A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Négy szakágból három kitűnően teljesített

Hüttner Csaba elégedettsége mellett a javítanivalókat is látja

A közelmúltban lezajlott a 44. gyorsasági kajak-kenu világbajnokság a portugáliai Montemor-o-Velhóban. Válogatottunk igazán kitett magáért, hiszen hat versenyszámban sikerült első helyen végeznie versenyzőinknek, s ami külön öröm, hogy ezek közül három a 2020. évi tokiói olimpia programjában is szerepelni fog majd. Sportrovatunkban Hüttner Csaba szövetségi kapitányt kértük fel a világbajnokság értékelésére. A szakvezető nem csupán a szakágak külön-külön történő elemzésére vállalkozott, de kitért a három világbajnoki címet szerző Kozák Danuta különleges sportemberi nagyságára, és a megoldandó problémákról is kendőzetlen őszinteséggel mondta el a véleményét.

– Kapitány úr, az előzetes várakozásai függvényében nézve általánosságban miként értékeli a világbajnokságot?
– Amennyiben az egész csapat teljesítményét együtt nézem, és figyelembe veszem az éremtáblázatot, valamint azt, hogy az olimpiai számokban milyen különlegesen sikeres volt a válogatott, akkor összességében elégedettséget érzek. Ám mivel szövetségi kapitányként kötelességem komplexen szemlélni a szereplésünket, azért találok olyan pontokat is, ahol gondok vannak, ahol hosszabb távon nézve bizony muszáj lesz levonni a következtetéseket, a jövőbeni sikeresség érdekében.
– Akkor hadd kérjem meg, hogy elemezze külön-külön a szakági teljesítményeket! Kezdjük a női kajakosokkal!
– Ezzel a szakággal kifogások nélkül elégedettek lehetünk, kiválóan teljesítettek női kajakosaink. Olimpiai számok egész sorát nyerték meg, és a nőkre lebontott éremtáblázaton is az élen végeztek a lányok. Külön öröm, hogy a szülés után visszatérő versenyzőinken nem érződött a kihagyás. Csipes Tamara ráadásul úgy lett világbajnok kajak kettes ezer méteren, hogy idén az alapozást még kihagyta. Jövőre, illetve Tokió évében már teljes értékű felkészülést végezve még jobb teljesítményre lehet majd képes. Kozák Danuta pedig önmagában is egy csoda.
– Kozák Danuta, hasonlóan a riói olimpiai játékokhoz, ezúttal is három aranyérmet nyert.
– Igen, így van; ahol elindult, aranyérmes lett, de nem is okvetlenül a megnyert versenyek teszik őt egyedivé és különlegessé. Egy ötszörös olimpiai bajnok sportolóról beszélünk, aki a közelmúltban életet adott első gyermekének. Senki nem vethetne rá követ, ha ebben a helyzetben esetleg már nem tenné úgy oda magát, vagy más motivációs szinten versenyezne. Esetében azonban szó sincs erről, sőt, hozzáállásban, alázatosságban továbbra is példaként állítható mindenki elé. Kozák Danutát a jelenlegi legjobb magyar sportolónőnek tartom, aki felbecsülhetetlen értéke sportágunknak is.
– Továbbhaladva a szakágaknál következik a női kenu.
– Női kenuban egyértelmű az előrelépés. A lányok dobogósok lettek a párosok 500 méteres távján, ami nagyon szép siker. Emellett látható volt, hogy kizárólag a rosszul sikerült rajt miatt maradt el az éremszerzés egyesben is, mert a versenyzés jól ment Balla Virágnak és Takács Kincsőnek is. Ez a szakág fejlődőben van, később szép sikerek színtere lehet.
– Férfi kajak?
– Elöljáróban annyit el kell mondani, hogy a csapatban volt változtatás az előzetes tervekhez képest. Ezt is figyelembe véve összességében azt mondhatjuk, hogy valamelyest ez a szakág is előrelépett. A felkészülés mellett az egységek tudatos összeállítása, valamint a válogatási elvek egyértelműsítése egyaránt hozzásegített a javuló szerepléshez férfikajakban. A három érem, valamint a két egyesünk negyedik helyezése egyaránt bizakodásra adhat okot, hiszen az utóbbiaknak is minden esélyük megvolt az éremszerzésre. Az 1000 párost leszámítva egységeink mindenütt kvótát érő helyen zárták a világbajnokságot. Ez öröm, miközben persze nem mehetünk el szó nélkül az 1000 páros mellett. Ezt a számot erősítenünk kell, meg kell találni azt a két versenyzőt, aki sikerrel tud vízre szállni.
