A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Nemzeti nevelés a Szegedi Tudományegyetemen

Interjú Dr. habil. Zakar Péter rektorhelyettessel

Oktatóink és hallgatóink részt vesznek a Lakitelek Népfőiskola szervezésében zajló, Kárpát-medencében zajló értékfeltáró munkában a Nyugat-Bácska és a Felső-Bodrogköz területén. Ez azért lényeges, mert a népi írók által felvetett gondolatot ápoljuk, hogy a jövő értelmiségének meg kell ismernie a vidéki életet – és esetünkben határon túli magyar közösségekről van szó, akik gyakran magányosan harcolnak nemzeti azonosságtudatuk megőrzéséért.

Olvastunk arról, hogy óvodákban, iskolákban elindult, és megerősödött a nemzeti nevelés, de arról még nem, hogy az egyetemeken is. A Szegedi Tudományegyetemen elkezdődött a nemzeti nevelés. Ennek tartalmát, pontjait Ön dolgozta ki?
 

–Esetünkben nemzeti hagyományaink ápolásáról, és annak európai keretekbe való beillesztéséről beszélhetünk. Mindezek a Szegedi Tudományegyetemet korábban is jellemezték. Most viszont megpróbáljuk összehangolni ezeket a törekvéseket, és az én feladatom, hogy a céloknak keretet biztosítsak. Ezért néhány olyan szak kidolgozását és akkreditálását kezdtük el, melyek fontosak ezen a területen. Folyik a hon, -és népismeret szak és egy Közép-Európa szak akkreditációja is, amelyek kifejezetten a nemzeti hagyományokkal és a közép-európai nemzetek közötti együttműködéssel foglalkoznak. Egyetemünkön hagyományosan olyan általánosan művelő órákat tartunk, amelyeket nem csak a bölcsészhallgatóknak, hanem más karok hallgatóinak is ajánlunk. Ennek több formája létezik. Az egyik legnépszerűbb a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyeteme, amely szeptember 12-én XXII. szemeszterét kezdte meg. Szerdánként jelentős hallgatói érdeklődés mellett olyan előadásokat szervezünk, amelyek középpontjában nemzeti hagyományaink állnak. Emellett Szeged történetéről, és városunk oktatástörténetének jelentős személyiségeiről is hallhatnak az érdeklődők. Szeptember 12-én fiatal kollegánk, Rácz János tartott előadást az 1956-os forradalom és szabadságharc a nyugati sajtóban címmel. Következő előadónk Ujváry Gábor lesz, aki Klebelsberg Kuno és Szeged kapcsolatáról tart előadást. Szakály Sándor pedig a II. világháborús magyar részvételről beszél. Előadásokat hallhatunk a szegedi tanárképző főiskola és az egyetem kapcsolatáról, a magyar honfoglalással kapcsolatos régészeti feltárások legújabb eredményeiről, a „legszögedibb szögedi” Bálint Sándor néprajzkutatóról, Glattfelder Gyula püspökről, aki egyetemünk dísztorokra volt, és az aradi vértanúkról. Olyan előadások is lesznek, melyek más módon kapcsolódnak Szegedhez; például Kovács Zoltán professzor úr a város és környezetének kapcsolatáról beszél a hallgatóságnak. Tehát a tematika részben a nemzeti évfordulók, hagyományok, részben a szegedi kötődés erősítése köré szerveződik. Egyes kutatócsoportjaink határon túli témákkal foglalkoznak. A Szegedi Akadémiai Bizottságon belül működik a Délvidék Kutatóközpont, mely évente nemzetközi konferenciát rendez a délvidéki magyarság XVIII-XX. századi történelméről. Ki kell emelni, hogy többször szóba került egy szegedi irodalmi múzeum létrehozása. Egyetemünk felvállalta egy ilyen korszerű kiállításnak a megszervezését és megnyitását. Egyelőre ennek még csak a koncepciója született meg, és most dolgozunk a költségvetésen. Aki meghallja Szeged nevét, annak lehet, hogy eszébe jut Mikszáth Kálmán, vagy Tömörkény István, de például Irányi Dezső, vagy Békefi Antal neve már alig mond valamit. A kiállítás vázlatának összeállításakor arra gondoltunk, érdemes bemutatni, mi történt a városban; ha csak a két világháború közti időszakra gondolok, nem csak Radnóti Miklós, Juhász Gyula, vagy a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma juthat eszünkbe, hanem a méltatlanul elfedett szerzők, és a Nyugat folyóirattal kapcsolatot tartó szerzők is. Nem csak illik, de bizonyos mértékig kötelessége is minden szegedi egyetemi polgárnak megismerkednie a szegedi költők, írók, valamit a város építésében jelentős szerepet játszott személyiségek életművével. Szintén hagyomány egyetemünkön, de most nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy irodalmi és történelmi pályázatok segítségével ösztönözzük hallgatóinkat a nemzeti múlt alaposabb megismerésére. Természetesen, az egyetem részt vesz azokon a kulturális rendezvényeken, amelyek Szeged életében meghatározóak; a kulturális fesztiválon oktatóink, kutatóink próbálják megnyerni a fiatalokat a magyar történeti értékek, és a nemzeti hagyományok kutatásának és megismerésének.
 
