A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









A magyar turizmus és szállodaipar gyöngyszeme

Interjú Dr. Rubovszky Andrással, a Gellért Szálloda volt igazgatójával

A rendszerváltást előkészítő nemzeti szervezetek a Gellértben üléseztek. Ott alakult meg a Rákóczi Szövetség, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Széchenyi Táraság, és a Magyar Páneurópa Unió. Több konferenciát tartott a szállodában a Konrad-Adenauer Alapítvány. Tehát a Gellért Szálloda a 1988-1989-es években a rendszerváltás egyik és kitüntetett helyszíne volt.

Idén száz éves a Gellért Hotel és a Szent Gellért Gyógyfürdő. Tavasszal vette kezdetét a jubileumi ünnepség. Rubovszky úr 1970-től 2000-ig volt a Gellért Szállodánál dolgozott. Mi számított ott a Kádár-éra idején inkább a párthoz való lojalitás, vagy a szakértelem?
 

–A rendszerváltozásig olyan beosztásokban dolgoztam a Gellért Szállodában, ahol a szakértelemre helyezték a hangsúlyt. Jogászként végeztem, jogtanácsosként dolgoztam, de váltani akartam, mindenképpen a turizmus, és a vendéglátás felé orientálódtam 30 éves koromban. Tudtam, hogy a vállalati jogászkodásnak nincs nagy jövője, és nem is leltem benne sok örömet. Ügyvédnek nem vettek fel, mert rajtam volt az „1956-os bélyeg.” Tagja voltam az ELTE forradalmi bizottságának, a kar képviselője a Pécsi Tudományegyetemen. Ki is zártak egy időre az egyetemből; s míg vissza nem vettek felszolgálói szakvizsgát tettem. Egyetemre visszakerülve – főleg a nyári szünetben – balatoni, fővárosi éttermekben, szállodákban dolgoztam. Tehát volt előzmény…1970-ben ezért vállaltam el a Gellért Szálloda jogtanácsosi meghirdetett állását, és az akkori igazgatóval megegyeztünk, hogy lehetőséget biztosít a turisztikai szakmai területen való képzésben. Elvégeztem a Kereskedelmi és Vendégátóipari Főiskolát, meglett a szakmai diplomám. Belső ellenőrnek, éttermi üzletvezetőnek neveztek ki. A jogtanácsosi szakma mellett, majd utána a Gellért teljes értékű szakmai munkatársa lettem. 1978-ban értékesítési igazgatónak neveztek ki, majd 1988-ban, elődöm nyugdíjba vonulását követően vezérigazgatónak. Előtte nem tudtam előre lépni, mert nem voltam hajlandó belépni az MSZMP-be. ’88 októberében már párttagság nélkül is kineveztek. Ráadásul addigra többször is „kompromittáltam” magam; részt vettem a lakiteleki találkozón, a Széchenyi Társaság, a Pozsgay-féle kör összejövetelein. Ismerték vallási és politikai meggyőződésem.
 
Tehát most egy hiteles személyt kérdezünk a szálloda és gyógyfürdő történetéről. Igaz, a fürdőt 1918-ban adták át, de történelmi ismereteim szerint az összes budai ilyen létesítmény múltja a török korba nyúlik vissza. Ez elmondható a Gellérttől is?
 

–1978-ban levéltári kutatások alapján könyvet írtam a Hotel Gellért történetéről. Ebben rátérek a fürdő és a Gellért-hegy históriájára is. Ásatások során előkerült leletek alapján bizonyítást nyert, hogy jóval a törökök, sőt a rómaiak előtt is lakott volt ez a terület, mégpedig az esztruszkok által. Akkor is létezett a melegvizes forrás; a jelenlegi Gellért-tér helyén tó képződött. A rómaiak nem ezt a meleg vizű tavat használták, hanem a Gellért-hegy túloldalán a mai Rudas-fürdő, Rácz-fürdő környékén lévőket. Korabeli írások tanúskodnak az említett tó vízének gyógyhatásáról. Az 1200-as évek elején kórházat alapítottak a betegápolással foglalkozó Johannita Rend tagjai a tó partján, a jelenlegi Gellért Szálloda helyén. Ez volt a Szent Erzsébet –ispotály, mely a melegvizes tavat használta fel a betegek gyógyítására. Ezt a tavat évszázadokig Sárosfürdőnek hívták. A feljegyzések szerint ennek gyógyhatása úgy derült ki, hogy a környékbeli gazdák lovai, mikor belementek a tóba, sokkal erősebbek lettek, megtáltosodtak. A török korban Ácsik Ilidzse néven fürdőt építettek oda. A hódoltság után fából építettek oda egy kis „szállodát”, vendégfogadót, fürdőt. Majd elérkezünk a XIX. század végére, hiszen 1894-ben kezdődött el a Ferenc József – ma Szabadság-híd építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezése. Megépült a mai budai alsó-és felső rakpart. Ez azt jelenti, hogy az eredeti Sárosfürdő 7 méterrel lejjebb volt, mint a jelenlegi Gellért Fürdő. 1903-ban a főváros megvásárolta egy ügyvédtől a mai hotel és fürdő területét, és elhatározták a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését. Az épületet Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte, akikre Lechner Ödön munkái voltak nagy hatással. 1911-ben vette kezdetét az építkezés, s az első világháború, a harcok ellenére 1918. szeptember 24-én, Szent Gellért napján megnyílik a szálló és fürdő. Ennek ünnepeljük most a 100. évfordulóját.
 
