A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









„Az volt a hazám, ahogyan éltem – Haza a magasban s a mélyben”

Húszéves Dancs Rózsa folyóirata, a kanadai Kalejdoszkóp

Végre olyan kapitány kormányozza az anyaország hajóját, aki tényleg tizenötmillió magyar miniszterelnöke akar lenni. Most az új hódítók második, új Trianonját akadályozta meg a magyar kormányfő a Visegrádi Négyekkel együtt.

A cím Szőcs Géza költeményéből vett idézet. Híven utal Dancs Rózsa kanadai magyar író, műfordító, főszerkesztő életútjára, és ha létezik ilyesmi: a sorsképletére is. Az Érmihályfalvához, majd a székelyföldi Sepsimagyaróshoz kötődő egykorvolt kisleányt különleges érzékenysége, a fenséges, zord, mégis emberarcú havasok költemény- és mesefakasztó szépsége iránti rezzenékenysége korán avatta íróvá. Ám azt nem sejtette, hogy a Ceauşescu-, majd a Kádár-diktatúra és spicliuralom a nyolcvanas években, immár családanyaként, elűzi kétrendbeli hazájából, először Erdélyből, Székelyföldről, majd az anyaországból. Azt még kevésbé gondolta, hogy Kanadában válik az ottani és az USA-ban élő magyarság kétnyelvű folyóirata, a Kalejdoszkóp főszerkesztőjévé. E lap immár kerek évfordulóhoz érkezett. Örömmel jelenthetjük, hogy Dancs Rózsa és férje, Telch György irodalmi, tudományos, közéleti lapja szeptemberben ünnepelheti a huszadik születésnapját.
Ezernyi és ezernyi emléket, gondolatot idéz bennem e különleges jubileum. Dancs Rózsa személyisége emblémája az egységes magyar irodalomnak, amely magában foglalja a világ legigazságtalanabb úgynevezett békediktátumában elszakított részek, Partium, Erdély, Bácska, Kárpátalja, Muravidék, Felvidék, Csallóköz, Alpokalja literatúráját és a nyugati magyarság líráját, prózáját, irodalomtörténetét is. Dancs Rózsa, e csodálatos magyar író élt Erdélyben, az anyaországban, landolt a messzi, romantikus legendákból, Cooper és May indiántörténeteiből ismert Kanadában. Hazájának mindig is Erdélyt, Nagy-Magyarországot tartotta, a nagy elődöktől és példaképektől, Benedek Elektől, Tamásitól, Nyirőtől, Sinkától, Sütőtől, Tőkés Lászlótól átörökített tartása, valamint forrástiszta mesék ihletéből fakadt enyhén archaizáló, mégis olvasmányos tiszta nyelvezete, nem mindennapi írói tehetsége tették őt, az amerikai kontinens legjelentősebbé izmosodott magyar és angol nyelvű irodalmi és kulturális folyóirata, a Kalejdoszkóp főszerkesztőjét a kanadai irodalomnak és az újságírásnak, művészetkritikának is egyik legjelentősebb személyiségévé.
Beszéljünk először a Kalejdoszkópról, amely napjainkban már-már utolsó mohikánként őrzi az irodalmi folyóiratformát a távoli földrészen, ahol az úgynevezett humán magas kultúrát sugárzó lapok is oly ritkák már, mint a fehér holló. Ebben a nagyszerű irodalmi újságban együtt szerepeltek részben interjúalanyként, részben szerzőként a kanadai magyarság olyan kiemelkedő alkotói, mint Rékay Kati, de Pédery Hunt Dóra, Simon Gottlieb Erika, Dálnoki Veress Károly, nagy-magyarországi személyiségek: Jókai Anna, Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza, Varga Gabriella, nagy elődök: Benedek Elek, Sinka István, Szabó Dezső munkái jelenkori alkotókkal. Jómagam is e folyóiratnak köszönhetem, hogy számos versem jelent meg magyar és angol nyelven. A lap lámpás az észak- és dél-amerikai földrészen élő magyar ajkú alkotók és befogadók számára, híd az anyaország, a trianoni országmészárlás és -csonkítás után határon túl rekedt olvasók, művészek és a világ minden táján élő magyarok között. S egyre komolyabb szerepet tölt be az irodalomra, a szó művészetére éhes, magyarul nem tudó kanadai, amerikai olvasók és literátorok életében is, kik szeretnék, hogy a Gutenberg-galaxis megőrizze hegemóniáját a digitalizáció korában is.