Szeged városa közel fekszik mind a magyar-román, mind a magyar-szerb határhoz. Együttműködnek a délvidéki és az erdélyi magyar szervezetekkel?
 

–Nagyon jó kapcsolatot ápolunk az Újvidéki Egyetemmel és a Temesvári Egyetemmel. Oktatóink részt vesznek a Vajdasági Magyar Pedagógus Szövetség által Újvidéken rendezett tanári továbbképzésen. Idén tizennyolcadik alkalommal tartották meg az Apáczai Nyári Akadémiát, ami nagyszerű lehetőség a szegedi és az újvidéki kollegák találkozására, és hogy egy irodalmi és történettudományi és egy természettudományos szekcióban megvitassák a legújabb kutatási eredményeket. Nagy örömünkre a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar idén Szabadkára kihelyezett képzést indít. Reméljük, hogy ez a gyógypedagógus képzés hozzájárul ahhoz, hogy a délvidéki magyarok megőrizzék magyarságukat szülőföldjükön. Szintén példás a jogi karunk együttműködése az Újvidéki Egyetemmel. Ez egy hármas együttműködés. A németországi Potsdami Egyetem jogi karával 2008-ban indította a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézete a posztgraduális német jogi és szakfordító képzését, ami az új szerződés alapján, német-magyar közös diploma kiadásával zárul. E program bővítésébe nemrég bekapcsolódott az Újvidéki Egyetem is. Oktatóink a Temesvári Egyetemmel is jó kapcsolatot tartanak fenn. Azt reméljük, hogy a Szegeden nagy számban élő délvidéki, bánsági és bácskai hallgatók is megőrzik a szülőföldhöz való kötődést. A Szegedi Tudományegyetem imázsához hozzátartozik a határon túli magyarság ügye.
 
A határon belül kikkel tartanak kapcsolatot? Gondolok a Lakitelek Népfőiskolára, Ópusztaszerre és hódmezővásárhelyi Emlékpontra.
 

–Oktatóink és hallgatóink részt vesznek a Lakitelek Népfőiskola szervezésében, a Kárpát-medencében zajló értékfeltáró munkában a Nyugat-Bácska és a Felső-Bodrogköz területén. Ez azért lényeges, mert a népi írók által felvetett gondolatot ápoljuk, hogy a jövő értelmiségének meg kell ismernie a vidéki életet – esetünkben határon túli magyar közösségekről van szó, amelyek gyakran magányosan harcolnak nemzeti azonosságtudatuk megőrzéséért. A hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeummal kiváló a kapcsolatunk, hiszen közösen szervezünk konferenciákat – az intézmény igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem oktatója – , melyek segítenek a XX. századi történelem helyi és nemzeti eseményeinek feltárásában. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal nagyon jól együttműködnek egyetemünk történeti műhelyei. Az egyetemünkhöz kötődő Belvedere Meridionale Alapítvány csapata évek óta szervezi kedvenc nyári szakmai rendezvényüket, a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táborát Ópusztaszeren. Ez egy egyedülálló lehetőség arra, hogy három napot szakmai közegben töltsenek, megismerjék az új kollégákat szerte az országból és a határon túlról. Arra törekszünk, hogy hallgatóink legalább egyszer ellátogassanak Ópusztaszerre.
 
Az egyetem hallgatói kapnak kredit pontot azért, ha a meghirdetett, szabadon választható sávban felveszik a nemzeti értékeket bemutató órákat?
 

–Természetesen ezeken az órákon való részvétekre is kredit pontot kapnak a hallgatók. Ilyen órák például: „Trianonról másképp”, „Szegedi írók és költők a nemzetről”, a „Kis magyar sajtótörténet” és „Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharc története”.
 
Végeztek felméréséket, hogy mekkora az érdeklődés a hallgatók körében a nemzeti és keresztény értékeket bemutató előadások iránt?
 

–Külön felmérést nem végeztünk, de szabadegyetemünk látogatottsága azt bizonyítja, hogy elég nagy az érdeklődés.
 
Főleg bölcsészek látogatják ezeket az előadásokat?
 

–Ezt cáfolom, mert a szabadon választható sávban meghirdetett előadásokat sokan választják olyanok, akik a természettudományok iránt érdeklődnek. Lényeges, hogy olyan előadókat hívjunk meg, akik a legújabb kutatásokat érdekesen és a kor színvonalának megfelelően adják elő. A felsőoktatási intézmények világa ma nagyon érdekes, lényegében nemzetközi világ. Az egyetemek nemzetközi téren versenyeznek egymással. Szegeden hallgatóink 15%-a külföldi – sok angol és német nyelvű képzést indítottunk el. Minden egyetemnek úgy kell a nemzetközi versenyben helyt állnia, hogy a korszerű ismeretek és módszerek átdása mellett a jövő magyar társadalma számára nélkülözhetetlen értelmiségi rétegben se szenvedjünk hiányt.
 
Medveczky Attila