A század elején a mai Szabadság-híd budai hídfője forgalmas hajó kikötő is volt. Ez a tény is szerepet játszott a szálloda építésében?
 

–Személy-és teherhajók is kikötöttek, de nem a hídfőnél, hanem a mai Műegyetem környékén, Lágymányos felé. Nagyon sok vendég érkezett hajókon a Gellért Szállóba és a hozzá kapcsolódó fürdőbe.
 
Megnyitották a szállót, majd néhány hét múlva jött a Károlyi-féle forradalomnak csúfolt esemény, 1919-ben pedig a kommün. Mi lett akkor a szálló sorsa?
 

–A Gellért Szálloda története a XX. század története. Az épületet elfoglalták a kommunisták szabadcsapatai, s azt követően a román megszállók. Horthy Miklós pedig a Gellért Szálloda előtt mondta el ominózus mondatait. A szálló Horthy első budapesti lakhelye és főhadiszállása lett.
 
Ezt követte a Gundel-korszak?
 

–Igen; Horthy felköltözött a Várba, és a politikai és társadalmi helyzet normalizálódása a Hotelt és Fürdőt visszaadta eredeti rendeltetésének, újra megnyithatta kapuit a polgári lakosság számára. A Gellért volt a kommunista szabadcsapatoknak, majd Horthynak főhadiszállása, a II. világháborúban német és szovjet parancsnokság működött benne. A délszláv háború idején pedig a harcok után a nemzetközi kontingens tagjai pihentek Gellért Szállodában. Valamennyi haderő megfordult a Gellértben, de az amerikaiak fizettek először a szolgáltatásokért….Visszatérve a kérdésére; az egész objektum a főváros tulajdonába állt. A ’20-as évek közepén pedig Gundel Károlynak ítélték oda csak az étterem bérleti jogait. Ebben a korszakban külön volt a Gundel által bérelt étterem, a szálloda és a fürdő igazgatóját a főváros nevezte ki. 1927-re elkészült a hullámfürdő, és ekkor adták át a 60 új szobát is. A ’30-as évek elején a szálló télikertjében átalakításba kezdtek, egy évvel később megnyitásra került a pezsgőfürdő is. Gundeléknek, az igazgatóknak, a tervezőknek nagy részük volt abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózott a világ nagy hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Európa királyi házainak főhercegei és főhercegnői, polgármesterek, maharadzsák, költők, művészek és milliomosok laktak a szállodában.
 
Jelenünkben különböző fővárosi és balatoni hotelekben konferenciákat is tartanak. 1945 előtt a Szent Gellért Szállóban rendeztek társadalmi, tudományos eseményeket?
 
– Hogyne. Oly’ annyira, hogy 1921 októberében Budapesten tartották a szállodások nemzetközi kongresszusát. Emellett tudományos, társadalmi kongresszusokat is tartottak. Művészek, tudósok tartottak előadásokat. Színházi eseményekre és hangversenyekre is sor került. A Gellért Szálloda zeneszalonjában Liszt Ferenc, Beethoven, Bartók, Kodály műveit adták elő.
 
A II. világháború jelentős sebeket ejtett a szálloda épületén, a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett. Mikor történt meg az újjáépítés?
 

–1962-ben épült újjá a Gellért Szálloda, de a Kelenhegyi úti szárnya csak 1972-ben lett kész. Tehát a Gellért II. világháború utáni története a ’60-as évek elején vette kezdetét. Ez volt a szállodának egészen az 1999-es évek végéig a második aranykora. A magyar idegenforgalom – még nem a turizmus – igen lényeges eleme volt a Kádár-korszaknak. Elkezdődött a devizahitelek felvétele, és azokat vissza kellett fizetni. Így aztán többen jöttek Nyugatról; államfők, tudósok, művészek, politikusok, szépségre, gyógyulásra váró emberek ezrei élvezték a Gellért nagyszerűségét és vitték hírét a világba. Az 1970-es évekig a Gellért Szálloda reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát. Sőt a Gellértben fizethetett először a vendég saját országának valutájával.
 
