A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Most betelepítéssel fenyegetnek az ukránok

Az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban - javasolta Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke az Ukrajinszka Pravda ukrán portálon szerdán megjelent cikkében.

Írásában az oligarcha-politikus a Kijev és Budapest közötti vitás kérdések megoldására tett javaslatokat, megjegyezve, hogy Ukrajnának abból kellene kiindulnia, hogy Magyarország és a határon túli magyar közösségek vesztesekként kerültek ki a korábban Romániával, Szlovákiával és Szerbiával folytatott hasonló polémiákból. Példaként Szlovákiát említette, ahol tiltott a kettős állampolgárság, és a magyar nyelv semmilyen kedvezményben nem részesül, miközben ott félmillió magyar él, míg Ukrajnában "mintegy" 100 ezer. Szerinte a jelenlegi helyzetben - a NATO és Európai Unió általi befolyásolási lehetősége ellenére - Magyarország és a magyar kisebbség alulmaradhat, az utóbbi ráadásul az ukrán törvények által számára biztosított valamennyi garanciát elveszítheti. Egyúttal nehezményezte, hogy miközben Kijev hazaárulás címén eljárást kezdeményez a kettős állampolgárság ügyében, meghagyja tisztségében Kárpátalja kormányzóját, aki szerinte az állami tisztségek harmadát a (kárpátaljai) magyaroknak adta oda.
    Az ukrán-magyar vita rendezésének első lépéseként Baloga azt javasolta, hogy Ukrajna egyszer s mindenkorra szögezze le, szó nem lehet semmilyen területi autonómiáról Kárpátalján egyetlen kisebbség számára sem, és el kell végre felejteni az ukrán politikusok ezzel kapcsolatos korábbi ígéreteit. Következő ajánlásként a politikus felvetette, hogy Kijevnek engedélyeznie kellene a korábban létezett magyar választási körzetet, ahonnan egy magyar képviselő bejuthatna az ukrán parlamentbe. Úgy vélte, az egy magyar parlamenti mandátum lenne a lehetséges kompromisszum felső határa ukrán részről a normális szomszédsági viszony helyreállítását illetően. A kárpátaljai politikus indítványozta továbbá a kettős állampolgárság kérdésének pozitív tartalmú rendezését a NATO- és EU-tagországok állampolgárságával rendelkező ukrán állampolgárok esetében.
    Utolsó, negyedik javaslatának indokolásában a politikus kitért arra, hogy a kettős állampolgár magyarok egy része elhagyja Ukrajnát, több ezer négyzetméternyi lakóterületet hagyva maguk után üresen, amelyet nem tudnak eladni. Eközben - folytatta - Beregszászon az ukránok kisebbségben érzik magukat, mert a városban magyarországi támogatással erős magyar oktatási, tudományos és kulturális központok működnek, amelyeknek nincs ukrán alternatívájuk. Ugyanakkor a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből felsőoktatási intézményeket, színházakat menekítettek ki, százezrek települtek át, akik a helyüket keresik.     "Ha az (ukrán) állam felvásárolná a magyarok üresen álló lakásait és felajánlaná azokat az áttelepülőknek, azzal érvelve, hogy Kárpátalja - egyes kijevi kormánytagok kijelentéseivel szemben - nem csempészvidék, hanem üdülőövezet, enyhe klímával, ásványvízforrásokkal, gazdag kultúrával és helyi hagyományokkal, biztosan lenne elegendő számú jelentkező" - írta Viktor Baloga. Úgy vélte, ha a betelepítettek számára új felsőoktatási intézményeket, művészeti központokat, közösségi létesítményeket építenének, "akkor többé senki nem nevezhetné Beregszászt magyar enklávénak". Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy ilyen kezdeményezést a magyar kisebbség is kedvezően fogadna, mert - mint fogalmazott - ez jobb egy új katonai alakulat ottani állomásoztatásánál.

Az ukrajnai társadalomnak a Kijev által folytatott totális elukránosítása ellentétes Ukrajna jogi normáival és a nemzetközi intézmények ajánlásaival - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a krími Koktebelben tartott szerdai sajtótájékoztatóján. Zaharova az orosz diplomácia álláspontját az új ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban fejtette ki, amelyet első olvasatban csütörtökön szavazott meg a kijevi parlament. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán törvényhozás a jogszabály négy tervezete közül a legradikálisabbat szavazta meg.
    "Ez a +jogi kezdeményezés+ Kijev totális elukránosítást célzó politikájának folytatását jelenti az oktatás, a kultúra, az igazságszolgáltatás, az egészségügy, a tömegtájékoztatás, de még a fogyasztói szolgáltatások területén is" - mondta.
    A szóvivő megjegyezte, hogy ezzel Ukrajna megsérti saját alkotmányának normáit, amelyek 10. cikkében szavatolja az orosz nyelv és más nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad fejlődését, használatát és védelmét. Rámutatott, hogy a tervezet ellentétes a nemzeti kisebbségekről rendelkező ukrán törvény hatodik cikkével is, amelynek értelmében az állam biztosítja számukra az anyanyelv szabad használatát a kultúra, a tájékoztatás, az oktatás, valamint a társadalmi élet egyéb területein.
    Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nemzetközi intézmények, a többi között a Velencei Bizottság ajánlása ellenére durván megsérti nemzetközi kötelezettségvállalásait a emberi jogok védelmének területén.
    "Természetesen ebben az uralkodó rendszer arra irányuló kísérletét látjuk, hogy a nyelvi kártyát egész egyszerűen a hatalom megőrzése érdekében játssza ki" - fogalmazott Zaharova.
    "Úgy tűnik, keveseket érdekel Kijevben, hogy növekszik a társadalmi feszültség és megosztottság annak következtében, hogy megsértik saját országuk állampolgár-millióinak jogait és érdekeit" - tette hozzá az orosz külügyminisztérium szóvivője.