Szeretnék néhány szót ejteni Dancs Rózsa nem akármilyen rangot képviselő prózaepikai alkotásairól is. Az a megtiszteltetés ért, hogy kiváló barátommal, az író, újságíró, szerkesztő, könyvtáralapító Varga Gabriellával mutathattuk be több alkalommal is a Vaddisznók törték a törökbúzát című kötetét. Dancs novellái önállóan is értelmezhetőek, ugyanakkor egységes, életrajzi ihletésű regénnyé szervesülten vallanak egy érzékeny falusi kislányról, szerető édesanyjáról, édesként szeretett nevelőapjáról, kemény tartású, rettegve tisztelt nagyapjáról, a magyar-székely falu megannyi kedves-rettenetes hőséről és antihőséről. Beszédesek, költőiek és erőteljesek a címek: Aranyszívű zsarnok; A habverő és a szekus; A telefonra nagypárnát borítottunk. Ugyanakkor azért varázslatosak az írások, mert a balladás nyelvezetű, transzilvanista ősöktől Rózsa úgy lényesítette önmagához a tradíciókat, hogy eredeti, egyedi élményvilágot, szerkezetet, stílust teremtő író maradt. Mintha annak az érzékeny, irodalomra fogékony székely leánynak vagy csángó ikertestvérének mesélné történeteit, aki egykor ő volt. Megérteti az idegen, a nem magyar olvasóval is, mit jelent erdélyiek, bácskaiak, baranyaiak, felvidékiek, kárpátaljaiak, az öntudatos, a határon túli testvérekre igent mondó anyaországiak számára az a tragikus döntés, amely hazánk területét 1920-ban harmadára csökkentette. A kötet költői, balladisztikus, gazdagon indázó, mégis egységes elbeszélésfolyamából egyértelműen kikristályosodik, miért kellett a főhősnő alteregójának elhagynia Nagy-Magyarországot.
S megidézném végül a hazájához hűséges magyar írót, a Magyar Írószövetségnek is tagját, a gyakran hazalátogató jó barátot. Együtt örvendeztünk annak, hogy 2010-ben Magyarországon győzött a szavazófülkék forradalma, s a magyarság Orbán Viktornak és a Fidesz-KDNP Szövetségnek adott bizalmat, s hogy az új kormány első intézkedéseként, a Parlament első törvényhozó napján megszavazta a határon túli magyarok állampolgárságát lehetővé tevő törvényt. Kimondtuk mi is: végre olyan kapitány kormányozza az anyaország hajóját, aki tényleg tizenötmillió magyar miniszterelnöke akar lenni. S itthon járt akkor is, amikor alig pár hónapja, immár negyedízben kapott bizalmat a magyar kormány. Most az új hódítók második, új Trianonját akadályozta meg a magyar kormányfő a Visegrádi Négyekkel együtt.
Dancs Rózsát, visszatérve a címben idézett Szőcs Géza költeményre, a hazát a magasban és a mélyben a távoli tájon is megőrző írót, költőt, a húszesztendős folyóirat szerkesztőjét joggal nevezhetjük a kanadai magyarság és a kanadai magyar irodalom misszionáriusának. Kívánom neki az anyaország és a magyar írótársak, a Magyar Írószövetség nevében is, hogy a Kalejdoszkóp még sok-sok születésnapi ünnepet érjen meg alapító-szerkesztőjével együtt.

Pósa Zoltán
József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írószövetség választmányának tagja, Budapest