A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Beteljesültek a szárszói jóslatok

A Szárszó Baráti Kör és a Püski Kiadó közös rendezvénye

Az 1943-as szárszói találkozón megfogalmazott, várható veszélyek közül a nemzetrombolás is megvalósult.

Balatonszárszó nevéhez kötődik hazánk nevezetes eseménye, az 1943-as szárszói találkozó.
 
A szervezőkről:
 
Püski Sándor könyvkiadó a Magyar Élet könyvbarátainak társaságával és a reformátusok Soli Deo Gloria nevű szövetségével közösen rendezte meg ezt a találkozót. Szárszón nem ez volt az első ilyen jellegű gyülekezés, de az 1943-as lett valóban történelmi jelentőségű. A tanácskozás augusztus 23-ától 29-éig tartott, mintegy 600 résztvevővel. Püski Sándor és a szervezők célja az volt, hogy a világháború közepette a népi mozgalom íróit, barátait, a magyar szellemi élet hasonlóan gondolkodó kiválóságait a mozgalmon belül is éleződő viták tisztázására és hatékonyabb összefogásra késztesse a magyarság jövője érdekében. Tudható volt már akkor, hogy a világháború befejeztével majd a világ újrarendezésére is sor kerül, és az is valószínű volt, hogy a háború a németek vereségével ér véget. Az igazi kérdés tehát az volt, hogy miként viselkedjék a magyar politika és a szellemi élet addig is, hogyan készüljön a sorsfordító időre, s miféle magyar jövőkép vázolható egyáltalán a háború utáni évekre, évtizedekre.
 
Az előadókról:

 
A konferencián sokan felszóltak, előadást tartottak, így Németh László, Erdei Ferenc, Féja Géza, Kodolányi János, Veres Péter, a tudományok művelői közül Karácsony Sándor, László Gyula és Szent-Györgyi Albert, a politikusok közül a kisgazdapárti Nagy Ferenc és Kovács Béla. A „harmadik oldal” természetes igényét jelentette be a hódítók ösztönével szemben a nemzeti önrendelkezésre. Németh László gondolatmenete időtállónak bizonyult még akkor is, ha az újabb és újabb történelmi realitások azóta is megkérdőjelezik a népeknek és nemzeteknek ezt az elvben mindenki által természetesnek tartott igényét.
 
A múltból a jelenbe:
 
A Szárszó Baráti Kör és Püski Kiadó szeptember 29-én, szombaton, az 1943-as Szárszó Táborozás 75. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát tartott a Pesti Megyeháza dísztermében.
 
Dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, mint házigazda, köszöntőjében az 1943-as és az 1993-as, liberális szárszói találkozó szellemiségét hasonlította össze. Kijelentette, hogy az utóbbival szemben az 1943-as szárszói találkozó résztvevői bizonyos kérdésekben ugyan nem értettek egyet, a magyarság megmentése és fölemelése azonban közös céljuk volt. S ennek érdekében együtt keresték a megoldást. „A magyar érdek képviselete mindnyájunk feladata és kötelessége”.
 
Dr. Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója megnyitó beszédében leszögezte, hogy az 1943-ban a tanácskozást szervező Püski Sándor szándéka az volt, hogy a népi mozgalmon belüli jobboldali és baloldali gondolkodást összebékítse. Igaz, ez akkor nem sikerült, ma pedig már „a liberalizmussal kevert töredék-baloldallal, amelyből csak a magyarság gyűlölete árad, nem is kell, nem is lehet megvalósítani”. Előadásában arra is figyelmeztetett, Szárszó szellemében meg kell tisztítanunk öntudatunkat a rárakódott ideológiáktól és a kulturális szennyezéstől, és növeljük védekezőképességünket. „Feladatunk az ellenállás és az önvédelem” – összegezte. Visszatekintve az elmúlt bő fél évszázadra, kijelentette, hogy az 1943-as szárszói találkozón megfogalmazott, várható veszélyek közül mind az ún. „üdvözítő terror”, mind a nyugati tőkés hatalmak, ma Európai Unióval bővített nemzetromboló, önvédelmi reflexeket sorvasztó realitása is megvalósult – mondta sajnálkozv, de tényszerűen a főigazgató.
 
Somodi István, a Szárszó Baráti Kör kilencvenhárom esztendős elnöke szerint az akkori esemény „egy korábban sosem látott, kivételes alkalom”, „a nemzeti függetlenség deklarációja” volt, „szelleme és hagyatéka ma is útjában van azoknak az ellenerőknek, amelyek szemben állnak a nemzeti függetlenség, a nemzeti érdek szolgálatával”.
 
m.a.