A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Magyarország régiós vezető az uniós pénzek hatékony felhasználásában - interjú

Az ellenzékről annyit, hogy Gyurcsány és a szocialisták kormányzása alatt a korrupció és alkalmatlanság miatt Magyarország csaknem elvesztette az uniós források harmadát.

A 2014-2020-as időszakban célul tűztük ki, hogy 2017 márciusa végéig mindegyik operatív program összes pályázati felhívása megjelenjen, hogy legyen elég idő a befejezésükre és ne ragadjanak be a források. Most minden operatív program a terveknek megfelelően halad; ezt jól példázza, hogy 2018 végéig le tudtuk hívni a rendelkezésre álló forrás 31%-át. Az viszont még kérdés, hogy milyen mértékű támogatást kapunk a következő pénzügyi ciklusban Brüsszeltől — mondta szerkesztőségünk megkereséséreDr. Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki közölte, a kormány mindent megtesz azért, hogy legalább annyi uniós forrás álljon a rendelkezésünkre, mint a jelenlegi programozási időszakban.
 

Mekkora hazánk mozgástere az uniós pénzek felhasználásában?
 
–Lényeges tudatosítani, hogy az uniós források felhasználása során a kormány nem hagyhat figyelmen kívül bizonyos megkötéseket. Brüsszel nemcsak a költségvetési összegeket, hanem a végrehajtási szabályokat is meghatározza. Minden tagállami célkitűzést előzetesen egyeztetni kell az Európai Bizottsággal, vagyis a tagállamok nem dönthetnek teljesen függetlenül a forrásfelhasználás céljai és módja tekintetében. Miután az Európai Unió meghatározta a nagy költségvetési keretszámokat, az Európai Bizottság a tagállamokkal egyenként megköti a partnerségi megállapodást, amelynek alapja a 2014-2020-as időszakban az uniós célkitűzéseket magába foglaló Európa 2020 stratégia volt. A dokumentum kisebb részcéljait kell megvalósítaniuk a tagállamoknak saját operatív programjaikon keresztül, amelyek kialakítását rábízzák a tagállamokra, azonban összhangban kell állniuk az említett stratégiában foglalt célkitűzésekkel. Az operatív programokból alábontjuk ezeket a célkitűzéseket és így születnek meg a pályázati felhívások. A mostani, 2014-2020-as időszakban hazánkban tíz operatív program működik, amelyek közül az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) végrehajtását államtitkárként én felügyelem. Az összes olyan szakpolitikai terület ide tartozik, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felügyel, így az oktatásra, az egészségügyre, a kultúrára, a sportra, a család- és ifjúságügyre, valamint a szociális és társadalmi felzárkózásra szánt összegek elsődlegesen ebben az operatív programban jelennek meg. Másodlagosan pedig a Pénzügyminisztérium által kezelt Terület- és Településfejlesztési Operatív Program is hozzájárul ezekhez a célokhoz. Az EFOP célkitűzéseire 952 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésünkre, azonban az árfolyam-kompenzáció miatt nagyobb összeget tudunk elkölteni. Így a 29 milliárdos többletforrással együtt összesen 981 milliárd forintot tudunk ebben az időszakban felhasználni. Most tervezzük a következő, 2020 utáni programozási időszakot, tehát a többi tagállammal együtt mi is azt számoljuk, hogy 2020 után mire, mekkora összeget és milyen célkitűzésekkel összhangban szeretnénk fordítani. Az Európai Bizottság tavaly májusban már közzétette a következő hétéves ciklus költségvetési tervét, amely szerint hazánk 24%-kal kevesebb kohéziós forrást kapna a mostani 9000 milliárdos kerethez képest. Litvániában, Máltán és Csehországban is ilyen nagyarányú lenne a csökkenés. A magyar kormány ezt elfogadhatatlannak tartja és azért küzdünk, hogy legalább a jelenlegi összeg a rendelkezésünkre álljon. Emellett arra a rugalmas forrásfelhasználásra összepontosítunk, amelyet egyelőre nem látunk, mert elég sok olyan javaslattal állt elő a Bizottság, amelyek különböző megkötéseket jelentenének a tagállamok számára.
 
A májusi EP-választásokat követően van még esélyünk arra, hogy Brüsszel változtasson ezen az arányon?
 
–Megvan erre az esély, hiszen még tart a tárgyalási időszak. Bízunk abban is, hogy a májusi választás után olyan új Európai Bizottság alakul, amely nem bevándorláspárti, és nem a migrációra akar többet fordítani, hanem a tagállamok fejlesztésére, az európai polgárokra. Hazánkon kívül több tagállam is elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság által előirányzott csökkentést. A végrehajtási szabályokról és a keretrendszerekről is folynak a tárgyalások. Több tagállam összefogott és reméljük, így magasabb lesz a végső, elfogadott költségvetés a Brüsszel által tavaly előirányozottnál. Az EP-választás is nagyban befolyásolja azt, hogy milyen jellegű javaslat, milyen végrehajtási keretrendszer kerüljön elfogadásra és mi valósuljon meg 2020 után. Tehát a voksolás kimenetele nagymértékben befolyásolhatja a következő pénzügyi ciklust.
 
