A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









A vakmerő gyávaság ellen

Lezsák: nemzeti hőseink karaktergyilkosságok áldozatai

Nincs nagyobb támadás az emberi méltóság ellen, mint a félelem – ez a gondolat fogalmazódott meg a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferencia-sorozata 53. rendezvényének szervezőiben.
            Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke az október 10-ei, a Polgárok Házában zajló esten kiemelte, hogy az elmúlt másfél évezredben nagyon sok hősünk személyiségét meghamisították. Ők mind karaktergyilkosság áldozatai voltak. Így Atilla nagykirály. „Elképesztő, miként érzékeltették az ő személyiségét Nyugat-Európában. Karaktergyilkosságnak tartom, az olyan történelmi megnevezést is, mint a kalandozó hadjárat. Holott ezek békeszolgálatok voltak. Szövetségben harcoltunk.” Horthy Miklós kormányzó, az 1956-os hősök is mind politikai, történelmi karaktergyilkosság áldozatai. „Még azok is félnek Horthyról objektíven beszélni, akik velünk együtt gondolkodnak, mert az elmúlt évtizedekben a kormányzóról csak rosszat tanítottak. Ez ellen írt Szalay Károly könyvet, melyet a lakiteleki Antológia kiadó gondoz, és már második kiadása jelent meg. Mégis döbbent csend van körülötte.”
            Szalay Károly szerint az utóbbi két évtizedben több figyelemre méltó értekezés jelent meg Horthyról, ám a pártvirgácsoktól tartó média az árnyalásokról nem vett tudomást és nyilván valamiféle hűségnyilatkozatként, a nevetségességig fokozta Horthy sátánizálását. Megtehette, mert a történelmi köztudat 1945 és 1990 között jobbára különböző irányú hamisításban alakult ki, s ami a legelképesztőbb, nemcsak a hazai politikai érdekek szerint kellett hamisítania, hanem a kisantant utódállamainak igényei szerint is. Horthy sátánizálásának egyik alantas eszköze volt a valódi, véreskezű, zsidótlanítást végrehajtók szerepének kicsinyítése, s ezáltal bűneik Horthyra kenése. Az Ungváry–Karsai kettős beszélgetésben Szálasit maszatolták szebbre, csak azért, hogy Horthy sötétebb színben tűnjék föl. A másik fondorlatos eljárás az elhallgatás. Szörnyű, de tény: a valódi gyilkosok felelősségének csökkentése célzatosan – Horthy kárára. Ennek az eljárásnak ordító változata Baky és Endre László szerepének eljelentéktelenítése. Holott a zsidók elhurcolását ők vezényelték le közvetlen náci közreműködéssel, pontosabban: ők voltak a közreműködők, a németek a végrehajtók. Sokáig egyedül ők tudhattak a zsidók tragikus sorsáról, arról, hol végződik az elhurcoltak élete. Ma azt hazudják a Karsaiék, hogy Horthy körébe tartozott Szálasi. Holott tény, hogy Szálasit a kormányzó nem kedvelte, sőt iszonyodott tőle, semmibe vette, károsnak tartotta politizálását.
            A fiatalok között is vannak cselekvő, bátor emberek, olyan csoportok, melyek célul tűzték ki azt, hogy a magyarság újra áldozatkész, múltját és értékeit megbecsülő, és a jövőjébe felelősséggel tekintő társadalom legyen. Ilyen a Magyar Patrióták Közössége, melynek tagjai 30-40 évesekből áll. Hetzmann Róbert a közösség elnöke beszélt céljaikról, és az értékmentésről. A Magyar Patrióták Közössége elsőként indított tiltakozást a budai Duna-partot ékesítő volt Radetzky-laktanya 2016-ban megkezdett lebontása ellen – egyelőre sikerrel. A budai Bem téren álló, főhomlokzatával a Duna felé tekintő egykori Radetzky-laktanya mai formájában 1897-ben épült és 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregét szolgálta. A historizáló stílusú épület a korabeli laktanyaépítészet egyik utolsó kimagasló fővárosi alkotása. A világörökségi oltalmat élvező budai Duna-parton áll, az Országházzal csaknem átellenben, így szervesen hozzátartozik Budapest történelmi látképéhez. A nagy múltú épület az 1956-os forradalom kirobbanásának egyik kulcsfontosságú színhelye volt: október 23-án a fővárosi diákok a laktanya előtti téren álló Bem-szoborhoz hirdettek tömegtüntetést, ami a felkelés egyik kiinduló eseménye volt. Később az épület iskolának adott otthont, majd a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum székházaként vált közismertté. A befektetői kezekbe került ingatlan mintegy tíz éve lakatlan. 