– A férfi kenu talán a leginkább fejlődésre szoruló szakágunk…
– Igen, sajnos ezzel aligha lehet vitába szállni. A portugáliai eredmények láttán azt lehet mondani, hogy a férfikenu szakág sajnos alapvetően ugyanott áll, mint tavaly. Személyeskedve senkit nem szeretnék megbántani, Bodonyi András például viszonylagosan helytállt, de azt egyértelműen ki kell mondani, hogy jelenleg nincsenek új Kolonics Györgyök, Vajda Attilák a láthatáron.
– A férfikajakban megfigyelhető előrelépés ellenére is jelentős különbség van a női és a férfi szakág sikeressége között, a nők javára. Mi az oka ennek?
– Való igaz, hogy a két szakág között különbség van. Ez egy több összetevős történet. Mint a legtöbb sportágban, itt is megfigyelhető, hogy a férfimezőny jóval erősebb, következésképpen a konkurencia lényegesen nagyobb, mint a hölgyeknél. Nehezebb tehát kimagasló eredményt produkálni. Emellett az is megfigyelhető, hogy növekszik azon nemzetek száma, amelyeket komolyan kell venni, s amelyek beleszólhatnak az érmek sorsába is. Portugáliában például huszonöt ország versenyzői állhattak a dobogóra. Ez azonban csak az érem egyik oldala, és sietve szeretném leszögezni azt, hogy lányaink nem azért sokkal eredményesebbek, mint a férfiak, mert a női szakág gyengébb volna. Azt is meg kell mondani őszintén, hogy a lányok sikere mögött az is ott van, hogy összességében nézve sokkal-sokkal tudatosabbak, profibbak és jobb hozzáállásúak, mint a férfiak. Például azt a fajta céltudatosságot, profizmust, amit Kozák Danuta kapcsán már említettem, nem igazán tapasztalni férfi versenyzőinknél. Ez is az okok közé sorolható.
– Egy közelmúltban adott interjúban ennél még markánsabban is fogalmazott, és éles bírálatot mondott egyes versenyzőink hozzáállásáról. Általános jelenség a hozzáállás romlása, vagy csak elszigetelt esetekről beszélhetünk?
– Általánosságról azért nem lehet beszélni, hiszen akár Kopasz Bálint, akár Birkás Balázs, akár az érmet szerző négyesünk tagjainak hozzáállása nyilván nem hagy kívánnivalót maga után. Az viszont tagadhatatlan, hogy akadnak olyan versenyzőink, akiknek át kell értékelniük magukban, hogy mennyire gondolják komolyan az élsportot. A magyar kajak-kenu kitűnő nevelőmunkája révén ugyanis sok a tehetségünk, akik korosztályos szinten nagyon jók voltak, ám felnőttszinten ez már nem elég. Rengeteg munkát kell a hétköznapokban beletenni ahhoz, hogy felnőttszinten is a legjobb maradhasson valaki, ebben a mezőnyben a tehetség önmagában már kevés. Ezen kell néhány versenyzőnek elgondolkodnia, erre értettem a hozzáállásra vonatkozó bírálatomat.
– Beszélgetésünk végén tekintsünk egy kicsit a jövőbe, annál is inkább, mert éppen félúton vagyunk Tokió felé. Ilyen összevetésben hogy áll most a helyzet?
– Ha az olimpiát nézzük, akkor ugye ott az elsődleges feladat mindig a kvóta megszerzése. Amint azt az imént már taglaltam, három szakágban a helyzet egyértelműen biztatónak mondható. Női kajakban, női kenuban és férfikajakban egyaránt reális a maximális kvótaszám megszerzése. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a férfi-kenuszakágban össznépi, teljes összefogás kell, hogy esélyünk legyen az összes számban kvótát szerezni. Az összefogás és a kiút közös megtalálása lesz itt a közeli jövő feladata, hiszen a magyar kajak-kenu sport hagyományai megkívánnák, hogy valamennyi versenyszámban legyen magyar induló Tokióban. Összegezve tehát: a négy szakág közül háromban jól állunk, ami nem rossz arány, igaz, egyben a feladatot is adottá teszi, mert szövetségi kapitányként egyértelműen az a célom, hogy úgymond négy lábon álló válogatottunk legyen, vagyis mind kajakban, mind pedig kenuban erős legyen a női és a férfikeretünk is.

Kovács Attila