A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A finnugor elmélet követőinek módszereiről

Dr. Horváth László

A Magyar Tudományos Akadémia élére osztrák tudósokat tett: Hunfalvy (Hunsdorfer) és Budenz (aki nem tudott magyarul). Nemcsak a tudományos osztályokat, hanem a gazdasági vezetést is kezükben tartották.

Arany János:
Az orthológusokra
 
Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt;
A mi új van benne, mind rossz,
A mi régi, az meg tót.
(1878 körül)
 

 
 
           Napóleon a győri csata után megkérdezte, hogy mi legyen a magyarokkal. - Felség, vedd el a múltjukat – válaszolta a minisztere.
           A bécsi udvar ezt a politikát követte. A Magyar Tudományos Akadémia élére osztrák tudósokat tett: Hunfalvy (Hunsdorfer) és Budenz (aki nem tudott magyarul). Nemcsak a tudományos osztályokat, hanem a gazdasági vezetést is kezükben tartották. Ekkor (a XIX. sz. közepén) kezdett a finnugor elmélet virágozni az új vezetés irányításával. A keleti nyelveknek már folyamatban lévő kutatását abba kellett hagyni. Ezek a kutatók nem kaptak anyagi támogatást. Számos tudós keleti kutatását nem engedték kiadni, sőt összegyűjtötték és nagyrészt megsemmisítették őket. (Pl. Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára, I-VI kötet, Pest 1862-1874. Azóta sem adták ki újra.)
           A gazdasági kényszer fényes bizonyítéka, hogy Trefort Ágoston az 1876-os konferencián kijelentette, hogy „Magyarországnak nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szüksége”. Kijelentésének és hathatós intézkedéseinek több mint száz évre volt hatása és következménye.
           Sima Qian kínai történész (Kr.e. 110 körül) leírja, hogy Kínát északnyugat és délnyugat felől jövő hunok és a hunokkal rokon népek támadták. Szájhagyományunk szerint (Oral History, amit a mai nyugati történetkutatás mindenek előtt elfogad!) a hunok és magyarok testvérnépek voltak. Ezt tükrözik krónikáink is. Téves feltételezés, hogy ezt a későbbi indogermán krónikák befolyásolhatták volna, amik semmilyen úton nem juthattak el népünk széles rétegeihez. (László Gyula: Őstörténetünk, 26-27. old.) Ezek a Kínát támadó népek Kr. e. 91-ben ismét nyugatra vándoroltak.
           Lehetséges, hogy Levédiába Kína felől jöttek a magyarok, lehet, hogy délről, de semmiképpen sem az Oka-Káma tájáról, vagy az Ural hegység keleti részéről, ami a hideg éghajlat miatt nagyon gyéren lakott volt.
           Az őshazában fejlődött ki több ezer év alatt a nagyon komplikált és nagyon régi magyar nyelv, a világon egyedülállóan különleges zene (pentatonia, ereszkedő dallamszerkezet, quintváltó stílus), népművészet, antropológia, génállomány.
           A több ezer éves nyelv annyira komplikált, agglutináló, hogy a szanszkrithoz és sumér nyelvekhez hasonlítják.
           Tehát ezzel a több ezer éves kultúrával, nyelvvel, zenével és génállománnyal érkeztek a magyarok Levédiába, ahol több száz évig éltek finnugor népek mellett.
            Prof. Hideo Matsumoto (Osaka) kutatásai szerint a magyarság vérképe, az immunglobulinok markergénje ázsiai eredetet mutatnak, míg az uráli és finnugor népeknél ez teljesen elütő. Ez minden embertani rokonságot, vagy közös származást kizár.
            Több száz év kevés ahhoz, hogy a népek génállománya összeolvadjon, de ahhoz nem, hogy a kis létszámú finnugor népek nyelvüket a nagy létszámú magyarok nyelvével gazdagítsák, nem pedig fordítva!
            Hogy a magyar nagy és politikailag erős nép volt bizonyítja az, hogy a Kijevi Rusz fejedelem évi 10.000 arany adót fizetett a magyaroknak (és nem a kis finnugor népeknek). (gr. Mikó Imre: Kijevi csata. 1857. Magyar Nemzet, 2013. 06. 01. 37. old.)
            László Gyula szerint az obi ugorok (faji, genetikai rokonság nélkül) nyelvcserével jutottak mai nyelvükhöz és a nyelvet átadó nép a magyar volt, nagy létszáma miatt. Feltehető, hogy az obi ugorok a magyar nyelv korai szakaszát őrizték meg nyelvükben, s ebből adódik a nyelvrokonság.
            Nyelvcserére volt már példa a bolgár-türk és bulgár-szláv népnél.
            Vikár László zenetörténész: Ahogy finnugor nyelv nincs, csak különböző egymással rokon finnugor nyelvek, ugyanúgy kimondottan finnugor zene sincs. De minden finnugor nyelvű népnek van saját zenei hagyománya.
            Noha a finnugor népek nyelve egymástól különbözik (Hajdú Péter: „olyan, hogy finnugor nyelv nincs”), több szavuk hasonlít a magyarra, de a mondatszerkesztés nem hasonlít (Róna Tas András 1978). Björn Collinder finn nyelvész szerint hiányoznak a következő magyar fonémák:”á, é, cs, gy, í, ly, ny, ó, ő, sz, ty, ú, ű, zs, .... tehát összesen 14 hang és egyik finnugor nyelvben sincs igekötő, és határozott névelőt sem használnak. (Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm. 1960.) (A magyar nyelvben 52 igekötő van!)
            A finnugor elmélet követői a következő szótárat készítették 1976-ban (3 kötet).
A Magyar Nyelv Etimológiai Történeti Szótára. A két első kötet 2516 szaváról a következő statisztikát állította össze Hary Györgyné (Valóság, 1976/10):
 
