával. Magyarország készen áll a magyar–türk együttműködés új fejezetének megnyitására. Korábban sértésnek szánták, ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat. Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen.
Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg. A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és
Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is. A miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában elmondta, hogy Magyarország a modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli/ápolja türk gyökereit, hiszen a magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat. Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására.
Orbán Viktor a szívünkből szólt. A több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelem során a hun–magyar rokonság mindig a magyar nemzettudat alapját képezte.

Zrínyi Miklós

„Én vagyok a magyarok legelső királya
utolsó világrészről én kihozója!
Én lehetek tehát magyarnak példája
Hírét s birodalmát, hogy nyújtsa szablyája.”     (1651)

és Kölcsey Ferenc a Himnuszbanmegemlékezik a hun ősökről:

„Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.”    (Bendegúz Atilla atyja volt.)




„Atilla a kor legnagyobb egyénisége volt. (...) A IV. század végén az Ázsiából Európába érkező lovas kultúrájú nép uralkodójaként az Uráltól a Dunáig terjedő hatalmas birodalmat alapított, és térdre kényszerítette a dicső Római Birodalom örököseit, a kor két nagyhatalmát, Konstantinápolyt és Rómát. Ötvennyolc éves korában váratlanul meghalt, mielőtt elindította volna végső hadjáratát a Nyugat ellen. Sikerei és tettei ismertek, az igazi személyisége azonban kevésbé. Korabeli hiteles források szerint beszélt latinul és görögül, nyitott és kíváncsi volt mindenre. Pontosan az ellentéte egy primitív és brutális embernek. Kíméletlen és kegyetlen is tudott lenni, de kíméletlenségben és kegyetlenségben a római császárok magasan felülmúlták, anélkül, hogy megközelítették volna bravúros tetteit és zsenialitását. Tudjuk, hogy sok embert megöletett, de senkit sem üldözött a hite miatt, minden vallást tiszteletben tartott. Nagy politikus volt? Ez nem megfelelő kifejezés kivételes személyiségére. Elbűvölő, ellenállhatatlan tárgyalófél volt. Ugyanakkor képes volt egyesíteni, megszervezni, irányítani több ezer kilométeres távolságú területeken élő, függetlenségre szomjazó népeket, és Ázsiától Európáig győzelmes hadjáratokra vezetni a kor nagyhatalmai ellen. Ezt a teljesítményt későbbiekben, soha senki más nem volt képes túlszárnyalni.”
(E. Deschot)

„Atilla-, Árpád- és Szent Istvánban van megtestesülve a három korszak, amelyre a magyar nép hős története oszlik, s e jellemmel tűnnek ők fel a hagyományban, hogy az idők különbözése daczára is egy közös cselekvényre összeműködnek, s egymás fiai nem csak test, hanem lélek szerint is.”
(A. Thierry)

A korábbi kommunisták, a mai liberálisok Kelet-ellenessége szűk látókörű ostobaság, ami nemcsak a keletről érkezett, ősi lovas kultúrájú népeket érinti, hanem a gazdaságilag megerősödött távol-keleti népeket, a kínaiakat, a japánokat, a koreaiakat és a délkelet-ázsiaiakat is. Lenézik azokat, akik a 21. század gazdasági háborújában győzelemre állnak. Kína, Japán, Korea,
Délkelet-Ázsia, valamint az olaj- és energiagazdag közép-ázsiai török népek. Ezek a csökött liberálisok a Kelettel szembeni gazdasági vereséget a nem létező kulturális és civilizációs magasabbrendűséggel igyekeznek ellensúlyozni. Fennhéjázásra semmi okuk, hiába hazudnak, tény, hogy a keleti civilizációk több ezer éves kulturális és tudományos teljesítményeikkel jóval Európa előtt jártak. Ami az erkölcsi fölényt illeti, Atilla, a hun uralkodó kegyes volt a legyőzött népekkel. Meghagyta a földjüket, politikai és vallási intézményeiket, és a királyaikkal barátsági szerződést kötött. Udvarában több tucat kisebb-nagyobb hatalmú germán fejedelem tartózkodott. Ezért nyugodtan büszkélkedjünk keleti gyökereinkkel, hiszen ez nem áll ellentmondásban se európai-
ságunkkal, se kereszténységünkkel, nekünk nincs szükségünk eredetünk megtagadására ahhoz, hogy bizonygassuk európaiságunkat. Elégnek tartjuk, hogy több mint ezer éven át az európai kereszténység keleti védőbástyája voltunk, és hatalmas véráldozatok árán bizonyítottuk hovatartozásunkat.