A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Tabudöngetés

Interjú Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével

„A migránsok európai beözönlése miatt egyre magasabbra csaptak a bűnözés hullámai, amit nem nézhetünk ölbe tett kézzel! Ezért meg kell erősíteni az unió külső határait, vissza kell tartani a migránsokat! Azokkal szemben, akiket már beengedtek az EU-ba, és bűncselekményeket követnek el, a lehető legradikálisabb módon kell fellépni!”

Beszélgetésünk idején zajlik az abszurd vita az Európai Parlamentben. Ha bent lennének az EP-ben, hogyan szavaznának a Sargentini-jelentésről, ami szerintünk egy bosszú, amiért nem engedte a kormány, hogy hazánk bevándorlóországgá váljon?
 

– Az Európai Unió éppen fordítva működik, mint ahogyan kellene; politikai értelemben uniformizál, megpróbál egységes egészet alkotni, miközben gazdasági téren megmaradtak az egyenlőtlenségek az unióhoz később csatlakozók és a régi tagállamok között. Az EU diktatórikusan, politikai birodalmi logika szerint működik. Nem az uniós állampolgárok, hanem Brüsszel és a mögötte álló láthatatlan gazdasági, pénzügyi, politikai erők érdekében működik. Nyilvánvaló, hogy Magyarország és Lengyelország szálka az Európai Bizottság és a mögötte állók szemében. Csak azért nem szabadulnak meg tőlünk, mert Magyarország és Lengyelország kizárása gazdasági értelemben hatalmas károkat okozna az unió számára. Viszont minden eszközzel beavatkoznak a belpolitikánkba. Szuverenitásunkat kérdőjelezik meg. A Mi Hazánk is kritizálja a kormány egyes intézkedéseit, de ebbe nem tartozik bele a migránspolitika és a Brüsszellel való csata. Hiszen a migráció veszélyeire éppen én hívtam föl elsőnek a figyelmet a szerb‒magyar határ menti Ásotthalom polgármestereként, illetve a határkerítés fontosságára. Így nem is kérdés, hogy a migráció és az Európai Bizottság elleni küzdelemben a Mi Hazánk Mozgalom támogatja a kormányt. A Sargentini-jelentés nem más, mint baloldali, liberális támadás a magyar kormány ellen. S ebben a kérdésben Magyarország szuverenitása mellett állunk. Számunkra első a nemzet, a haza, és ez a jelentés nem is értelmezhető egy olyan EU-ban, amely demokratikusan, a tagállamok önállóságát tiszteletben tartva, inkább gazdasági közösségként működne.
 
Szeptember 10-én Ausztriában elfogták az afgán erőszakolót. Közleményük szerint a migránsbűnözés ellen kémiai kasztrálással is fellépne a Mi Hazánk Mozgalom. A kasztrálás kifejezés ideillő, nem túlzó? Nem kéne inkább megelőzésként mondjuk brómos teát mint vágycsökkentő szert itatni velük?
 

– A Mi Hazánk Mozgalom egyik célja, hogy olyan tabunak szánt kérdéseket is feszegessen, amikről más pártok nem beszélnek. Csak egy példa: népszavazást kezdeményeztünk az EU-tagságról. Vannak ennél sokkal megosztóbb tabutémák, amelyeket erkölcsi kötelességünk felvetni, ilyen a halálbüntetés és az abortusz kérdése. Aki pedig nemi erőszakot követ el, azt a legradikálisabb módon kell megbüntetni! A migránsok európai beözönlése miatt egyre magasabbra csaptak a bűnözés hullámai, amit nem nézhetünk ölbe tett kézzel! Ezért meg kell erősíteni az unió külső határait, vissza kell tartani a migránsokat! Azokkal szemben, akiket már beengedtek az EU-ba, és bűncselekményeket követnek el, a lehető legradikálisabb módon kell fellépni! Ez is egy prevenció, mert ezáltal távol tartjuk azokat a migránsokat, akik bűnelkövetési szándékkal akarnak az unióba jönni.
 
