A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Kurucok és labancok

Märle Tamás

„Orbán és a kelet-európai országok vezető szerepet játszanak. Szakítani kell a világot jókra és gonoszokra felosztó hozzáállással, és fel kell hagyni az erkölcsi felsőbbrendűséggel. A menekültkérdésben a Németország és sok osztrák, valamint svéd politikus által kijelölt út teljes mértékben rossz volt, és nem felelt meg az európai jognak” – nyilatkozta bő évvel ezelőtt Sebastian Kurz az osztrák választási kampány idején. Jól jöttek neki az effajta mondatok, tavaly októberben el is foglalta a kancellári széket. Aztán most visszaállt a felsőbbrendűek közé, nyíltan támogatta, hogy Magyarország ellen megindítsák az uniós eljárást, és azt is felvetette, hogy a Fideszt tegyék ki az Európai Néppártból.
Múlt szerdán elvált az ocsú a búzától. Bár nagyon reménykedtünk Kurzban, kiderült, hogy nem bírja levetkőzni magáról a Habsburg mentalitást: amíg őket védjük, addig jók vagyunk nekik – különösen kampány idején – egyébként pedig annyira hálás, mint elődei. Vajon mit szól mindehhez temerini magyar nagymamája?
A Sargentini-jelentésről szóló szavazás persze ennél komolyabb kérdéseket is felvet. 448 képviselő szavazta meg a magyarországi helyzetről szóló jelentés elfogadását, míg a tervezetet 197 EP-képviselő elutasította, és 48-an tartózkodtak. A trükközéssel összejött a kétharmad, ugyanakkor érdemes végignézni 8 hónappal az EP-választások előtt, ki hova tette le a voksát a képviselők közül.
A magyarországi képviselőket tekintve egyszerű a képlet: a Fidesz‒KDNP és két független (Morvai Krisztina, Kovács Béla) elutasították a jelentést, az MSZP, a DK és a Párbeszéd küldöttei megszavazták, a jobbikos Balczó Zoltán és az LMP-s Meszerics Tamás tartózkodásukkal az igenek felé billentették az európai mérleget. Az erdélyi és felvidéki magyar képviselők a jelentés ellen szavaztak, még a most-hidas Nagy József is.
Viszont ha már kijjebb tekintünk, egyre zavarosabb a kép. Visegrádi szövetségeseink közül lássuk először Szlovákiát: szinte azonos arányba kerültek az igenek, a nemek és a tartózkodók. Ami elgondolkodtató, hogy a szociáldemokrata kormánypárt képviselői – akiknek kormánya alatt megerősödött a V4 – nem álltak hazánk mellé.
„Természetesen el kell határolódnom képviselőink szavazásától az Európai Parlamentben, mert Magyarország a szövetségesünk. Tehát én Orbán mögött állok, mi szövetségesek vagyunk, és a V4 csoport működik. És ami az európai képviselők – akik egy év múlva már nem lesznek a helyükön – értelmetlen javaslatát illeti, természetesen bánt, hogy a mieink úgy szavaztak, ahogy szavaztak” – mondta a csehek miniszterelnöke, Andrej Babiš, ugyanis az ANO mozgalom 2014-ben bekerült három képviselője megszavazta a jelentést. Csehország 21 képviselőjéből egyébként tízen szavaztak nemmel.
Lengyelország olyannyira barátunk, hogy képviselői ugyanúgy szavaztak, mint a mieink. A kormánypártiak elutasították a jelentést, sőt, azonnal jelezték a végeredmény kialakulása után, hogy megvétózzák a Magyarország elleni szankciókat, ha szükséges. A lengyel ellenzéki pártokról viszont már korábban is kiderült, hogy semmiben sem különböznek Gyurcsányéktól: ahogy rendszeresen szavaztak saját hazájuk ellen, úgy most is a Sargentini-jelentés mellett tették le a voksukat.
Bár Romániával nem éppen rózsás a kapcsolatunk, képviselőik vagy nemmel szavaztak vagy tartózkodtak. A horvátokat ennél sokkal jobban megosztotta a kérdés: míg a baloldal megszavazta a jelentést, a jobboldali pártok elutasították; figyelemre méltó az egyik képviselő, Dubravka Šuica nyilatkozata: „Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni. A jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni. A szerző baloldali, a jelentés pedig az Európai Néppártot akarja megosztani.”
És ez sikerült is, főleg azok után, hogy a frakciót vezető Manfred Weber elkezdett aggodalmaskodni a jogállamiságért, és kijelentette, hogy igennel szavaz. Egyes vélemények szerint nem másért árulta el Magyarországot, mint az Európai Bizottság elnöki posztjáért.
A jelentés elfogadásához szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására. Sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavaztak.
Térjünk vissza Ausztriára! Bár az eddig szövetségesnek hitt nagyobbik kormánypárt igennel voksolt, koalíciós partnerük, a Szabadságpárt nemmel. Heinz-Christian Strache maga is csalásnak nevezte a szavazást, és felvetette Orbán Viktornak, hogy alapítsanak új pártcsaládot az EP-ben.
Az olasz kormányt ugyancsak megosztotta a voksolás. A baloldali Öt Csillag Mozgalom megszavazta, Salvini Ligája és Berlusconi Hajrá, Olaszország! pártja viszont elutasította. „NEMET kell mondani a szankciókra, NEMET egy szabadon megválasztott kormány elítélésére” – írta a belügyminiszter, és egy interjúban pedig arról beszélt, hogy a Liga és európai szövetségesei azon dolgoznak, hogy a tavaszi európai parlamenti választások révén új erőviszony jöjjön létre Európában. „El akarjuk végre távolítani az Európát rosszul kormányzó baloldalt, megszüntetve a szocialista-kereszténydemokrata kettősséget.”
Az erőviszonyok alakulása Franciaországban is kérdéses. Habár Macron majd kiugrott a bőréből az eredmény hallatán, vegyük figyelembe, hogy a 2014-es EP-választásokon legtöbb mandátumot szerzett, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) elutasította a Sargentini-jelentést.
Németország szintén megosztott, a Bundestag alelnöke, Merkel párttársa, Arnold Vaatz szerint története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament (EP) Magyarország megbüntetésével. „Nagyon sajnálom az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársam részt vett a Magyarország elleni büntető akcióban.”
Európa szétszakadását a legjobban Antonio Tajani nyilatkozata mutatja, mert lehet, hogy az osztrák és a német kancellár, valamint a francia elnök örült a szavazás eredményének, de az Európai Parlament elnöke egyáltalán nem, és nem is ért egyet annak tartalmával. „Kettős mércét alkalmaztak Magyarországgal szemben, amikor elfogadták az országot elmarasztaló jelentést, ez pedig elfogadhatatlan.”
Mint láthatjuk, Magyarország elmarasztalása országokat és pártokat osztott meg. A Sargentini-jelentés körüli vita okozott nagy csalódásokat – például Sebastian Kurz személyében –, ugyanakkor némely kapcsolatainkat meg is erősítette, gondoljunk az osztrák alkancellárra, az olasz belügyminiszterre, a lengyel és a cseh kormányra vagy az Európai Parlament elnökére. Habár most kisebbségben maradtak az utóbbiak az Európai Parlamentben, de májusban az öreg kontinens lakói választhatnak a hazájukat és a pozíciójukat védők közül. Még 8 hónapjuk van a nemzetállami erőknek felnyitni az emberek szemét.