Valós vagy pedig összeesküvés-elmélet kategóriájába tartozik az, hogy hazánkon kívül ugyanakkora elvonást olyan országoknak kell „elviselniük”, amelyek nem engednek a brüsszeli nyomásnak, így a migrációs kvótáknak?
 
–Az Európai Bizottság minden tagállam forrását csökkenteni akarja átlagosan 9%-kal, ami jóval kevesebb a ránk vonatkozó 24%-nál. A csökkentést Brüsszel elsősorban a Brexittel, illetve új kihívások finanszírozásával indokolja, azonban e mögött politikai megfontolások is meghúzódhatnak, a soros között egyértelműen ott van, hogy több pénzt adnának a migráció menedzselésére, a betelepítési és integrációs programokra. Nem vitás, hogy a migráció rendkívül súlyos kérdés, amit kezelni kell, de a kohéziós politikát az azzal közvetlenül össze nem függő célokkal nem lehet összekötni, legyen szó akár a migrációról, akár a jogállamiságról. Ez ellentétes az uniós alapszerződésekkel. A kohéziós alap forrásai az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgálják, nem pedig a migráció kezelését.
 
Ha marad a 24%-os csökkenés, akkor az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program forrása is apadna?
 
–A tervek szerint az Európai Szociális Alap forrásai, amelyekből az EFOP a legnagyobb arányban részesül, nem csökkenek jelentősen. Az Európai Bizottság prioritásként kezeli a humán erőforrás fejlesztését a következő időszakban is. Adott esetben az EFOP még nyertese is lehet a következő időszaknak.
 
Említettük a 2014-2020-as időszakot. Nem jelentett gondot, hogy a kormány minden operatív programnak tíz százalékos túlvállalást engedélyez?
 
–Nem, sőt ez a mi esetünkben nagy segítséget jelentett, mert sokkal nagyobb az érdeklődés a pályázataink iránt, mint a rendelkezésünkre álló keretösszeg. Az EFOP tekintetében több mint 10 ezer támogatási kérelem érkezett be, több mint 1400 milliárd forintot meghaladó igénnyel. Így számunkra segítség, hogy azt a plusz 10%-os összeget felhasználhatjuk és annak a keretéig kötjük meg a támogatási szerződéseket. Mindez a magyar költségvetés számára jelent nehézséget évente, mert úgynevezett farnehéz tervezéssel mennek a projektek: általában az adott év végén érkeznek be azok a számlák, amelyeket elszámolunk az Európai Bizottsággal. Annak érdekében, hogy segítsük a kedvezményezetteket a végrehajtásban, a kormány komoly előlegrendszert dolgozott ki. Emiatt előfordulhat azonban, hogy a sok előre kifizetett forrás ellentételezése csak később történik meg Brüsszel részéről. Mindazonáltal a magyar gazdaság stabilitásának köszönhetően ezt az előlegrendszert, csakúgy, mint tavaly, idén is tudjuk kezelni.
 
Beszélt már  a sportról és az egészségügyről. Az ellenzék örökösen azt szajkózza, hogy az egészségügybe kevesebb pénz érkezik, mint a sportba, mert ha feldobnak egy követ, az biztos egy stadionban ér földet, míg a kórházak felszereltsége nagyon hiányos.
 
–Ami kifejezetten az uniós finanszírozást illeti, úgy ez a felvetés abszolúte nem állja meg a helyét, sőt a fordítottja igaz. Az egészségügyre uniós forrásból több mint 160 milliárd forintot fordítottunk a 2014-2020-as időszakban. Az említett összegnek körülbelül a fele infrastrukturális fejlesztésre – közbeszerzésre, épületrenoválásra – lett meghirdetve, míg a másik a humán erőforrás fejlesztésére, például ösztöndíjakra, egészségügyi dolgozók képzésére. Ennek is többszörösét fordítottuk az egészségügyre teljesen hazai forrásból. A sport területére az említett összegnek körülbelül a 10%-a jutott.. A sportot mi nemzeti ügynek tekintjük, egy egészségesebb Magyarországot szeretnének, ahol a tömegsportnak és a versenysportnak is megvan minden feltétele. Azonban tudatosítani kell, hogy a sport az élet minden szegmensére kihat. Ezért a mostani egészségügyi- és sportfejlesztéseknek hosszú távúaknak kell lenniük. Ha minél többen sportolnak, egészségesebben élnek, akkor idővel az egészségügyben kevesebb összeget kell a gyógyításra fordítani. Preventív szemléletet szeretnénk kialakítani és a társadalmat egészségtudatosságra nevelni; a fejlesztéseink is ezt a célt szolgálják. Nagy eredmény, de nem elégséges, ha a kor követelményeinek megfelelően felszerelt kórházainkban kiváló orvosok dolgoznak, de közben sok a beteg. Ezért már kisgyermekkortól kezdve tudatosítani kell az emberekben, hogy saját sorsunkért mi magunk vagyunk a felelősek. Úgy kell táplálkoznunk, olyan életvitelt kell folytatnunk, hogy minél tovább egészségesek maradjunk.
 