Tehát 1960-as évektől a rendszerváltásig főleg nyugatiak érkeztek a Gellértben?
 

–95%-ban nyugatiak, részben pedig olyan korábban disszidált magyarok, akik visszatértek hazájukba.
 
Páger Antal színművész is egy ideig a Gellértben lakott. Találkozott vele?
 
–Páger már akkor nem lakott a szállodában, mikor én ott kezdtem el dolgozni.
 
Említene néhány ismert nevet azok közül, akik a szálloda lakói voltak?
 

–Valóban újra világhírű vendégeket fogadott a szálloda. Yehudi Menuhin hegedűművész a második világháború után az első híres szállóvendég volt, aki a Gellért vendégszeretetét többször is élvezhette. Államférfiak, politikusok, osztrák kancellárok, Pachlavi iráni sah és családja, a nepáli király, a dalai láma, Casarolli bíboros, Heisenberg Nobel-díjas tudós, Sabin amerikai tudós, világhírű filmszínészek, zeneművészek, valamint sokan mások is megszálltak a Gellértben – ahol filmeket is forgattak.
 
Amikor egy világhírű művész érkezett, akkor önnek, mint a szálló egyik vezetőjének, mi volt a feladata?
 

–Nem, mert én az értékesítéssel foglalkoztam. Külföldi utazási irodákkal tárgyaltam, Nyugaton mai szóval reklámoztam a hotelt. Konferenciákon előadásokat tartottam a magyar kultúráról, idegenforgalomról, gasztronómiáról, történelemről.
 
Meglett ennek a hozadéka?
 

–Látható eredménye volt a munkámnak, amit nagyon szerettem.
 
Senki sem próbálta megfúrni?
 
–Nem is tudja elképzelni, milyen sokan…Többször megkörnyékeztek, hogy lépjek be a pártba, de erre nem voltam hajlandó. Viszont szükség volt a munkámra, a nyelvismeretemre, és azokra a kapcsolatokra, melyeket a külföldi urazási irodákkal, kollegákkal kiépítettem.
 
Amikor egy politikus érkezett a Gellértbe, akkor külön biztonsági intézkedéseket vezettek be?
 

–Csak akkor, mikor olyan magas rangú politikai vezető szállt meg, akinek kijárt a védelem. Amikor Nixon még elnökké választása előtt, vagy Nelson Rockefeller, a későbbi amerikai alelnök Magyarországra látogatott turistaként, de találkozott magyar politikusokkal, akkor a Gellért Szállodában laktak. Hozták magukkal a saját biztonsági embereiket, de a magyar biztonsági szolgálat tagjai is jelen voltak.
 
Az egypártrendszerben a belügy mennyire figyelte a Gellért vezetőinek tevékenységeit?
 

–Teljes mértékben; a belügynek külön tisztje volt, aki csak a Gellért Szállodát felügyelte.
 
Jelentéseket is kellett írni?
 

–Nekem nem, de rólam írtak. Nagyon figyelték a Gellért vezetőit, mert például, amikor II. János Pál pápa az ausztriai Darázsfalvára látogatott, és kimentem oda néhány barátommal, visszatérésem után behívtak a személyzeti osztályra. Ott kérdőre vont az egyik belügyis. Közölték velem, tudjuk, hogy ön templomba jár, de az, hogy elmegy a pápai misére, és arról beszámol a kollegáinak, kvázi reklámozta a pápa látogatását, az nem illik egy érétkesítői vezetőhöz.
 
Kik jelentettek önről?
 

–1990 után tudtam meg azt, kik voltak a besúgók, akikről nem is sejtettem. Jelentette, hová járok misére, melyik pappal beszélgetek. Amikor a ’80-as években részt vettem a lakiteleki találkozón, és több hasonló rendezvényen, egyre többet jelentettek rólam. Azt viszont korábban is tudtam, hogy kik voltak hivatalosan a belügy és az elhárítás emberei. Amikor igazgató lettem, s akik jelentettek rólam, 1990 után távoztak a Gellértből. Dühöt nem éreztem, de azóta nem álltam szóba velük. Jóval nagyobb kár, és baj, hogy míg a besúgók, ügynökök neveit nyilvánosságra hozzák, mindennek elmondják őket, addig a beszervezők és cinkosaik bent ültek a Parlamentben az SZDSZ és az MSZP soraiban, vagy pedig a privatizáció során gazdagodtak meg.
 
