A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Elmarad a fejfájás

Märle Tamás

Csíki víz, felvidéki maláta, segesvári komló

Vitaminkúra
Az elmúlt években Székelyföld újabb népszerű látnivalóval bővült, így mi is ellátogattunk Csíkszentsimonba, hogy megnézzük, miként boldogul a Csíki Sör azóta, hogy 2017-ben hosszú pereskedés után kiegyezett a Heinekennel. A sörgyár látogatóközpontjának alkalmazottja, Sándor Katica vezetett körbe bennünket, de mielőtt elindultunk volna, korsónkat szűretlen Csíki Sörrel tölthettük meg, ami azért különleges, mert a Csíki Sör e fajtája nem kapható a boltokban.
Ennél frissebbet sehol sem fogyaszthatunk. Szűretlennek nevezik, mert még nem esett át a szűrési folyamatokon, és ebben a sörben megtalálhatóak a sörélesztősejtek. Gazdag a vitamin- és nyomelemvilága, a B1-től a B12-ig minden vitamin megtalálható benne, ami a hajra, bőrre és az egész szervezetre kitűnő hatással van ‒ mondhatni kétórás vitaminkúrán vettünk részt, csakhogy 6%-os az alkoholtartalma… A szűretlen sört viszont nem lehet palackozni, mert ha felmelegedik, akkor a sörélesztősejtek elkezdenek munkálkodni, és a sör elernyed, elromlik. Ha Csíkban jár az ember, akkor érdemes elmenni megkóstolni, mert selymesebb ízvilága van, és valóban finomabb még a palackozott szűrt Csíki Sörnél is.
 
Mi a legfontosabb a sörben?
Magának a gyárnak is érdekes a története. Helyén az 1940-es évek elején az akkori magyar állam épített keményítőgyárat, majd ez kibővült szeszgyárrá, és egészen 1996-ig működött így. Akkor felszámolták, majd 2013-ig ‒ amíg a tulajdonos nem vásárolta meg ezt a területet ‒ semmilyen termelés nem zajlott itt. Bár termelési tevékenység nem történt, más annál inkább: egy román cég az ezredfordulón felvásárolta a helyet, és ami mozdítható volt, elvitték. 2013-ban már csak három dolgot tudott felhasználni az új tulajdonos: a vizet, a villanyáramot, és 5 km vasúti sínt.
A víz ugyanakkor egyáltalán nem mellékes, hiszen ez volt a legfőbb oka annak, hogy egykor itt szeszgyár állt, most pedig sörgyár. Jó minőségű sört csak jó minőségű vízből lehet főzni, hiszen a sör 95%-a víz. Ehhez viszont minden adott: a gyár alatt kiváló minőségű artézi víz található. Amíg az áramot nem kell magyarázni, hogy mire használják, addig a vasúti síneket meglepő módon fordították a maguk javára: látványos bútorokat készítettek belőle a sörgyár bárjába.
A 2014 óta gyártott Csíki Sört az 1516-os bajor sörtisztasági törvényt tiszteletben tartva gyártják, ami szerint sört csak három összetevőből lehet készíteni: vízből, malátából és komlóból. Se tartósítószer, se adalékanyag, se színezőanyag. Csupán a sörélesztő engedélyezett az erjesztéshez, de ezt 1516-ban még nem ismerték.
A székely víz mellett igen fontos, hogy a malátát Felvidékről vásárolják magyar termelőtől, a komlót – ami a sör kesernyés ízét adja – pedig Segesvár környékéről szerzik be. Sem Romániában, sem a mai Magyarországon nem lehet kapni jó minőségű malátát, mert a rendszerváltás után tönkretették a malátatermelőket. A gyárlátogatás során a szűretlen sör és az áfonyás sör mellett meg lehetett kóstolni az összetevőket is, vagyis a négyféle pörkölésű malátát és a komlót.
 
A különbség kézműves és nagyipari között
A nagyipari termelőkre jellemző, hogy minél olcsóbb alapanyagból, minél rövidebb idő alatt akarnak minél többet termelni. Éppen ezért szeretnek a fentieknél olcsóbb alapanyagot vásárolni, leginkább kukoricából dolgoznak. Készítenek belőle egy tömény főzetet, rövid ideig erjesztik – maximum 5 napig –, de olyan is van, aki nyáron csak egy napig. Utóbbi azt jelenti, hogy a kezdetektől a végéig három nap alatt el is készülnek a sörfőzéssel. Csakhogy ennyi idő nem elég arra, hogy kialakuljanak a természetes aromák, a természetes szén-dioxid, ezért külső szén-dioxiddal pumpálják fel sörüket, és olyan ízfokozókat használnak, amelyek következtében minden alkalommal pontosan ugyanolyan lesz az ízük. A víz minősége a világ minden pontján más, de az ízfokozók és a külső szén-dioxid segítségével a nagytermelők mégis ugyanolyan sört tudnak készíteni Japánban, mint Európában. A nem természetes szén-dioxidot ráadásul nem tudja úgy feldolgozni a szervezetünk, aminek erősebb puffadás a következménye. Ugyanakkor, ha hosszú ideig erjesztik a sört, akkor kialakul benne a természetes szén-dioxid, magasabb az alkoholtartalma, és finomabb az ízvilága.
A hosszú erjesztés azért is fontos, mert általa szabadul fel a diacetil. A nagyipari termelők viszont nem adják meg a kellő időt, a diacetil benne marad a sörben, másnap pedig ettől fáj a fejünk, nem az alkoholtól. És hogy mi a bizonyíték? Ahogy Sándor Katica mondta: „Önfeláldozóan hosszan teszteltük a termékeinket, és bátran állíthatjuk, egyszer sem fájt másnap a fejünk.”
Százfős orvosi csoport is tesztelte a Csíki Sört, és megállapították, hogy hamar üt a magas alkoholtartalma miatt, de gyorsabban ki lehet tőle józanodni, mivel hamarabb felszívódik a szervezetben.
A tesztelésből pedig bárki kiveheti a részét, aki odalátogat, de a Csíki Sör termékeit már egyre több helyen lehet kapni, sőt, az üzemben már láthattuk az első dobozos formában piacra kerülő termékeket is. Az első gyárat Csíkszentsimonban 2013-ban kezdték építeni, 2014 őszén hagyta el a gyár udvarát az első főzet; az elején napi 12.000 liter sört tudtak gyártani. 2016-ban kibővült a gyártósor, jelenleg napi 40.000 litert gyártanak.
A Csíki Sör jobban megy, mint valaha, a pereskedésnek pedig egyetlen nyoma maradt: egy bokszzsák Heineken felirattal.

Märle Tamás