A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









A gazdálkodók sikerességének záloga az összefogás

120 éves a Hangya Szövetkezet

A termelői csoportokba tömörülés nyújthat egyedül biztosítékot a gazdálkodók hosszú távú fennmaradására, ahogyan arra is, hogy a piacokon, a boltok polcain a vásárlók jó minőségű magyar élelmiszereket találjanak.

A vidék sikerességének záloga az összefogás, ezért fontos a szövetkezetek támogatása, így a Hangya nemcsak 120 éves múlttal rendelkezik, hanem jövő is vár rá - mondta Nagy István agrárminiszter a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének rendezvényén, Budapesten.
A miniszter a Hangya alapításának 120., és újraalapításának 20 éves jubileumi rendezvényén elmondta, hogy a szövetkezeteket 21. századivá kell tenni, és segíteni kell a kis közösségeket abban, hogy a jelenkori kihívásokra válaszokat találjanak.
 
Kiemelte, hogy Magyarországon 2015 vége óta több mint száz újonnan alakult, több ezer taggal rendelkező szövetkezet kérte termelői csoportként elismerését, ugyanakkor ez a szám még mindig alacsony. A rendszerváltás előtti és az azt követő negatív tapasztalatok nem segítették a szerveződések újjáalakulását, megalakulását - fejtette ki. Arról is beszélt, hogy a termelői csoportok jogi hátterét rendelet biztosítja. Huszonkilenc, csaknem az összes ágazatot lefedő csoportban van lehetőség termelői szerveződés létrehozására.
 
Nagy István szerint a termelői csoportokba tömörülés nyújthat egyedül biztosítékot a gazdálkodók hosszú távú fennmaradására, ahogyan arra is, hogy a piacokon, a boltok polcain a vásárlók jó minőségű magyar élelmiszereket találjanak. Importáru helyett így biztosan tudható, hogy a jövőben is magyar étel kerül a hazai asztalokra - mondta. Magyarország és Európa jövője ezekben a kis közösségekben rejlik, ezért támogatni kell őket abban, hogy a belőlük származó erő gazdasági erővé alakuljon - tette hozzá.
 
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke elmondta, meg kell találni azokat a szabályozási formákat a szövetkezeteknél, amelyek segítik a modern gazdaság adta lehetőségek kihasználását és támogatják az újszerű ágazatok felé való nyitást, például a startupok világa felé. Hozzátette, a szövetkezeti modellnek, mint társas gazdasági vállalkozási formának, nyitnia kellene az innovációs szektorok irányába. Álláspontja szerint a szövetkezéseknek aktív szereplőkké kell lenniük a modern gazdaság által igényelt új foglalkoztatási formákban.
 
Előadásában közölte: a modern szövetkezetek térhódítása jelenleg Távol-Keleten figyelhető meg, ahol a középrétegek felzárkóztatását segíti ez a gazdasági forma, és több mint egymilliárd ember él a szövetkezeti tevékenységből. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a szövetkezetek működésének kialakításához érdemes lenne a régi nyugati modellek követése helyett új, saját modelleket létrehozni, valamint visszanyúlni a korábban sikeresen működött Hangya szövetkezeti modellhez.
 
Gulyás Imre, a Hangya ügyvezető elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy örömteli feladat megemlékezni a magyar szövetkezeti mozgalom elindításáról. A magyar szövetkezés atyjának is nevezett gróf Károlyi Sándorról, az ő vidékmentő és gazdaságszervező tevékenységéről, és mások áldozatos munkájáról, akiknek köszönhetőn 1938-ra a Hangya Közép-Európa legnagyobb vállalatcsoportja lett - közölte.
 
(kormany.hu nyomán)