2008-ban ideiglenes műemléki védelem alá helyezték, amit a jogalkotó 2011-ben véglegesített. Ennek ellenére váratlanul megkezdte az épület bontását 2016 májusában új tulajdonosa, a HB Reavis egy korábban már elvetéltnek hitt elképzelés mentén, egy 2010 májusában kiadott bontási-építési engedély alapján. A Magyar Patrióták Közössége elsőként tiltakozott a műemlék bontása és az új, 32.000 négyzetméter alapterületű, Bem Palace nevű modern irodaház építése ellen. A befektető tervei – bizonyos homlokzati elemek meghagyása mellett – a műemlék lebontásával és új ház építésével számoltak. „Egyesületünk a hatóságokhoz és az illetékes kormányszervekhez fordult, kérve a műemléki védelem alatt álló épület megmentését. A Patrióták kezdettől fogva hangsúlyozták, hogy a Radetzky-laktanya bontása jogellenes, mivel a hatályos örökségvédelmi törvények nem teszik lehetővé műemlék épület lebontását. Egyesületünk fellépését internetes aláírásgyűjtéssel és helyszínen megtartott tüntetéssel nyomatékosította.” A Magyar Patrióták Közössége az örökségvédelem történelmi sikerének tartja, hogy egy folyamatban lévő műemlékrombolást sikerült megakadályozni a nemzet kulturális örökségére hivatkozással. Különösen azért nagy eredmény ez, mivel a tulajdonos egyike Európa tíz legjelentősebb ingatlanbefektető vállalkozásainak. ’A Magyar Patrióták Közössége 2014 nyarán hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagybecskereki püspökség (Délvidék, ma Szerbia) a kevés hívekkel rendelkező szórványbeli templomok lerombolását tervezi. Az erről szóló döntést maga a püspökség tette fel saját hivatalos honlapjára. A helyi közösségek és értékek ilyen nyílt és önkéntes feladásával korábban még nem találkoztunk. Különösen három helyszín, Németcsernye, Párdány és Módos vált közismertté. Egyesületünk fellépésének köszönhetően a magyar kormányszervek is rendszeresen foglalkoznak az üggyel, és a magyar állam segítségét is felajánlották. Megkongattuk a vészharangokat, hogy felhívjuk a társadalom és a döntéshozók figyelmét a nehéz helyzetbe került, a második világháború előtt a magyar és a német lakosság által közösen használt bánsági templomok sorsára. Azóta több alkalommal is látogatást tettünk a lebontás vagy pusztulni hagyás által fenyegetett templomoknál, és dokumentáltuk azokat. 2016-ban a magyar állam támogatásával megkezdődött a németcsernyei templom felújítása, továbbá Módos és Párdány templomaiban is elvégezték a legsürgetőbb állagmegóvási munkálatokat. A Magyar Patrióták Közössége nagy sikernek tartja, hogy 2014 óta a Bánságban egyetlen templomot sem bontottak le, sőt az egyik még meg is újulhatott. A munka itt még nem ért véget, a templomok megóvása érdekében tovább tevékenykedünk.” A következő téma: a Regnum Marianum-emlékhely. A Magyar Patrióták Közössége azt szeretné elérni, hogy a megszentelt és meggyalázott helyen szakrális emlékhely jöjjön létre a templom földbe ásott alapjainak feltárásával. Munkájukat nehezíti az a tény, hogy ezt a templomot fogadalmi templomként a proletárdiktatúra bukása iránti hálából építették: sokan élnek még azok közül, akik az előző rendszerben betöltött bűnös szerepük miatt a Regnum Marianum kérdését örökre feledtetnék. A Magyar Patrióták Közössége alapszabályban rögzített célja a Kárpát-medencében élő magyarok összetartozás-tudatának erősítése, lelki és szellemi egyesítésének megteremtése, amiben egyesületünk lehetőségeihez képest saját maga is részt vállal. Ez a Nemzeti Összetartozás Program, aminek lényege, hogy a Magyar Patrióták Közössége minden évben kiválaszt egy élni és megmaradni akaró, de forráshiányos határon túli magyar közösséget, és annak meghatározott jövőbeli tervének megvalósítása érdekében jótékonysági estet és adománygyűjtést szervez. Hetzmann Róbert kiemelte, hogy a délszláv háború óta határon túli magyar nemzetrész még nem került olyan nehéz helyzetbe, mint a kárpátaljai. Amit most ott művelnek az a megfélemlítés. A cél, hogy a nemzetben gondolkodó magyar értelmiséget elüldözzék Kárpátaljáról. S akkor nem lesznek vezetői a kárpátaljai magyarságnak. Éppen ezért Lezsák Sándor fővédnökségével december 6-án jótékonysági estet szerveznek a Kárpátalján élő magyarság megsegítéséért. A helyszín a Duna Palota.
            Cey-Bert Róbert Gyula író kiemelte, hogy a magyar történelemoktatás egy téboly, és Atilla óta szellemi szabadságharcot folytatunk. Atillát ma ugyanúgy rágalmazzák külföldön, mint idehaza. Ezért írta meg Atilláról szóló regénysorozatát. Felvetette a kérdést: ha kalandozók lettek volna hőseink, hogyhogy nem értékes zsákmánnyal tértek haza? A történelemtudat pedig a nemzettudat alapja. Az 1956-os hősökről pedig azt hazudják – fogalmazott Cey-Bert Róbert Gyula – , hogy jampecek, és prostituáltak voltak. Ez ellen is fel kell lépni.
            Püski István, a Püski Kiadó vezetője közölte, hogy a nemzeti kultúra nem stílus kérdése. Az az írás, vagy képzőművészeti alkotás, ami a nemzet lelkét rombolja, annak semmi köze a magyarsághoz. Vágya egy olyan nemzeti könyvterjesztő hálózat létrehozása, ami azt az irodalmat terjeszti, ami szükséges a magyarság számára.
 
Medveczky Attila