Amikor hazánkat elárasztották a migránsok, elég sok pénzt láttam náluk. Felvetődik a kérdés: ha valóban annyira szegények, miért vannak náluk eurós kötegek? Illetve, ki pénzeli őket?
 

– Ásotthalom polgármestereként és a magyar‒szerb határon lévő tanyán lakó magyar állampolgárként is sok ezer migránssal beszélgettem, akik illegálisan átlépték a határt – főleg 2014 és 2016 között. Én és az általam vezetett mezőőrség rengeteg olyan eldobott bizonylatot talált, amiből látszott, hogy például Western Union-átutalásokon keresztül Belgrádban és Törökországban nagyon komoly pénzösszeget vettek föl. Az ásotthalmiaknak jelentős része lényegesebben szegényebb körülmények között él, mint azok a migránsok, akik idejöttek. Ezért szórólapokon figyelmeztettük a helyieket, ne nyúljanak a migránsok által levettet hátizsákokhoz, ruhákhoz. Ezek a ruhák igen jó minőségűek voltak, és amikor átnedvesedtek, akkor átöltöztek. A ruhákat az erdőben hagyták. A ruhák zsebeiben sokszor eurót is találtak. Tehát nem voltak ők szegények, de azt, hogy konkrétan honnan kapták a pénzt, nem tudtam megfejteni. Egyértelmű, hogy egyes nagy nemzetközi szervezetek anyagilag, de főleg jogi segítségnyújtással, szórólapokkal, térképekkel – amelyeken bejelölték, hogyan tudják kijátszani a határrendészetet – támogatták a migránsokat. A migráció nem 2014-ben kezdődött el, hanem korábban, de most már egyre nagyobb mértékben áramlik Európa felé. Több migráns rokonai élnek főleg Nyugat-Európában, és a legtöbbször ők küldték a pénzeket. Egy muzulmán migráns családi hálója több száz embert jelent. Tehát egy bevándorlóhoz százak tartoznak.
 
Említette, hogy a magyar‒szerb határ mellett él. Biztos sok délvidéki magyarral beszélgetett. Miért szeretnék, ha Szerbia egy ilyen EU-nak lenne a tagállama?
 

– Főleg azért szeretnének az unióhoz tartozni, hogy a határon könnyebben átjussanak. Vérlázító, hogy míg a migránsok ezrei zavartalanul, papírok nélkül jöhettek át a határon, addig a határátkelőkön sokszor órákig kell várakozni. A törvényes úton átlépőket vegzálják, éppen az EU ostoba szabályai miatt. Ezért szeretnénk a határt légiesíteni. Szerbiában annyira rossz a gazdasági helyzet, hogy az ott élők azt gondolják, az EU-ban ennél csak jobb lehet. Már a magyar állampolgárság megadásával – ami pozitívum – Délvidékről tömegek jöttek át dolgozni, itt élnek, és az ottani magyar többségű települések így kiürülnek. Ezt a problémát is orvosolni kell.
 
Eközben pedig építi a pártot... Amikor egyeztettük az interjú időpontját, említette, hogy alig van szabad perce. Főleg a Jobbikból kiábrándultak csatlakoznak önökhöz?
 

