A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13




1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Minél több jó és valóban magyar filmet

Tánczos Frigyes

Sokan azzal magyarázzák a filmes érdeklődés hiányát, hogy az eseménysor még közeli és túl kényes. Ám akkor felmerül a kérdés: az olasz rendezőknek nem volt talán túl közeli és kényes a 70-es évekbeli szélsőbaloldali terrorizmus és a szicíliai maffia, a nápolyi Camorra témája? Giuseppe Ferrara filmje, a Moro-ügy 1986-ban készült, nyolc évvel Aldo Moro kereszténydemokrata politikus elrablása és meggyilkolása után. És ne feledjük: ekkor még bőven éltek azok az olasz politikai szereplők (köztük a háromszoros kormányfő, Giulio Andreotti), akiknek (maradva az eufemisztikus kifejezésnél) érzékenységét az Aldo Moro-ügy hátterének feszegetése ugyancsak sérthette. Vagy talán nem volt közel az 1975-ben lezárult vietnami háborúhoz Michael Cimino: Szarvasvadász (1979), Francis Ford Coppola: Apokalipszis most (1979), Oliver Stone: Szakasz (1986) című filmje?! Vagy az 1964-es Egy jenki Vietnamban, amelyet még az Egyesült Államok háborúba sodródása előtt forgattak? Vagy mit gondoljunk Oliver Stone filmjeiről, amelyek bepillantást engednek az amerikai politikai élet boszorkánykonyháiba? A JFK – A nyitott dosszié 28 évvel Kennedy meggyilkolása után készült, a Nixon 22 évvel a Watergate-botrány kirobbanása és Nixon lemondása után. Vagy, hogy rátérjünk az irodalom területére: A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg, két évvel a kiegyezés, húsz évvel a szabadságharc után. Vagyis pontosan annyi idő telt el a szabadságharctól a regény megjelenéséig, mint az első szabad választásoktól a 2010-es választásig. Ha Jókai Mór számára nem volt kényes a forradalom és szabadságharc megannyi helyszínének és személyének (akár más néven való) megörökítése, akkor a magyar filmrendezők és forgatókönyvírók számára sem lehet olyan kényes a rendszerváltás történéseinek filmes ábrázolása. És egyáltalán, ki dönti el, hogy mihez mennyi időnek kell eltelnie? Ezt az utókor történelmi emlékezete dönti el, nem más. A filmművészet nemcsak lenyomata egy történelmi korszaknak, hanem alakítója is. A filmek a maguk módján képesek megjeleníteni egy adott közösség problémáit, konfliktusait, és ezzel segítenek azok feldolgozásában.