A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Assisi Szentje, szegények atyja

Ferencesek Magyarországon

A Kapisztrán által vezetett keresztes hadak nélkül nem lett volna nándorfehérvári diadal. Ahogy a népének szól róla: „fegyvered nem volt, csak a Jézus Krisztus szent keresztfája.” Igaz Kapisztránt Itália szülte, de a magyar nemzet is magáénak vallja. Tomori Pál, aki életét veszítette a mohácsi csatában szintén ferences volt.

Szent Ferenc atyánk – akinek ünnepe október 4. – megtérése pillanatától haláláig odaadó tisztelettel követte, és szóval-tettel mindenkinek hirdette a megfeszített Krisztust. Ennek következtében Krisztus Urunk kínszenvedésének tárgyát, a keresztet is különös tisztelettel illette.
Számára a szerzetesi fogadalom sem volt más, mint hálatelt válasz a keresztre: arra az útra, melyre az ember - önmagát feledve - Isten hívó szavát követve lép. Ő maga is a kereszt nyomdokait követte, gyönyörét ízlelte, dicsőségét hirdette, testében és lelkében hordozta. Megkeresztelkedvén Krisztus halálában, a bűnbánók kereszt alakú ruháját magára öltve indult el a kereszt útján, egyre jobban hasonulva és egyesülve Mesterével. Így járta végig a via crucis, a keresztút megannyi állomását, mígnem arra a magaslatra jutott, melynek Golgota a neve. A hegyre, ahová Krisztus vezeti övéit, hogy szenvedésben és szeretetben magához ölelje. Így lett La Verna hegye Ferenc Golgotája, a végső, Istentől kijelölt stációja annak az útnak, mely San Damiano omladozó templomában lévő festet kereszt elől indult.
            Ferences testvérek még Assisi Szent Ferenc életében, már 1225-26 körül érkeztek Magyarországra. Az első rendtartomány, melyet Esztergomi vagy Magyarországi Provinciának neveztek, 1232-ben vagy 1233-ban vált önállóvá. A tatárjárást a megerősödés évtizedei követték. A testvérek a korai időktől kezdve főként lelkipásztori munkával foglalkoztak. A tartomány 1454-es nagy reformja Fr. Igali Fábián nevéhez fűződik. 1517-ben a tartomány a rend szigorúbb, ún. obszerváns ágához csatlakozott.
 
Obszerváns testvérek Bosznián keresztül is érkeztek hazánkba, és viszonylag gyorsan megtelepedtek a királyság minden részében. A Bosnyák vikáriát 1447-ben osztották külön Bosnyák- és Magyar Vikáriára. A testvérek ezidőtájt igen szegény és imádságos életet éltek. A legismertebbek ebből az időszakból: Kapisztrán Szent János, Boldog Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát. Bizony a Kapisztrán által vezetett keresztes hadak nélkül nem lett volna nándorfehérvári diadal. Ahogy a népének szól: „fegyvered nem volt, csak a Jézus Krisztus szent keresztfája.” Igaz Kapisztránt Itália szülte, de a magyar nemzet is magáénak vallja. Tomori Pál, aki életét veszítette a mohácsi csatában szintén ferences volt.
 
A nép barátai 
1523-ban a két szerzetes család új nevet kapott: A Magyarországi Reformált Provinciát ettől kezdve Szűz Máriáról Nevezett (Mariánus) Provinciának, a Magyar Vikáriát pedig a Legszentebb Üdvözítőről Nevezett (Szalvatoriánus) Provinciának hívták. Mindkét rendtartomány életében nagy törést jelentett a török megszállás és a reformáció: a kolostorok nagyobb része elpusztult, és igen sok szerzetes vértanúságra kényszerült. A török által megszállt területeken mégis a kisebb testvérek voltak az egyedüliek, akik a híveknek gondját viselhették. A hagyomány szerint a nép ezért kezdte barátoknak nevezni őket.
 
A háborús időszak elmúltával a testvérek és a házak száma is gyarapodásnak indult. Ekkor a Mariánus Rendtartományból a Szent László Királyról Nevezett (Ladiszlaita) Provinciát, a Szalvatoriánus Tartomány házaiból az erdélyi Szent István Király (Stefanita) Provinciát, majd 1757-ben a Bosnyák-Bányavidéki Provincia hazánkba érkező testvéreinek magyarországi házaiból a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett (Kapisztránus) Provinciát állították fel. Ekkoriban a lelkipásztori munkán túl már az oktatói munka is nagyobb hangsúlyt kapott a testvérek életében.
 
II. József rendeletei, majd az úgynevezett „jozefinizmus” befolyása révén a szerzetesi élet minősége erős hanyatlásnak indult, mégis akadtak olyanok, akik a megszentelt életet a tökéletességre törekedve próbálták megélni. A XIX. század végén a rend XIII. Leó pápa szorgalmazására ismét megújuláson ment keresztül, melynek részeként a közösség több ága ismét egységre lépett a Kisebb Testvérek Rendjében. Hazánkban különösen P. Ozoray Izidor és Tamás Alajos voltak szorgalmazói a reformnak, mely a rendi fegyelemben meg is hozta az eredményt.
Közben 1900-ban a Magyarország határain belül létező öt provinciából hármat alakítottak ki: a Mariánust, az újraalapított Kapisztránust és Erdélyben a Stefanitát. Az első világháború befejeztével ezekből csupán kettő, a Mariánus és a Kapisztránus maradt meg Magyarországon. A két világháború között a provinciák történetét új alapítások, egyre növekvő lelkipásztori tevékenység, más korszerű kezdeményezések, valamint a hivatások örvendetesen nagy száma jellemezte.
A kommunista államhatalom 1950-ben betiltotta a szerzetesi életet. Tizennyolc házuk bezárása után 1950 és 1989 között a Mariánus testvérek szétszóratásban, közös élet nélkül, mint világi papok, vagy civil munkások éltek. – közülük 15-en kerültek börtönbe. A Kapisztránusok – szintén komoly létszámkorlátozással és 32 testvér bebörtönzése mellett – három közösségben, két gimnáziumot fenntartva és vezetve „legálisan” élhettek. 1944-54 között a két tartományban heten szenvedtek vértanúhalált.
A változás éveivel, 1989-től lehetőség nyílt arra, hogy a tartományok ismét szabadon végezhessék munkájukat. Az elvett ingatlanok egy részének visszaigénylésével a rendházak száma ismét 10 fölé emelkedett. A rend legfőbb vezetése a Mariánus és a Kapisztránus Provinciából 2006. június 24-én létrehozta a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományt, mint a Kisebb Testvérek Rendjének egyetlen jogi egységét Magyarországon.
E sorok írója 1992-ben érettségizett a ferencesek esztergomi gimnáziumában. Amit kiemel: a nevelésre, a keresztény nevelésre helyezték a hangsúlyt az atyák. S ez mai világunkban létfontosságú.
 
M.A.