A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





A technika a művészetnek nem ellensége, hanem segítő eszköze -művészinterjú

Színvonalas megjelenésekkel tudjuk elfogadtatni az új képzőművészeti műfajt

Ez a korszerű műfaj hozzájárul a hatásosabb önkifejezéshez, s ahhoz is, hogy a környezetet, a minket körülvevő világot sajátos technikai szűrön keresztül másképp tudják feldolgozni, másképp tudják megmutatni a művészek.

Mit kell tudni az elektrográfiáról, erről a viszonylag új képzőművészeti műfajról? S mi a különbség az elektrografika és az elektrográfia között?
 
Haász Ágnes Munkácsy Mihály –díjas grafikusművész
 : amikor 2001-ben megalapítottuk a Magyar Elektrográfiai Társaságot, akkor azért szakítottunk az elektrografika kifejezéssel, mert ez a kifejezés a manuális grafikai tevékenységhez áll közelebb. Viszont elektrográfiát alkotó művész nem kézi, nem hagyományos eszközökkel, hanem leképező berendezések nem szokványos (nem rendeltetésszerű) használatával hoz létre képzőművészeti alkotásokat. Az elektrográfia kifejezést ma már nagyon sokan használják a szakmában is. Önálló műfajról van szó. A műfaj művelői pedig elektronikus eszközökkel alkotnak.
 
 Melyek ezek az eszközök? 
 
– Eleinte a fénymásoló gép volt a fő eszközünk, faxot is használtunk, majd ezeket felváltotta a számítógép. Ez rendkívüli lépést jelentett, mert számítógéppel ma már minden művész rendelkezik otthonában. Korábban a fénymásoló szalonok vezetői támogatták munkáinkat; tehát megengedték, hogy a gépeken kísérletezzünk, dolgozzunk. A számítógép megjelenésével nagy volumenű technikai váltás következett be. Nem csak számítógéppel, hanem szkennerrel, digitális fényképezőgéppel is dolgoznak társasunk tagjai. Az elektrográfia úgynevezett gyűjtőfogalom, amelybe beletartoznak már a fény- és videoinstallációk, a fényobjektek, az animációk. Maga az elektrográfia elektronikus eszközökkel, újfajta képalkotási módozatokkal létrehozott műalkotás, mely a digitalizáció során újfajta képi formavilágot, látványt teremt.
 
 Hogyan született meg ez a műfaj? 

 – Ezek az alkotások nem tartoztak sem a festészet, sem a szobrászat műfajába, így csak a grafika területe maradt számunkra. A grafika, amely nyitott műfaj, s amelynek lehetőségei nem voltak teljes mértékben kihasználva. Ma már az intim, szobabelső méretek helyett, hatalmas léptékben, sokféle eszköz alkalmazásának kombinációjával új technikák születnek, így jött létre az elektrográfia is. Az elektrográfiával viszont sokkal árnyaltabban, újszerűen, korszerűbben tudjuk kifejezni önmagunkat, mondanivalónkat.
 
 Mikor terjedt el az elektrográfia? 

 – Magyarországon a ’80-as évek végén, a 90-es évek elején terjedt el ez a műfaj, aminek volt előzménye is, olyan formában, hogy művészek, művészcsoportok dokumentáltak fénymásoló gépen performanszokról, kiállításokról készült fotókat. Ám akkor inkább dokumentumértékűek voltak ezek a munkák, és nem beszélhettünk még önálló műfaji megjelenéséről. Néhány alkotó elég korán hozzájutott elektronikus eszközökhöz, és azok segítségével már alkotott a ’80-as évek elején is, például Halbauer Ede, akit időnként meghívunk a kiállításunkra. Említhetném még többek között Lévay Jenő nevét is. Ő elég korán – édesapja kapcsolati rendszerén keresztül – hozzájutott a televíziók, a videók általi animációs lehetőségekhez.
 
 Tehát Magyarországon ez egy új műfaj. Nyugaton is? 