A ’90-es években megtörtént a gazdasági értelemben is rendszerváltás is. Főleg negatívan. Ez kihatott a szálló működésére?
 

–1994 után angol tulajdonba került a szálloda, eladták a Gellértek.
 
Mire büszke vezérigazgatói korszakából?
 

–Politikai értelemben arra, hogy a rendszerváltást előkészítő nemzeti szervezetek a Gellértben üléseztek. Ott alakult meg a Rákóczi Szövetség, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Széchenyi Táraság, és a Magyar Páneurópa Unió is a Gellértben alakult meg. Több konferenciát tartott a szállodában a Konrad-Adenauer Alapítvány. Tehát a Gellért Szálloda a 1988-1989-es években a rendszerváltás egyik és kitüntetett helyszíne volt. Igazgatóként rendszeresen adtam az alakuló MDF-nek ingyen lehetőséget az összejövetelekre.
 
És szakmai értelemben?
 

–Több mint negyven szobát teljesen felújítottunk, az étterembe és a szálloda többi részébe régi díszítőelemeket hoztunk vissza. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Gellért fő folyosójának öt darab, egyenként 16 négyzetméteres ablakát Bozó Gyula festett ólomüvegei díszítik. Ennek témája Arany Jánostól a csodaszarvas-monda, és bemutatja a magyar nemzet történetét. Az ötödik emeleten pedig történelmünk jeles személyiségeit, és címereit láthatják. Az utolsó képben látható Szent István, Szent László, Pázmány Péter, Széchenyi, Mindszenty, - a lyukas zászló, a Rákóczi –címer, és még sorolhatnám.
 
2000-ben távoznia kellett az igazgatói székből?
 

–Nem kellett; hanem úgy döntöttem, hogy otthagyom a Gellért Szállodát, mert nem kezdték el az épület teljes újjáépítését. Ezután alapítottam egy saját turisztikai fejlesztő és tanácsadó vállalatot. Sok magyar város, régió turisztikai fejlesztését készítettük /készítjük el.
 
A Magyar Szállodaszövetség elnöke volt 1992 és 1993 és 1998 és 2000 között, s 2002-2004 ig a Magyar Egészségturisztikai Marketing Egyesület elnöke. Így bizonyára megfogalmazódott önben a válasz arra a kérdésre, hogy milyen pilléreken nyugszik a magyar turizmus sikeres jövője?
 
–Több pilléren is. Kiemelkedő a kultúra, az épített és természeti látnivalók, az üzleti és a gyógyászati turizmus. Hiszen magukban hordozzák a turista utazásának célját, ami nem más, mint az élmény, aminek emlékezetesnek kell maradnia, és így érhető el a visszatérés vágya. Változtak az arányok; ma már a magyar turizmusnak egyik felét a hazai, másik felét a külföldi vendégek teszik ki. A 70-80-as években 80-90%-a állt a turizmusnak a külföldiekből. A rendszerváltás után, mikor szabad lett szállodákat építeni, épült ki a valódi turizmus.
 
„Vágyálmaim közé tartozik sok-sok olyan magyar kis szálloda, kúria, étterem, amely teljes kínálatát, beleértve ebbe gasztronómiáját is, a környezetének 30-40 km-es körzetében elérhető termékeiből, látnivalóiból, élményeiből állítja össze.” – mondta 2009. szeptember 26-án a Parlamentben, a Hungarikum Konferencián. Beteljesült az álma?
 
–Az elmúlt tíz évben ezen a területen történt a legörömtelibb és legnagyobb előrehaladás. Egymás után nyílnak a kis szállodák, panziók, megújult a gasztronómia. A magyar turizmus jelenkorabeli változása a Széchenyi Tervvel kezdődött, az első Orbán –kormány idején. Néhány példa: pályázatok jelentek meg a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programjában foglalt célkitűzések végrehajtását elősegítve, az egészségturisztikai központok fejlesztésére, a kastélyokban turisztikai vonzerővel rendelkező szállásrendezvények kialakításának támogatására, új országos programok, események létrehozására, valamint a meglévők színvonalának emelésére. Emellett hihetetlen gazdasági jelentőséggel bír az ágazat fejlesztése. 80-90 éve nem volt ekkora fejlesztés, fejlődés a turisztika területén. Ha ez a fejlődés töretlen marad, akkor vágyálmom beteljesül.
 
Medveczky Attila