– A Mi Hazánk viharos sebességgel épül fel, amit mi sem bizonyít jobban, hogy még bejegyzésünk előtt – amikor már 2000 tagjelöltünk volt – mértek minket a közvélemény-kutatók. A legnagyobb munkánk, hogy a már jelentkezetteket integráljuk a pártba. Legutóbbi elnökségi ülésünkön kiderült, hogy 2000 jelöltből körülbelül 800 érkezett a Jobbikból. Csongrád megyében pedig 150-en jelentkeztek, és nemrég Ásotthalmon találkoztam velük. Az országos aránynak megfelelően 60%-uknak eddig nem volt „pártjuk”. Idetartoznak azok, akik elmondásuk szerint Csurka István politikai örökségét őrzik, de egy párthoz sem csatlakoztak. A devizahitel-károsultak közül is sokan jelentkeztek. Ők azért csatlakoznak hozzánk, mert feljelentettem a bankokat. Ugyanis eltitkolták a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2004. októberi jelentését, amelyben 2014 végéig „megjósolták” a svájci frank árfolyamát, pedig tíz évre előre szinte tökéletes volt a prognózis. A 2014-es törvény idején a svájci frank ‒ a 2004-es BÉT-jelentéssel szinte tökéletesen megegyezően ‒ 256 forinton állt. Tehát mi egy űrt töltünk be a politikai életben.
 
Toroczkai Lászlónál mi tette fel az i-re a pontot, hogy úgy döntsön, eddig, és ne tovább? Hiszen még a Jobbikban politizált, amikor a párt a magát függetlennek mondó Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterjelölt mellett lobbizott erősen.
 

– Az említett eset miatt is komoly vitáim voltak az elnökségben, főleg a pártigazgatóval. Saját Facebook-oldalamon leírtam annak a két évnek a történetét, amikor Vona Gábor felkérésére a Jobbik alelnökeként tevékenykedtem – a 2016‒2018-as időszakét. 2016 végén volt az első nagy vitám Vona Gáborral – addig a Jobbikban láthatóan nem történt meg az a nagy fordulat, amit a színfalak mögött már előkészítettek, de én arról nem tudtam. Amikor a Jobbik nem szavazta meg a kvótanépszavazás után az alaptörvény-módosítást, az jelentette számomra az első sokkot – erről Vona Gábor nem tájékoztatta előzetesen az elnökséget.
 
Ön megszavazta volna?
 
Természetesen, mert ez a nemzetünk, a hazánk érdeke. Ráadásul a Jobbik az én arcommal szállt be a migrációs népszavazási kampányba. De arra már nem voltam jó, hogy Vona Gábor egyeztessen is velem arról, hogy miként szavaz a frakció. 2016 novemberében támadta meg Vona Gábor az ásotthalmi rendeletünket, amely szerint úgy módosítjuk a település helyi építési szabályzatát, hogy megtiltanánk benne a mecsetek építését a településen. Emellett tilos burkát viselni, müezzinnek imára hívni. Sosem maradtam csendben, mindig kifejtettem az ellenvéleményem. Komoly belháborúk voltak emiatt a Jobbik elnökségében. 2017 márciusában a Magyar Időknek adott interjúban már arra utalok, hogy kezdem magam biodíszletként érezni az elnökségben. 2017 második felében vált nyilvánvalóvá, hogy kenyértörésre kerül sor Vona Gábor és köztem. A teljes elnökség akkor egy interjúból értesült arról, hogy Vona Gábor az LMP-vel és a Momentummal képzeli el a közös kormányzást. 2017 decemberében Vona Gábor egy négyszemközti beszélgetésen felvetette, hogy mondjak le az alelnökségről. Számomra akkorra már vállalhatatlan volt, amit Vona Gábor képviselt, és ő úgy érezte, útjába állok a párt balliberális fordulatának. Akkor derült ki, hogy az az európai parlamenti képviselői hely, amit Vona felajánlott, csupán „lelépési pénz” lett volna. De Vona Gábor gondolkodott rajta, s azt mondta, túl lelkes vagyok, és ahol megjelenek, ott felkavarom az állóvizet. Ezután csak egyetlen dolog motivált, hogy a választások utáni tisztújításon Vona Gábortól átvegyem a Jobbik vezetését. Nem akartam megengedni, hogy Vona Gáborék ellopják mindazt, amit az új nemzeti radikális mozgalom felépített. Az volt a célom, hogy visszafordítsam a Jobbikot az eredeti útra. Ha a Jobbik nyert volna, és az LMP-vel, illetve a Momentummal alakított volna kormányt, akkor ‒ amint a választások előtt több interjúban is elmondtam, hogy ‒ nem lettem volna se a kormány, se a párt tagja. De a választási kaméleon taktika nem jött be. Majd aztán kizártak.
 
