A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Nem biztosak az európaiak abban, hogy az EU jó nekik

A válaszadók 64 százaléka nem hiszi, hogy az élet rosszabb lenne az unió nélkül

A válaszadók csaknem fele (49 %) szerint az EU jelentéktelen.

Az európaiak csaknem kétharmada nincs meggyőződve arról, hogy rosszabb lenne az élet az EU nélkül, ez derült ki a Friends of Europe (Európa barátai) nevű brüsszeli tanácsadó cég felméréséből.
 
Pontosan a válaszadók 64 százaléka nincs meggyőződve arról hogy az élet rosszabb lenne az EU nélkül. Az arány a fiatalok körében jobb az unióra nézve : 41 százalékuk szerint rosszabb lenne nélküle az élet.
 
A franciáknál az EU-átlagnál kevesebben, 41 százalék állította, hogy szerinte az élet ugyanolyan lenne az EU nélkül. Viszont csak 22 százalék szerint lenne rosszabb.
 
A válaszadók csaknem fele (49 %) szerint az EU jelentéktelen.
 
Mit változtatnának az európaiak az unión?
A többség szerint az EU-nak három témakörben kellene elsősorban tenni valamit, a béke megtartása, munkahelyek teremtése, és a klímaváltozás elleni küzdelem.
 
Nem szeretnének kevesebb EU-t, a válaszasok 90 százaléka szerint az uniónak többnek kell lennie mint egy közös piac. 81 százalék véli úgy, hogy nem számít prioritásnak, hogy az EU hagyjon több döntési lehetőséget a nemzeti kormányoknak, ami arra enged következtetni, hogy a nemzeti szuverenitás nem számít problémának a többségnél.
 
A válaszadók 41 százaléka szeretné, ha szavazhatna aZ EU széleskörű politikai döntéseiről.
 
Az európaiaknak több mint a harmada szeretne nagyobb átláthatóságot arról, hogyan, mire költi az EU a pénzét.
 
A Visegrádi Négyek és a déli tagállamok válaszadói közül több mint 40 százalék mondta azt, hogy az EU fő fókusza az kell, hogy legyen, hogy fejlessze a gazdasági növekedést.
 
Ezzel szemben Franciaország, Németország és az északi tagországok az európai értékek és a demokrácia támogatását Európaszerte érzik fontosnak.
 
(erdely.ma alapján)