1. Ismeretlen, bizonytalan, vitatott                             1039 szó    41,2 %
2. Hangfestő, gyermeknyelvi, indulatszó                     206 szó      8,1 %
3. Ősi örökség uráli, finnugor, ugor korból                  185 szó      7,3 %
4. Ótörök, oszmán-török                                               146 szó      5,8 %
5. Szláv                                                                         341 szó    13,5 %
6. Latin                                                                         281 szó     11,1 %
7. Német                                                                       156 szó       6,1 %
8. Vándor szó, nemzetközi szó                                      89 szó        3,5 %
9. Egyéb (román, bolgár, olasz, stb.)                             73 szó        2,9 %
                                                                                     2516 szó
  
            Tehát 41,2 % +8,1 % = 49,3 % ismeretlen eredetű szó. A többi eredetét felsorolják. De hol vannak a magyar szavak? (Ahogy Arany János kérdezte. Szegény most forog a sírjában.)
            Egy biztos, Levédia nem volt őshaza. Oda már régen kialakult nyelvvel, kultúrával, zenével és génállománnyal érkeztek a magyarok.
            1943-1944-ben Pálfi Károly: A skytha kérdés megoldása című könyvét az akkori finnugor hívek pápája, Dr. Zsiray Miklós, nem engedte megjelenni. Pálfi Károly magánkiadásban mégis megjelentette (Budapest 1944, vargyasi Máté Ernő könyvnyomdája Sopron). E kiadás Kontra Aladárnak dedikált példánya a birtokomban van. A kötet végén a szerző saját kezű bejegyzése a következő: „Korrajz: E munkának a ”Magyarság” 1943. húsvéti számában való közlését Zsiray Miklós egyetemi tanár, mint hivatalos cenzor megtiltotta és megakadályozta. P.K.”        
            Fel kell tételeznem, hogy minden törvényes és törvénytelen eszközt felhasználtak arra, hogy a magyarok keleti származására irányuló kutatásokat megakadályozzák.
 
            Úgy látom, hogy a finnugor elmélettel foglalkozók elfelejtik, hogy más a nyelvrokonság, más a nyelv eredete, és más a faji, genetikai rokonság, de kapcsolódhatnak egymáshoz.
            Bármennyire kellemetlen a finnugor nyelvészeknek, különösen A. Jászó Anna kandidátusnak (Magyar Nemzet, 2010. 08. 03.), valamint Honti László nyelvésznek (könyve 2012-ben jelent meg a Tinta kiadónál), de a nyelvek eredetének, a népek faji, genetikai rokonságának és a nyelvek rokonságának vizsgálatához hozzátartozik az orvostudomány, az antropológia, a DNS vizsgálatok, a régészet, a történettudomány, a zenetudomány, a néprajztudomány stb. is. Nemcsak egyedül a történeti-összehasonlító nyelvtudomány.
 Tudóshoz méltatlan mindezeket semmibe venni.
 Meghökkentő, hogy a zenetudományban mennyire tájékozatlanok. Nem tudják, hogy a magyar népzene teljesen egyedülálló, sajátos, nemcsak Ázsiában, hanem sehol a világon nincs ilyen egyéni, magas művészi értékű népzene.
Magyar emberhez és tudóshoz méltatlan az az állítás, hogy „zenénket máshol szedtük fel”. Ugyan hol?