A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Térségünk nem lehet átjáróház

Soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra, mint most

"Európa felett ismét viharfelhők gyülekeznek" - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke december 5-én, szerdán az Országházban.
 
A Megbékélés és fejlődés - a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója címmel megrendezett konferencián köszöntőjében a házelnök kiemelte: a liberális történetfilozófia művelőinek várakozásaival szemben a történelem mégsem ért véget. A kérdés csak az, hogy "mi, közép-európai nemzetek szerepelünk-e benne a jövőben saját jogunkon, saját nyelvünkkel és kultúránkkal" - vetette fel.
 
A házelnök azt mondta: ilyen időkben a szomszédjával nem lehet rosszban az ember. Még akkor sem, ha vannak vitás kérdéseink, s ezek között vannak súlyos kérdések is - tette hozzá.
 
Felidézte: "mi, magyarok és horvátok az elmúlt nyolc évszázadban voltunk egy államban, voltunk külön államban; voltunk barátságban, voltunk ellenségek; voltunk változó szövetségekben, hol azonos oldalon, hol ellenfelekként". 150 évvel ezelőtt mindkét nemzet politikai osztályában megérett a felismerés: "ha nem akarjuk, hogy eltűnjünk Európa történelmi porondjáról, akkor ki kell egyeznünk egymással" - emlékeztetett.
 
Megjegyezte: ma ezt a kiegyezéses állapotot az ugyanazon szövetségi rendszerekhez tartozásunk garantálja, de ez csak egy keret, amelyet közösen kell megtölteni tartalommal.
 
Kövér László arról is beszélt, hogy térségünk történelmének egyik állandó feszültségét az a kettősség adja, hogy miként őrizhetjük meg nemzeti közösségünket, anyanyelvünket, kultúránkat, hogyan biztosíthatjuk érdekeink érvényesülését, miközben a nagyhatalmi törekvések ellen csak egy nagyobb integráció biztosíthat védelmet. "Nem jó, ha egy nemzet a sorsát nem intézheti teljes önállósággal, de ennél már csak az rosszabb, ha egyenként válunk terjeszkedő birodalmak alávetettjeivé" - fogalmazott.
 
Mint mondta, az első világháború befejeződésével "véget ért a közös államélet, de nem ért véget a sorsközösség". Elsősorban azért, mert mindkét állam területén élnek nemzeti kisebbségeink, akikért kölcsönös felelősséggel tartozunk. A 21. században csak úgy tudunk együttműködni, "ha biztosak vagyunk önmagunkban, és szeretjük azt, ami a miénk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk azt, ami másoknak fontos" - magyarázta.
 
A házelnök szerint a sorsközösség nem ért véget azért sem, mert Közép-Európában, ha "meg akarjuk őrizni szabadságunkat a térségünket átjáróházként használó birodalmakkal, s azok 21. századi megjelenési formáival szemben, újra meg újra meg kell találnunk az összefogás lehetséges megoldásait".
 
Úgy látja, el kell dönteni: "a nemzeti érdekeink védelmére és érvényesítésére irányuló stratégiáinkat az egymással való kompromisszumokra épülő együttműködésre építjük-e, vagy rossz hagyományainkat követve, magunkat különböző, támogatást ígérő nagyhatalmi protektoroknak alárendelve próbálunk fölébe kerekedni szomszédainknak és sorstársainknak". Nincs harmadik út - tette hozzá.
 
Kövér László azt mondta: a magyar-horvát kiegyezés történeti és eszmei hagyatéka segíthet abban, hogy "egymásrautaltságunk a jövőben se teher, hanem erőforrás legyen nemzeti céljaink elérésében". Kapcsolatainkban szilárd alapokra van szükség, amelyeket csak a magyar és a horvát parlamentek és kormányok, önkormányzatok és a társadalom irányában felvilágosító munkát vállaló értelmiség, a történészek, véleményformálók és pedagógusok szoros együttműködésével teremthetünk meg - közölte.
 
Gordan Jandroković, a horvát nemzetgyűlés, a szábor elnöke hangsúlyozta: ma Horvátország és Magyarország önálló szuverén államok, európai uniós tagállamok, és már objektíven lehet megítélni a 150 évvel ezelőtti történéseket. A magyar történelem a horvát része és fordítva - tette hozzá.
 
Úgy vélte, a magyar-horvát az egyik legtartósabb államjogi közösség volt, Közép-Európa aktív politikai tényezője volt, és ma is a két nemzet szoros együttműködése a cél.
 
Mint mondta, közös életünkben voltak konfliktusok, nézetkülönbségek, de sok volt a közös eredmény, siker is, ilyen volt például a szigetvári csata.
 
A szábor elnöke szerint a kiegyezés a horvát politika nagyobb részének a célok nem teljes megvalósítását jelentette, és az egyezmény ellentétes reakciókat váltott ki Magyarországon is, de egy hosszú instabil korszakot zárt le. A kiegyezés olyan stabil alapot adott, amelyre intenzív reformok épülhettek a fejlődés és a modern polgári társadalom létrehozásának érdekében - mutatott rá.
 
Gordan Jandroković kiemelte: remélhetőleg folytatódik a magyar és horvát történészek tudományos együttműködése, ahogyan Magyarország és Horvátország sok más területen is jól együttműködik. Ez különösen fontos a mai, egyre több kihívással teli világban, amikor felértékelődnek a partnerségek, barátságok - fogalmazott.
 
Megjegyezte: Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn lezajlott zágrábi látogatása újabb lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak.
 
 
(vajma.info nyomán)
 
(képen: Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Gordan Jandroković, a horvát nemzetgyűlés, a szábor elnöke érkezik a Megbékélés és fejlődés - a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója címmel megrendezett konferenciára az Országház Vadásztermében.)