A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Felvidéki magyar párt: jogunk, hangunk és üzenetünk van az elnökjelölt-állításhoz

Akik eddig megosztó emberek voltak, nem fogják tudni összefogni a közösséget.

A napokban a felvidéki Egyházasbáston, Almágyban, Ajnácskőn, Feleden és Rimaszombatban folytatódott Menyhárt József köztársaságielnök-jelölt (képen) körútja, melyen hangsúlyozza azt a célt, hogy megteremtsék az új magyar közösségi összefogást, s alulról építkezve hitelesen mutatkozzanak a felvidéki közösség előtt. Menyhárt József a Felvidék.ma-nak Rimaszombatban, a Csillagházban megrendezett lakossági fórumot követően adott interjút.
 
Tapasztalhatjuk, hogy a déli régiókat szándékosan elszegényítik, ellehetetlenítik. Mire lesz jó a köztársaságielnök-választás?
 
Épp arra, hogy felhívjuk a figyelmet, nem vagyunk kevesebbek, mint a többségi nemzet tagjai. A köztársaságielnök-választás jó lehetőség arra, hogy felsoroljuk azokat a problémákat, amelyek nyugattól keletig ezt a dél-szlovákiai területet érintik, s nem csak a magyarokat, hiszen élnek itt szlovákok is. A Magyar Közösség Pártja már öt évvel ezelőtt meghatározta, hogy indít köztársaságielnök-jelöltet, akkor lépett rá arra az útra, melyen most is járunk, hitelesen.
 
Melyek azok a témák, amelyeket ki kell mondani? 

Szólnunk kell arról, hogy térségünk Magyarország segítségével fejlődik. Hogy itt lehetünk a Csillagházban, ezt sem a szlovák kormánytól kaptuk. Az, hogy több mint 150 óvodát tudtunk felújítani és épülnek, szépülnek közösségeink, szintén nem ennek az országnak köszönhető, hiába fizetjük itt adócentjeinket. A múlt évben a Baross terven keresztül 1521 vállalkozó pályázata bizonyult sikeresnek. Ezek fontos eredmények, mégis azt mondom, hogy nekünk Szlovákiában kell erős politikai képviseletet biztosítanunk nemcsak önkormányzati, megyei, hanem parlamenti szinten is. A jelenlegi politikai elit hiteltelen, csak a biznisz tartja őket össze, s ehhez a vegyes párt megválasztott képviselői is asszisztálnak. A többségi nemzetnek is el kell mondanunk, hogy mi nem a vegyes pártot támogatjuk, hogy a felvidéki magyarság nem vesztette el a becsületét, csak néhányan próbálnak a saját gazdasági érdekük mentén megerősödni, de rá kell ébredni, hogy ezek a morzsák egy őshonos, félmilliós magyar közösségnek nem lehetnek elegendők.

Hogyan épül fel az MKP kampánya, a bemutatkozási és választási körutak? 

A kampányt most már négy hete intenzíven folytatjuk, elkezdtük az Ung-vidéken, majd a Bodrogközben folytattuk, jártunk Kassa környékén, aztán az Érsekújvári, s a Komáromi járásban. A múlt héten Nagykürtöst és környékét, Losoncot, Füleket látogattuk meg. Mindenképpen a kopogtató kampányra helyeztük a hangsúlyt, megkeressük, meghallgatjuk a választópolgárt. Nem felülről nézünk a választásokra, hanem alulról hozzuk a témákat. A fórumokon pedig összegyűjtjük azokat a felvetéseket, amelyek a felvidéki magyar közösséget érintik. Ezek élő problémák, a mindennapi emberek gondjai. A felvetéseket összegyűjtjük, s az elnökjelölti vitákon ezekre rá is mutatok, s szeretném bevinni a többségi nemzettel való konzultációba.
 
Központi helyet kapott a rimaszombati fórumon Bugár Béla személye, akit mintegy „mumusnak” hisznek már többen. Várható-e, lesz-e vita vele?
 
Bizonyosan. Bugár Béla ugyancsak egy köztársaságielnök-jelölt, s magyar nemzetiségű jelöltként rajtam kívül az egyedüli, tehát biztosra veszem, hogy lesznek szervezett párbeszédek is, de a médiában, amikor a többi elnökjelölttel is találkozunk, vele is fogunk vitázni.
 