 – Az elektrográfia nemzetközileg elismert, díjazott és alkalmazott művészeti teljesítménnyé fejlődött a nagyvilágban, és nem is volt szükség Nyugaton a miénkhez hasonló társaság létrehozására. Mi azért alapítottuk meg a Magyar Elektrográfiai Társaságot, mert idehaza ezt a műfajt nagyon sokan támadták a hagyományos eszközökkel dolgozó művészek táborából. De nem csak Nyugaton jártak előttünk, hiszen 1994-ben részt vettem a Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálén, és nem kifogásolták, hogy digitális nyomattal pályáztam. Magyarországon viszont az elektrográfiai alkotásokat kezdetben nem fogadták el a grafikai rendezvényeken. Később is találkoztunk olyanokkal, akik ellenérzéssel fogadták műveinket; ezért úgy éreztük: önálló szervezetként, nagyobb hangsúllyal tudjuk a figyelmet ráirányítani az elektrográfiára, és színvonalas megjelenésekkel el tudjuk fogadtatni a műfajt. Társaságunk maga szervezi a programokat, kiállításokat, bemutatókat, s emellett összefogja a hazai elektrográfiával foglalkozó művészeket.
 
 A társaság tagjai mind elektrográfusok? 

 – Ma nincs egységes művészeti kánon, sokan szeretnek kísérletezni, és keresik az átjárást a műfaji határok között. Ezért társaságunknak olyan festőművészek, szobrászok, grafikusok is a tagjai, akik a hagyományos és az új technikát is művelik. Művészeti eszköztáruk gazdagodott az elektrográfiával. Ez a korszerű műfaj hozzájárul a hatásosabb önkifejezéshez, s ahhoz is, hogy a környezetet, a minket körülvevő világot sajátos technikai szűrön keresztül másképp tudják feldolgozni, másképp tudják megmutatni a művészek.
 
 Bizonyára nem én vagyok az első, aki felteszi a kérdést: minden jól képzett informatikus tud képeket létrehozni, akkor hol itt a művészet?
 
 – A számítógépen megszületett műalkotásoknak ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelniük, mint a hagyományos eszközökkel létrehozottaknak. Lényeges esetünkben is a kompozíció, a színharmónia, és az, hogy az alkotás kifejező erővel bírjon. Az informatikusok bizonyára akár több képet is létre tudnak hozni, de művészi kifejezési igény, tartalom nélkül. Erre egy példa: ecset, ceruza megtalálható minden otthonban, de aki azokkal fest, vagy rajzol, még nem biztos, hogy művészi produktumot hoz létre. Ki kell hangsúlyozni, hogy a technika nem ellensége, nem is célja a művészetnek, hanem segítő eszköze, amelyet a művész, ha akar, a maga javára fordíthat. Aki a MET Galéria kiállításait megtekinti, láthatja: mindegyik művészünk teljesen más utat jár be. Nálunk nincsenek dogmák, produktumaink szabad műalkotások.
 
 Ön a Magyar Elektrográfiai Társaság elnöke. Ez tehát egy művészeti érdekvédelmi tömörülés?
 
 – A társaság célja, hogy tömörítse és képviselje azokat a képzőművészeket, művészettörténészeket, művészeti írókat, akik az elektrográfia művelői, valamint hogy mind szélesebb körben mutassa be és népszerűsítse ezt a viszonylag új képzőművészeti műfajt, ügyelve a magas színvonal megőrzésére. Társaságunk egyszerre művészeti fórum és érdekképviselet. Vannak, akik csak elektrográfiával foglalkoznak, de legtöbben párhuzamosan hagyományos eszközökkel is alkotnak. Ezért képzőművésznek nevezzük magunkat. Képgrafikus vagyok, s ezért sem szeretem magam elektrográfusnak nevezni, hiszen művészkönyveket, objekteket is készítek, régebben pedig festettem is.
 
 Tagjaik csak iskolázott művészek lehetnek? 
 
