A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Folytatódik az oktatás ukránosítása

Március 13-án „büszkén” jelentette be hivatalos honlapján Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma, hogy a szaktárca benyújtotta Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a Проект закону «Про повну загальну середню освіту» (Ukrajna törvényének tervezete „A teljes középfokú oktatásról”) című jogszabály-tervezetet.
 
A tervezet a 2017 októberében elfogadott oktatási kerettörvényben foglalt általános elvek részletes kifejtését tartalmazza a közoktatás vonatkozásában, azaz meghatározza, hogyan folyik majd az oktatás szervezése, irányítása, felügyelete az 1. osztálytól a 12. osztályig.
 
Tekintve, hogy a 2017-es oktatási kerettörvény 7. cikkelye kapcsán nemzetközi botrány bontakozott ki a jogszabálynak azon rendelkezése miatt, hogy az oktatás nyelveként a dokumentum az államnyelvet határozta meg; és figyelembe véve, hogy az ukrán kormányzat azt ígérte, hogy az általános középfokú oktatásról szóló törvényben megnyugtató módon rendezi a feszültséget keltő kérdést, a tervezetet nagy várakozás előzte meg.
 
Nos, ha a minisztérium honlapján megvizsgáljuk a tervezetről készített összefoglalót (a tervezet teljes szövege ugyanis egyelőre nem érhető el a honlapon), akkor kiderül, hogy elégedettségre semmi okunk.
 
Az oktatás nyelvével és a nemzeti kisebbségek oktatásával kapcsolatban Lilija Hrinevics oktatási miniszter asszony kijelentette:
 
„A mi célunk, hogy ezek a gyerekek teljes mértékben elsajátítsák mind az államnyelvet, mind anyanyelvüket. Számos konzultáció, egyeztetés és tárgyalás után a teljes középfokú oktatásról szóló törvénytervezetben épp azt a modellt javasoljuk bevezetni, amelyet az oktatásról szóló törvény kapcsán szervezett egyeztetések eredményeként kialakítottunk”.
 
Áttekintve a minisztériumi összefoglalót, ezzel kapcsolatban a következő három modell rajzolódik ki.
 
1) Az úgynevezett őshonos népek (elsősorban az anyaországgal nem rendelkező krími tatárok) számára kialakított oktatási modellben a gyerekek az 1. osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak, az államnyelv „elmélyített oktatása mellett”.
 
2) A második modellt azon nemzeti kisebbségek számára kínálja a szaktárca, melyek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, azaz ide sorolhatók a magyarok mellett például a románok, a lengyelek, a szlovákok és a bolgárok. Attól függően, hogy az adott közösség nyelve milyen közel (vagy éppen távol) áll az ukrán nyelvhez, ezek a közösségek az alábbi lehetőség szerint tanulhatnak. Az oktatás legalsó szintjén, azaz az 1–4. osztályokban az oktatás a nemzeti kisebbségek anyanyelvén (esetünkben tehát magyarul) folyik, az ukrán mint államnyelv kötelező oktatása mellett. Az 5. osztályban minimum a tantárgyak 20 százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk a gyerekeknek, és az államnyelven oktatott tárgyak aránya osztályról osztályra fokozatosan emelkedik, mégpedig úgy, hogy az általános iskolai szakasz utolsó osztályában, azaz a 9. osztályban már a tantárgyak 40 százalékát kell államnyelven oktatni. A középiskolai szinten (a 10–12. osztályokban) az éves óraszám legalább 60 százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk a gyerekeknek.
 
3) A harmadik modellt azon nemzeti kisebbségek számára dolgozta ki az oktatási minisztérium, akiknek nyelve az ukránnal azonos nyelvcsaládba tartozik, és nyelvük nem hivatalos nyelv az EU-ban (ezek gyakorlatilag az oroszok). Ők az alsó tagozaton (az 1–4. osztályokban) anyanyelvükön tanulhatnak, és emellett tantárgyként tanulják az ukrán nyelvet. Az 5. osztálytól aztán az éves óraszám legalább 80 százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk, és csupán 20 százalék marad az anyanyelven folyó oktatásra.
 
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának az általános középfokú oktatásról szóló tervezete tehát csupán árnyalta, de nem vonta vissza az oktatási kerettörvény 7. cikkelyének az oktatás fokozatos ukránosítására vonatkozó előírásait.
 
Azt ugyan még nem tudjuk, hogy a parlament mikor tűzi napirendre a tervezet vitáját, és azt sem sejthetjük, végül milyen szövegezésben kerül elfogadásra az oktatás nyelvét szabályozó rész, az azonban biztosnak látszik, hogy a kormányzat és az oktatási tárca célja továbbra is az ukránosítás. Ahelyett tehát, hogy az ukrán mint államnyelv oktatásának hatásfokát emelnék, a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogait kívánják szűkíteni; olyan jogokat véve semmibe ezáltal, amelyekkel legalább 150 éve rendelkeznek a Kárpátalján élők.
 
Forrás: hodinkaintezet.uz.ua