Bugár Bélával kapcsoltban a választópolgárok részéről elhangzott az az igény is, hogy jobban kellene az MKP-t a Most-Híddal szembesíteni. Erről mi a véleménye?
 
A Most-Híd nem a felvidéki magyar közösség képviselete. Az idő megmutatta, nincsenek eredményeink, hiába vannak magyarok a kormányban, az nekünk nem használ, nekik igen. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nem emberekkel kell hadakozni, hanem a közönyt kell legyőzni, hogy az emberek menjenek el választani. Választási lehetőségünk van. Aki otthon marad, ő is szavaz, lényegében átengedi a szavazati jogát, s mások döntenek helyette, mások mondják majd meg, hogy a félmilliós őshonos közösségnek mi legyen az útja. Tehát nem egy emberrel kell folytatni a csatát, hanem egy közösségi célért kell meghatározni az irányt. Aki a közösségért küzd és a közösségért dolgozik, a témákat és a megoldásokat jeleníti meg, s nem emberrel csatázik, hanem a közösséget építi. Bízom a közösség összefogásában, abban lesz az erő, s azt tiszteltben fogja tartani a többség is.
 
A fórumon meg is fogalmazódott, hogy egy személy nem lehet ellensége a magyar közösségnek.
 
Nem is ellenségről beszéltem, hanem hogy ha egy erős magyar egységben és politikai képviseltben gondolkodunk, annak nem lehet egy ember a megakadályozója. Úgy gondolom, hogy nem ellenségeket kell leküzdeni, hanem a közösségekért kell dolgozni. Én ÉRTÜNK szólok, ezért úgy gondolom, hogy a választás azoknak, akik látják, hogy kell egy új irány, mert a felvidéki politikai elit elvesztette a hitelét, nem kétséges. Az összefogást nem mi akadályozzuk, hiszen például a magyar-magyar párbeszédet mi kezdeményeztük Dunaszerdahelyen, bíztunk benne, hogy az oktatás olyan ügy, amelyért mindenki csatasorba áll. Csalódnunk kellett. Látni kell, hogy vannak olyan emberek, akik pártot építenek, s nem közösségben gondolkodnak, s azok, akik eddig megosztó emberek voltak, nem fogják tudni összefogni a közösséget. A választások után kell majd szembenéznünk azzal, hogy milyen irányba tartunk.
 
A gömöri körút során melyek voltak azok a legfontosabb kérdések, amelyeket megtárgyaltak? 

A gömöri magyarságnak is ugyanazok az aggasztó kérdései, mint például Bodrogköznek vagy az Ung-vidéknek, elsősorban a térség kiüresedéséről beszélhetünk. Kevés fiatal marad a térségben, s ez a munkalehetőségek korlátozott számával függ össze. Újíthatunk mi óvodákat és gondolkodhatunk iskolamegtartáson, kultúraépítésen, ha a fiatal nem marad itthon és nem vállal gyermeket, akkor igazából nincs kire építeni a jövőt.
 
Tehát kell a térségben maradó ifjú erő. Mi az, amivel biztatni tudja a fiatalokat? 

A magyar nemzetpolitikának van egy új iránya Magyarország részéről, ami a térségben maradásra és a gazdasági megerősödésre épít. A Baross terv, ami tavaly sikertörténete volt a magyar vállalkozóknak, most folytatódik a Baross 2-es pályázatokkal a nagyvállalkozók részére. Terveink és reményeink szerint tavasszal kis- és középvállalkozóknak jelent újabb lehetőséget, hogy erősödjenek. Alapvetően azonban nemcsak az anyaországtól kell várni a támogatást, hanem egy erős politikai képviselettel, a parlamentbe jutással a déli régiókat gazdaságilag kell megerősíteni.
 
És az erős közösség hogyan tud létrejönni, mit kell elvárnunk a kis falvaktól? 

Azt gondolom, hogy a kis közösségeink eddig is jól teljesítettek, s megcselekedték azt, amit a felvidéki magyarságért meg kell tenni. Nem is annyira a kistelepülésekre, mint a városainkra helyeződik most már a hangsúly. Kell egy peremprogram, amely az elszlovákosodó városaink problémáit újragondolja. Sok feladat vár ránk az elkövetkező tíz évben, s ez nemcsak a Magyar Közösség Pártjának, hanem ez az egész felvidéki magyarság megmaradásának a célja.
 
Írta: Pósa Homoly Erzsó

 
(felvidek.ma)