– Nincs nálunk ilyen kritérium. Ha valaki folyamatosan foglalkozik elektrográfiával, és a munkáiban felfedezzük a művészi értéket, sikeresen részt vesz legalább 2-3 nyitott kiállításunkon, akkor bekerülhet tagjaink körébe. Tehát csak a jó alkotások alapján döntünk, s nem nézzük a végzettséget, a szakmai pályafutás állomásait.
 
 És az országhatárokat? 

 – Határon túli magyar művészek is csatlakozhatnak hozzánk. Két felvidéki, három hollandiai, egy kanadai művész is társaságunk tagjai, folyamatosan részt vesznek kiállításainkon. Ezek a külföldi kapcsolatok azért is gyümölcsözőek, mert általuk nemzetközi kapcsolatainkat tudjuk bővíteni, építeni.
 
 Társaságuk tagjainak szükséges megismerniük a számítógépes programokat, ám az informatika világától több művész távol tartja magát.
 
 – Valóban, vannak, akik a számítógépet „szükséges rossznak” tartják. Azok a művészek, akik elektrográfiával foglalkoznak, és számítógéppel alkotnak, különböző programokat ismernek meg. Ma már többféle 3D-s program is telepíthető. A különböző technikai eszközök megismerése, azok kombinációinak kidolgozása, megtapasztalása nem megy egyik napról a másikra, így évekbe telik, míg valaki kialakítja sajátos módszerét, stílusát.
 
A tagok egymásnak tanácsot is adnak? 

 – Bemutatjuk, beszélünk az új programokról, technikai lehetőségekről, kicseréljük tapasztalatainkat, és mindenkire rá van bízva, hogyan alkalmazza-e vagy sem, ill. beépíti-e az új információkat, ismereteket a saját formanyelvezetébe. Sőt törekszünk arra, hogy mindenki a maga saját útját járja. Ebben a műfajban nincs mester–tanítvány kapcsolat, mert sokkal több a lehetőség az egyéni alkotások létrehozására, mint a hagyományos technikával bíró képzőművészeti ágazatokban. A régebbi korok mestereinek módszerei, stílusai általában tetten érhetők a műveken, s az izmusok indirekt módon hatnak a művészekre.
 
 Konkrétan miként készül el számítógéppel egy elektrográfia? 
 
– Az egyik módszer, hogy konkrét tárgyat, fotót vagy már kész művet „viszünk be” a gépbe. A másik: csak a számítógépes programok által adott formák és színek vegyítéséből hozzuk létre a művet. Még árnyalatokat is lehet keverni a „mesterséges palettán”. Szükséges ez esetben is a művészi technikai tudás, a kreativitás és a kísérletezés. A számítógépes alkotás egyik előnye, hogy vissza lehet térni az előző fázisokra, így sorozatok is létrejöhetnek.
 
****
Haász Ágnes Munkácsy Mihály –díjas grafikusművész 1990-től 1996-ig tagja az Árnyékkötők művészcsoportnak, 1995-től a Magyar Grafikusművészek Szövetségnek. 2000-től tagja a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének, 2001-től alapító tagja és elnöke a Magyar Elektrográfiai Társaságnak. 1987 óta készít elektrográfiákat. Képeit eleinte „alkotótársa”, a fénymásológép, azaz a fényvibráció szín- és formaalakító képessége segítségével készítette. A xerox-gép hullámmozgása, ritmusa, vibrációja lázgörbeszerűen rajzolta, hozta létre munkáit. Az egyszeri és a sokszorosított pillanat, a sorozatszerű és a variáció kódolja, végteleníti alkotásait. Így születő elektro-ikonjai a teremtés egyszeri individuumainak és a meditációs, misztikus kreációnak leképezései és folyamatai. Absztrakt fényképrészleteket használ munkáihoz nyersanyagként, amiket azután többszörös nagyítás és színpolarizáció útján alkot újjá. Elektrográfiákon kívül készít művészkönyveket, ex libriseket, részt vesz a hazai és nemzetközi mail-art mozgalomban. Országos és nemzetközi elektrográfiai kiállításokat, művésztelepeket szervez.
 
 
Medveczky Attila