Ha már itt tartunk, mennyire voltak sikeresek a prevenciós, egészségmegőrzésre irányuló pályázatok?
 
–Rendkívül sikeresek az egészségügyet érintő programjaink. Éppen most zajlik egy jelentős – több tízezer embert érintő – szűrési programunk, hogy a daganatos megbetegedéseket minél hamarabb felismerjük. Ennek a projektnek egy részét uniós forrásból fedezzük. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program legtöbb projektjétől nem várható azonnali eredmény, mert hosszú távra tervezünk és így csak később tudjuk lemérni azok hatékonyságait. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a valamilyen okból nem megvalósítható projektekből visszaáramló forrásokat újabb egészségügyi pályázatokra fordítsuk.
 
Az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár számára mi a legnagyobb kihívás az egészségüggyel történő együttműködés során?
 
–Az együttműködés során valójában nem vetődnek  fel kihívások, mert az általam vezetett államtitkárság az EMMI-n belül szinte „szolgáltatóként” működik. A szakpolitikáért felelős államtitkárságok eljuttatják hozzánk elképzeléseiket, céljaikat, mi pedig átültetjük ezeket uniós nyelvezetre, szem előtt tartva a jogszabályok adta kereteket és a fejlesztési szükségleteket.  Például, az eszközbeszerzések mellett a képzéseket sem szabad elhanyagolni, mert hiába vannak modern eszközök az egészségügyben, ha az ágazatban dolgozók nem tudják azokat használni. Ezért több komplex projektünk is tartalmaz képzést és új eszközök beszerzését egyaránt. Például ilyen az egynapos sebészet, amelyet számos korházban bevezetünk. Sokan még tartanak ettől, mert nem ismerik ezt az eljárást. Ezért fontos az a képzés, amely az egészségügyi dolgozókat felkészíti arra, hogy bátran használják az egynapos sebészet adta lehetőségeket. Tehát, ahogy említettem, nem is igazán kihívásról van szó, hanem az okoz olykor nehézséget, hogy a szakpolitikai igényeket összehangoljuk a rendelkezésre álló összegekkel, ami pedig a Bizottság felé történő elszámolás miatt lényeges.  
 
Sokat hallani az információs szupersztrádáról, a digitalizációról. Az oktatás és az egészségügy terén voltak, vannak ilyen pályázatok?
 
–Minden szakpolitika tekintetében célunk a digitalizáció elterjesztése a mindennapi működésbe. Az egészségügyön belül több tízmilliárdos projekt zajlik, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret minél inkább korunk kihívásainak megfelelően használhassuk. A cél, hogy ha a háziorvos beüti a páciens adatait a számítógépbe, akkor minden megjelenjen a monitoron, ami az orvosi kezelés szempontjából releváns tényező. Arra törekszünk, hogy ezt a célt 2020-ig elérjük. Mivel a digitalizáció állandóan fejlődik, így a következő uniós ciklusban is jelentős forrást fordítunk erre a területre.
 
Az egészségügyről térjünk át az oktatás egyik jelentős programjára. A brüsszeli forráscsökkentés után is megmarad a Határtalanul Magyarországon! program?
 
–Az összes sikeres pályázati felhívásunkat folytatni szeretnénk a következő időszakban. Azt viszont még nem tudjuk, hogy ezt a programot uniós fejlesztésből finanszírozzuk-e, vagy a hazai költségvetésből. AHatártalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program a nemzetpolitikai célt fordítja le konkrét tapasztalatokra, azaz a Határtalanul! a nemzeti összetartozás operatív programja. Ennek keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról. A Határtalanul Magyarországon! program keretén belül pedig a szomszédos országok magyarlakta területeiről jönnek hazánkba a gyermekek.
 
Az ellenzék azzal riogat, hogy a kormány nem tudja lehívni az uniós pénzeket. Nem kell tartani attól, hogy beragadnak a források?
 
–Az ellenzékről annyit, hogy Gyurcsány és a szocialisták kormányzása alatt a korrupció és alkalmatlanság miatt Magyarország csaknem elvesztette az uniós források harmadát. A Fidesz-kormány mentette meg a pénzeket és azóta is minden, a hazánkat illető forintot lehívunk. Nagyon szigorú felügyelet alatt állnak az operatív programok. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium monitoringozza az összes uniós forrást és felügyelik a hazai végrehajtást. Havi rendszerességgel pedig kormányülésen számolunk be az operatív programok előrehaladásáról. A 2014-2020-as időszakban célul tűztük ki, hogy 2017 márciusa végéig megjelenjen mindegyik operatív program összes pályázati felhívása, hogy legyen elég idő a befejezésükre, és ne ragadjanak be a források. Most minden operatív program a terveknek megfelelően halad; ezt jól példázza, hogy 2018 végéig le tudtuk hívni a rendelkezésünkre álló forrás 31%-át. Ezáltal hazánk a lehívott források arányával nemcsak a visegrádi országok között, hanem a régió többi államával összevetve is a legjobb eredményt nyújtotta. Minden esélyünk megvan arra, hogy idén is megőrizzük ezt a pozíciónkat.
 
Medveczky Attila