A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









A franciáknak is elegük lett a bevándorlásból, Macron válságértekezletet hívott össze

Általánosságban a franciák 58 százaléka ítéli károsnak a bevándorlást. A gazdasági növekedésre gyakorolt rossz hatását 54 százalékuk vallja, az ország jövőjére vonatkozóan 55, az ország identitására ható negatív következményeket pedig 58 százalék. 
    Hatvanegy százalékuk úgy gondolja, hogy a bevándorlás rossz hatással van a francia társadalom világi berendezkedésére, 64 százalék szerint a társadalmi összetartásra, 66 százalék szerint a közbiztonságra.
    A megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy nem kívánatos további bevándorlókat befogadni, és szerintük félő, hogy a migráció kérdése túlságosan jelentős helyet foglal majd el a társadalmi vitákban a 2019 májusi európai parlamenti választások előtt.
    Az AFP hírügynökség szerint a felmérési eredmény azt tükrözi, hogy a francia lakosság ellenségesebbé vált a bevándorlókkal szemben, holott az ország az utóbbi évtizedekben sok bevándorlót fogadott be és integrált a társadalomba, ez pedig részben hozzájárult e társadalom átalakulásához.
    A franciák 61 százaléka ugyanakkor egyetért azzal, hogy az országnak be kell fogadnia azokat, akik veszélyben vannak, a háború vagy a nyomor elől menekülnek. Egyértelműen ellene vannak viszont a gazdasági bevándorlásnak: 71 százalékuk gondolja úgy, hogy az lenyomja a béreket. Hatvan százalékuk véli úgy, hogy az országnak a gazdasági szükségletei szerint kell beengednie a bevándorlókat.
    Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió nehezen tud közös megoldást találni a bevándorlók elosztására, a franciák inkább amellett vannak, hogy erről minden tagország maga döntsön (54 százalék), de többségük nincs ellene annak, hogy az ország részt vegyen egy közösen elhatározandó európai befogadó rendszerben. 
    A megkérdezettek 51 százaléka amellett van, hogy az ország fogadja be a görög, olasz, spanyol partokhoz érkező migránsok egy részét. Viszont 63 százaléka szeretné, ha felszámolnák az EU-n belüli szabad mozgást lehetővé tévő schengeni rendszert.
    A felmérést az Ifop közvélemény-kutató intézet készítette november 23-26. között egy 1015 fős reprezentatív mintán.

Emmanuel Macron francia elnök válságértekezletet hívott össze vasárnapra az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások miatt. Előtte délelőtt a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójáról hazaérve egyenesen a zavargások egyik központi színhelyére, a Diadalívhez ment, és fejet hajtott az Ismeretlen Katona sírjánál, amelyet meggyaláztak a rendbontók. 
    Szombat este több rendőrségi szakszervezet rendkívüli állapot kihirdetését kérte, ugyanis csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után. A prefektúra vasárnap reggeli összesítése szerint a zavargásokban 133-an megsérültek, köztük 23 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 412 embert előállították, és közülük 378-at őrizetbe is vettek.
    Christophe Castaner belügyminiszter jelezte: kész minden lehetőséget megvizsgálni. A minisztérium adatai szerint szombaton országszerte 136 ezren tüntettek a sárgamellényesek felhívására.
    A helyzet miatt Edouard Philippe miniszterelnök nem utazik el az ENSZ klímaváltozással foglalkozó katowicei csúcsértekezletére.
    A sárgamellényes mozgalmat a Facebookon egy hónnappal elindítók a Le Journal du Dimanche (JDD) című vasárnapi hetilapban közzétett felhívásukban jelezték: készek a párbeszédre a kormánnyal. Mi akarunk a konstruktív düh szóvivői lenni című írásukban elítélték az erőszakot, politikai megoldást sürgettek a kormánytól, amelynek vezetőivel készek találkozni. 
    A miniszterelnök pénteki kísérlete a párbeszédre a sárgamellényesek képviselőivel kudarcba fulladt. 
    Az elnöki hivatalban tartott válságtanácskozáson Édouard Philippe kormányfő, Christophe Castaner belügyminiszter és államtitkára, Laurent Nunez, valamint François de Rugy, az energetikai átmenetért felelős tárcavezető vesz részt. 
    A köztársaság elnököt a kormánytagokkal tett jelképes látogatásán a belvárosban ellentmondásosan fogadták a párizsiak. Voltak, akik fütyültek és Macron lemondását követelték, mások megtapsolták és azt kérték tőle, hogy tartson ki. 
    A France2 köztévé értesülése szerint a zavargást kirobbantók ultrajobboldali szélsőséges csoportok tagjai, szerepelnek a titkosszolgálatok nyilvántartásában. 
    A Szenátus vasárnap bejelentette, hogy az illetékes bizottság kedden meghallgatja a közbiztonságért felelős kormánytagokat, hogy magyarázatot adjanak arra, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton, és hogyan alakulhatott ki háborús helyzet a fővárosban. 
    Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok - csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része. Vasárnap délelőtt azonban Párizs ismét a megszokott arcát mutatta: a külföldi turisták visszafoglalták a tüntetőktől a karácsonyi fényekben úszó Champs-Élysées sugárutat, és kezükben a luxusboltokban vásárolt ajándékokkal szelfiztek a kiégett gépjárművek és a rendőrkordonok között, többen gratuláltak a rohamrendőröknek. Többen viszont azt mondták francia újságíróknak, hogy soha nem láttak még ekkora rombolást egy városban.    
    Kormánypárti képviselők vasárnap utalást tettek arra, hogy változás várható a kormánypolitikában a sárgamellényesek irányában, akikkel a zavargások előtt a franciák több mint háromnegyede szimpatizált. 
    "A bűnünk, hogy túlságosan eltávolodtunk a franciák valóságától" - ismerte el Stéphane Guérini, a kormányzó Köztársaság lendületben párt vezetője a Le Parisien című napilapban, a belügyminiszter pedig szombaton azt mondta, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.
     A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is. 
    Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságaik elnöke népszavazást, Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke pedig egyeztetést javasolt Emmanuel Macronnak az ellenzéki pártok vezetőivel. A radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon szerint vissza kellene állítani a vagyonadót, amelyet Macron eltörölt. Mélenchon egyébként üdvözölte "az állampolgári lázadást, amely megrengette Macron és a pénz világát".