A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Harc az igazmondásért - jegyzet

Kovács Attila írása

Jean-Claude Juncker harcot hirdetett. Az Európai Bizottság elnöke a német Berliner Morgenpost hírportálon tett közzé egy nyilatkozatot, amelyben világossá tette: az Európai Parlament (EP) választása előtti kampányidőszak hátralévő részében személyesen is fellép az EU-t, vagy annak bármely intézményét és/vagy tisztségviselőjét ért alaptalan rágalommal, támadással, téves híresztelésekkel szemben.
 
Azért több, mint érdekes, sőt, kifejezetten sokatmondó, hogy egy héttel a Notre-Dame-ot ért szörnyű katasztrófa, és egy nappal a Srí Lanka-i keresztényellenes merénylet-sorozat után egy – elviekben, és papíron – kereszténydemokrata politikus nem ezekre reagál, amikor megszólal, hanem fenyegetőzik azokkal szemben, akik állítólagosan alaptalanul híresztelnek valamit.
 
A dolog ott kapcsolódik hozzánk, hogy egyrészt hosszú ideje közismert tény Juncker Magyarországhoz és a magyar kormányhoz való kapcsolata (közbevetőleg: senki nem dől be annak a nevetséges magyarázkodásnak, amit Junckertől Sargentinin át immáron Weberig rendre elsütnek a brüsszeliták, miszerint a kritika nem a magyar népnek, hanem a kormánynak szól. Miután a nép választotta a kormányt és annak fejét, immáron háromszor egymás után kétharmaddal, a kormányt kritizálók egyben a népet is kritika alá vonják!), másrészt pedig ez Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában név szerint is megemlítette Orbán Viktort.
 
Húsvét után, szerdától visszalövünk – hangzik Juncker üzenete, vagy inkább talán fenyegetése. Mit lehet erre mondani? Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki Jean-Claude Juncker helyében óvatosabban fenyegetőznék, tartva attól, hogy a fagyi akár vissza is nyalhat. Mert mit tehetnék a bizottsági elnök helyében, ha valaki megkérdőjelezné a kereszténydemokrata mivoltomat? Bizonyítani tudnám vajon, hogy fontos számomra a kereszténység, miközben semmi véleményem nincs a Húsvétkor Srí Lankán történtekről?
 
Mivel védekeznék vajon, ha felvetné valaki úgy igazán, őszintén, hogy jobboldali, kereszténydemokrata politikusként mi a fenét keresek Marx magasztalói között, különös tekintettel arra, hogy részben a marxi tanok tehetők felelőssé a kommunizmus 100 millió halálos áldozatáért.
De legfőképp attól tarthatnék, hogy ha valaki esetleg megijed a fenyegető hangvételemtől, s attól, hogy mellébeszélés esetén „visszalövök” rá, akkor félelmében nyíltan kimondaná, hogy igazából nem is isiász gyötör engem, hanem valami egészen más, s attól dülöngélek jobbra-balra, mint ha erősen kapatos volnék…
Innen pedig már csak egy lépés, hogy félelmében előtörő őszinteségi rohamában azt is kimondja valaki, hogy nem csupán Európai Bizottsági elnöknek, de bármilyen kisebb jelentőségű poszt betöltésére is teljesen alkalmatlan vagyok.
 
Száz szónak is egy a vége: kampány ide, kampány oda, jobb, ha Juncker nem fenyegetőzik. Ezzel a hévvel kezeltesse inkább az … isiászát!
 
Kovács Attila
Jean-Claude Juncker harcot hirdetett. Az Európai Bizottság elnöke a német Berliner Morgenpost hírportálon tett közzé egy nyilatkozatot, amelyben világossá tette: az Európai Parlament (EP) választása előtti kampányidőszak hátralévő részében személyesen is fellép az EU-t, vagy annak bármely intézményét és/vagy tisztségviselőjét ért alaptalan rágalommal, támadással, téves híresztelésekkel szemben.
 
Azért több, mint érdekes, sőt, kifejezetten sokatmondó, hogy egy héttel a Notre-Dame-ot ért szörnyű katasztrófa, és egy nappal a Srí Lanka-i keresztényellenes merénylet-sorozat után egy – elviekben, és papíron – kereszténydemokrata politikus nem ezekre reagál, amikor megszólal, hanem fenyegetőzik azokkal szemben, akik állítólagosan alaptalanul híresztelnek valamit.
 
A dolog ott kapcsolódik hozzánk, hogy egyrészt hosszú ideje közismert tény Juncker Magyarországhoz és a magyar kormányhoz való kapcsolata (közbevetőleg: senki nem dől be annak a nevetséges magyarázkodásnak, amit Junckertől Sargentinin át immáron Weberig rendre elsütnek a brüsszeliták, miszerint a kritika nem a magyar népnek, hanem a kormánynak szól. Miután a nép választotta a kormányt és annak fejét, immáron háromszor egymás után kétharmaddal, a kormányt kritizálók egyben a népet is kritika alá vonják!), másrészt pedig ez Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában név szerint is megemlítette Orbán Viktort.
 
Húsvét után, szerdától visszalövünk – hangzik Juncker üzenete, vagy inkább talán fenyegetése. Mit lehet erre mondani? Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki Jean-Claude Juncker helyében óvatosabban fenyegetőznék, tartva attól, hogy a fagyi akár vissza is nyalhat. Mert mit tehetnék a bizottsági elnök helyében, ha valaki megkérdőjelezné a kereszténydemokrata mivoltomat? Bizonyítani tudnám vajon, hogy fontos számomra a kereszténység, miközben semmi véleményem nincs a Húsvétkor Srí Lankán történtekről?
 
Mivel védekeznék vajon, ha felvetné valaki úgy igazán, őszintén, hogy jobboldali, kereszténydemokrata politikusként mi a fenét keresek Marx magasztalói között, különös tekintettel arra, hogy részben a marxi tanok tehetők felelőssé a kommunizmus 100 millió halálos áldozatáért.
De legfőképp attól tarthatnék, hogy ha valaki esetleg megijed a fenyegető hangvételemtől, s attól, hogy mellébeszélés esetén „visszalövök” rá, akkor félelmében nyíltan kimondaná, hogy igazából nem is isiász gyötör engem, hanem valami egészen más, s attól dülöngélek jobbra-balra, mint ha erősen kapatos volnék…
Innen pedig már csak egy lépés, hogy félelmében előtörő őszinteségi rohamában azt is kimondja valaki, hogy nem csupán Európai Bizottsági elnöknek, de bármilyen kisebb jelentőségű poszt betöltésére is teljesen alkalmatlan vagyok.
 
Száz szónak is egy a vége: kampány ide, kampány oda, jobb, ha Juncker nem fenyegetőzik. Ezzel a hévvel kezeltesse inkább az … isiászát!
 
Kovács Attila