A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13







Mindig újrakezdve, mindig a magyarságért – 80 éves a Püski Kiadó

Táplálni a hazaszeretetet, erősíteni a néperkölcsöt és küzdeni a nihil ellen

Háromszor akkora helyiség sem lenne elég kiállítani valamennyi könyvet, ami a Püski Kiadó gondozásában itthon, később amerikai emigrációban, majd hazatérve egy kis budai könyvesboltban megjelent, és arra sem, hogy fényképekben felidézze a mindenki által tisztelt és szeretett Sándor bácsi és Ilus néni küzdelmes életútját.
 
Ízelítőt és keresztmetszetet azonban nyújt mindebből a Tabáni Kuckóban nyílt kiállítás, valamint azok az előadások, amelyekre ebben a hónapban ott sor kerül. (A ház egykor Virág Benedek otthona volt, és a Döbrentei utcában áll – a magyar nyelv- és irodalomtörténet klasszikusai méltó nevek a kis múzeumhoz.)
 
Táplálni a hazaszeretetet, erősíteni a néperkölcsöt és küzdeni a nihil ellen – ez volt a 80 éve Magyar Élet néven alakult könyvkiadó célja és küldetése – mondta megnyitójában dr. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület, Budavár polgármestere. Emlékeztetett Püskiék többszöri kényszerű újrakezdésére, arra, hogy amerikai emigrációjuk azt jelentette: könyveikkel hazát vittek az 1945-ben, majd 1956-ban hontalanná lett magyarok közé.
 
Egy magyar nyelvű irodalom van – mondta Püski István, a Püski házaspár négy fia közül a legfiatalabb, a kiadó mai vezetője –, ennek az irodalomnak egyik része a nemzet lelkével foglalkozik, a másik része nemzetközi szellemet hordoz. Édesapánk a magyar lelket akarta emelni abba a magasba, amelyet megérdemel. Ez volt az életünk – mutatott körbe, meghatódottságát nehezen leplezve, a tárlókban fekvő könyvekre és a falakon sorakozó fényképekre.
 
Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatója vette át a szót, hogy felidézze Püski Sándor életútjának fő állomásait. A könyves pálya talán akkor kezdődött, amikor a békési földműves szülők fia a Pázmány Péter Tudományegyetem joghallgatójaként szorgalmasan jegyzetelte az előadásokat. Egyedül ő. Társai körében viszont kereslet támadt jegyzetei iránt, így rövidesen árusítani kezdte azokat. A jó üzleti érzékű, de szűkszavú parasztfiú 1935-ben ledoktorált, meg is nősült, de a jogászi karrier helyett a bizonytalanabb utat választotta: könyvkiadót alapított. Már egyetemi évei alatt megismerkedett néhány íróval azok közül, akiket az irodalomtörténet népi írókként emleget: Sinka Istvánnal, Veres Péterrel, Féja Gézával, Gombos Gyulával, vagy saját egyszemélyes folyóiratában, a Tanú-ban publikáló Németh Lászlóval. Az ő műveik megjelentetésére hozta létre Püski Sándor a Magyar Élet Könyvkiadót 1939-ben. Ha csak az említett néhány nevet nézzük, sejthetjük, hogy nem ígért könnyű szórakozást olvasóinak a 80 éve alapított kiadó. És kitalálta ezek terjesztését is: ifjúsági szervezetekből, egyházi közösségekből egész Kárpát-medencére kiterjedő hálózat jött létre.
Az írótábor is nőtt, a korabeli nemzeti gondolkodású értelmiség színe-java gyűlt össze a Soli Deo Gloria református ifjúsági egyesület nyaralótelepén a máig is fogalommá vált 1943-as szárszói találkozón. A nemzet sorskérdéseiről, s ezeknek a világháború utáni lehetséges megoldásáról vitatkozott a korántsem egységes tábor. Anyaga azóta több kiadást ért meg, s az 50. évfordulón, 1993-ban ismét Szárszóra hívta tanácskozni a magyarság helyzetét, jövőjét szívén viselőket. (Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Für Lajos, Bíró Zoltán, Csurka István, Makovecz Imre, Szervátiusz Tibor, Csoóri Sándor arca, hangja villan elő riporteri emlékeimből. A szerk.)
 
Püski Sándor kiadóját 1950-ben államosították, 1956-ban mégsem volt hajlandó elhagyni az országot, csak két idősebb fia emigrált Amerikába. Miután 1962-ben koholt vádak alapján bebörtönözték, szabadulása után mégis élt a lehetőséggel, amit egy politikai karriert befutott hajdani barát járt ki a számára, és 1970-ben feleségével New Yorkba ment. Két fiatalabb fiuk csak nehezen, pár évvel később követhette őket.Küzdelmes újrakezdés, szerény körülmények, pici bolt, de újra könyvek és főként töretlen hit, hogy érdemes csinálni – foglalta össze Bíró Zoltán az amerikai évek történetét, amelyekről a kiállított könyvek és a falakat szinte beborító fényképek jelentős része is szólt: mi mindent adtak ki, és hány írót, művészt láttak vendégül az ott töltött 18 év alatt. Természetesen a lakiteleki konferenciára is hazalátogatott Püski Sándor, és támogatta az ott elhatározott új folyóiratot, a Hitelt. Ezzel kapcsolatban érték az első támadások is, amikor Esterházy Péter és néhány társa elhagyta a lapot Csoóri Sándor egyik írása miatt. Sándor bácsi mindezt nyugodtan, méltósággal viselte, azt is, hogy nem került fel az MDF országgyűlési képviselőinek listájára. Fontosabb volt számára, hogy kiadja azoknak a műveit, akik hozzá a legközelebb álltak, mint Sinka István vagy Gombos Gyula.
A kiállítás március 4-ig tekinthető meg, s addig több rendezvény is kapcsolódik hozzá.
 
Cservenka Judit
 
(forrás: felvidek.ma)