Akik követték, azok észrevették, hogy Vona ott kvaterkázik a liberálisokkal a Spinoza-házban, és a Jobbikot felkarolta a balos sajtó?
 

– Természetesen. Az utolsó egy évet nagyon nehezen viseltem el a Jobbik elnökségében. Éppen a balliberális fordulat miatt. 2017-ben már megtapasztaltam, hogy az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról sem, ahogy a hanukaüdvözletről sem.
 
Hogyan határozná meg a Mi Hazánk Mozgalmat?
 

– Nemzeti radikálisnak. Hiszen radikális változásokat szeretnénk több területen.
 
A bevándorlást, a migrációt már érintettük. A kivándorlásnak csak gazdasági okai lehetnek?
 

– A kivándorlók 50‒60%-a válaszolja azt, hogy a magasabb fizetés miatt hagyja el az országot. A probléma megoldása egyszerű: emelni kell a hazai fizetéseket, a multikat jogszabályokkal arra kell kényszeríteni, hogy azt az óriási szakadékot, amit más uniós államban adnak a munkavállalóknak, be kell temetni! Természetesen kivitelezhetetlen, hogy ugyanannyi fizetést adjanak Párizsban, mint Mátészalkán, főleg nem rövid időn belül. Az EU-nak pedig ‒ ami rengeteg értelmetlen célra biztosít pénzügyi forrást operatív programokon keresztül ‒ inkább közvetlen, direkt módon kéne támogatást adnia bérfelzárkóztatásra. Hiszen az uniónak is érdeke ‒ mert közös piacon belül vagyunk ‒, hogy minél több EU-s polgárnak legyen pénze fogyasztásra. A többi 40‒45% viszont a hazai rossz hangulat miatt távozik. A magyar közhangulatot pedig a közöny, fásultság, kiábrándultság jellemzi. Gondoljunk bele, hogy szinte azon versenyeznek a politikusok, újságírók, hogy ki tudja politikai ellenfelét jobban besározni. Mi ebbe nem megyünk bele. Pozitív jövőképet akarunk felmutatni, és dicső múltunkat megismertetni a magyarsággal. Ezért szorgalmazzuk, hogy szülessenek olyan történelmi filmek, amelyek erősítik a fiatalok nemzeti büszkeségét, hazaszeretetét. Azt tapasztalom, hogy miközben kétharmados nemzeti kormányunk van, addig a magyar lakosság nemzeti identitástudata eléggé gyenge. Ezt kell erősíteni! Ha itthon akarjuk tartani a magyar embereket, akkor a hazaszeretet miatt kötődjenek Magyarországhoz.
 
Közelegnek az önkormányzati és EP-s választások. Egyedül vagy szövetségben?
 

– Az európai parlamenti választáson külön listával indulunk. Céljaink között szerepel, hogy csak úgy indulhassanak a pártok választásokon, ha meghirdetik a programjaikat. Jó ideje a pártok nem állnak ki programmal, csak személyeskednek. Derűlátó vagyok az EP-választással kapcsolatban, ami első országos megmérettetésünk lesz. Az önkormányzati választás előtt pedig a lokális érdekeket is figyelembe kell venni, de a párt hivatalos állásfoglalásától nem lehet eltérni! Olyan pártokat, jelölteket nem támogatunk, akik számunkra vállalhatatlan világnézetet képviselnek. Például egy Márki-Zay Pétert, aki az elvtelenséget hirdette meg, nem tudtam volna támogatni. Az, aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, az a vonaizmust képviseli.
 
Állítanak a Jobbikkal közös jelöltet?
 
– Ez számomra elképzelhetetlen!
 
Medveczky Attila