A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13




1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Egy lépés hátra, de lesz-e több?

Az ENSZ és az EU intézményei cserbenhagyják a kárpátaljai magyarokat

Mondhatnánk, mindegy, milyen okból, a lényeg az, hogy Ukrajna hajlandó visszalépni kicsit. Ám ez a példa is azt mutatja, hogy erre csak akkor van esély, ha nemzetközi nyomás nehezedik a törvényhozókra. A sokat vitatott új ukrán oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán épp ez a következetes nyomásgyakorlás hiányzik az ET, az EU és az ENSZ megfelelő szervezi részéről.

Kiveszik a nyelvtörvényből a végszavazás előtt a jogszabály megsértőinek büntetőjogi felelősségre vonásáról szóló részeket, és „csak” az adminisztratív szabálysértés marad benne – jelentette be december 19-én Irina Podoljak ukrán parlamenti képviselőnő, mondván, keresni kell a kompromisszumokat, hiszen az idén október 4-én első olvasatban megszavazott, Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, azaz: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvényhez kétezernél több módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, és sokan követelték ezeknek a cikkelyeknek a törlését.
 
Ez mind szép és jó, és egy kicsi, de fontos lépés lehet abba az irányba, hogy az egyébként a kisebbségi nyelvhasználatot ellehetetlenítő törvény valamivel jobb legyen. Azt azonban már nem tette hozzá a kijevi parlamenti képviselő asszony, hogy a nyelvtörvény normáit megsértő állampolgárok büntetőjogi felelősségre vonására vonatkozó passzusok semmiképp sem maradhattak volna benne a nyelvtörvény végső szövegében, hiszen komoly nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára ezek miatt.
 
Az Európai Unió például részben a büntetőjogi felelősségre vonás és a lehetséges pénzbírságok miatt figyelmeztette Kijevet arra, hogy mielőtt végleges formájában elfogadják a törvényt, azt mindenképpen küldjék el a Velencei Bizottsághoz normakontrollra.
Azt sem köti a közvélemény orrára a képviselő asszony, hogy ugyanerről a törvényről az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala november 6-án kiadott egy Briefing Note on the Draft Law ‘On ensuring the functioning of Ukrainian as the State language’ című állásfoglalást, amelyben komoly kritikákat fogalmazott meg. A dokumentum például leszögezi, hogy az államnyelv támogatására irányuló szándék legitim cél ugyan, ám az erre irányuló intézkedések nem lehetnek kényszerítő jellegűek.
Mondhatnánk, mindegy, milyen okból, a lényeg az, hogy Ukrajna hajlandó visszalépni kicsit. Ám ez a példa is azt mutatja, hogy erre csak akkor van esély, ha nemzetközi nyomás nehezedik a törvényhozókra. A sokat vitatott új ukrán oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán épp ez a következetes nyomásgyakorlás hiányzik az ET, az EU és az ENSZ megfelelő szervezi részéről.
 
Némi reményre ad okot, hogy a fent idézett ENSZ dokumentum az államnyelv funkcionálásáról szóló törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelyével kapcsolatban a következőket jegyzi meg: „Bár a törvényjavaslat az oktatásról szóló törvény 7. cikkét tükrözi, meg kell jegyezni, hogy a Velencei Bizottságnak az oktatás nyelvével kapcsolatos ajánlásait továbbra sem veszi figyelembe”.
 
(Forrás: hodinkaintezet.uz.ua)