A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Beteg lelkűek – jegyzet

A miniszterelnök a minap hivatalában fogadott egy születésnapját ünneplő kisfiút, és a szüleit. A lurkónak az volt a vágya, hogy találkozhasson Orbán Viktorral, mégpedig abban az épületben, amelyet ő a miniszterelnök otthonának hitt: a Parlamentben. Ádám, a szülinapos kisfiú nem csupán ajándékot kapott Orbántól, de a közös sütizést követően maga a miniszterelnök vezette őt körbe az Országházban, megmutatva neki a Szent Koronát, és az ülésterem minden fontos részét is.
 

Ha van olyan esemény, amelynek teljes egészében kívül kellene esnie minden kampánytémán, akkor arra éppen ideális példát szolgáltat ez a gesztus. Ez nem volt egyéb, mint egy rendhagyó figyelmesség, és egyben annak a felvillantása, hogy legyen bármilyen pozícióban is éppen valaki, sosem szabad elveszítenie emberi arcélét. A miniszterelnök szemlátomást sikeres ezen a téren (is), hiszen mesterkéltség nélkül is ragyogóan megtalálta a hangot a születésnapos Ádámmal.
 
Normális esetben ennek a születésnapi fogadásnak – pártpolitikai értelemben – sem hírértéke, sem pedig kampánytémája nincs, legfeljebb egy kis színes hír lehetne a híradók végén. A magyar politikai ellenzék oldalán azonban már régen nincs olyan, hogy normalitás, sőt, a beteg lelkű állapot egyre nyilvánvalóbb jeleit mutatják külön-külön személyükben és intézményesen egyaránt. Akár a kormánypárti szavazók kollektív patkányozását, akár a szakmányban megejtett brüsszeli hazaárulásaikat, akár bármi mást nézünk, példák tucatjait sorolhatnánk állításunk alátámasztására.
 
Maradva most mégis az eredeti témánál – Orbán Viktor és a kis Ádám közös születésnapozásánál –, egyenesen megdöbbentő volt belepillantani az erre született ellenzéki reakciókba. A Népszava, írása főcímében politikai pedofíliáról beszél, az MSZP elnöke (képen) pedig ombudsmani feljelentést helyezett kilátásba. (Persze megértőnek kell lennünk: Tóth Bertalannak muszáj valamivel észrevétetnie magát, hiszen eddig legfeljebb az tette őt ismertté, hogy még Tóbiás Józsefet is képes volt letaszítani a minden idők legszürkébb, legjellegtelenebb pártelnökeinek képzeletbeli első helyéről…)
 
A dolog legfurcsább és leginkább sokatmondó része azonban nem a jellegtelenségéből kitörni képtelen MSZP-elnök reakciója, hanem az, ami az ominózus Népszavás cikk végén szerepelt. Ott ugyanis három olyan esetet is felsorolt az írás, amelynél valakik – természetesen nevüket, pártkötődésüket nem közli a cikk – azért tettek feljelentést a területileg illetékes választási bizottságnál, mert például gyermekek részére gyümölcsöt osztott egy kormánypárti politikus, vagy éppen mert letették egy újonnan épülő óvoda alapkövét. A cikk szerint történt ilyen bejelentés Budapest belvárosában, Győrött és Szigetbecsén is, s nagyon is elképzelhető, hogy korántsem teljes az itt közölt lista. Szerencsére az illetékes választási bizottságok mindenütt elutasították a benyújtott kifogásokat. Ez így is van rendjén.

Az viszont már nagyon nincs rendjén, sőt, kifejezetten aggasztó, hogy az ellenzék háza táján szerte az országban ennyi beteg lelkű ember van, akiket már az is zavar, ha gyermekek kapnak valamit, csak mert éppen kormánypárti politikustól kapnak…
Vajon van még ennél is lejjebb, kedves ellenzék?
 
Kovács Attila