A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Soros küldetése

Csütörtökönként Csurka Istvánra emlékezünk - Dr. Utólag visszaemlékezése VI.

Soros küldetése pontos tájékozottságon és ország ismereten alapult. Adva van egy szegény ország, amelyet a Szovjetunió kizsákmányol, amelyet gazdaságilag tönkretett, s amelynek a középosztálya kényszerűen elindult a lesüllyedés útján, s amelynek különösen fiatal egyedei nélkülöznek. A nélkülöző embert fillérekkel le lehet kenyerezni.  Ebben semmi a fiatalságot illető elmarasztalás sincs. Nyolcvanötben Magyarország már szegény ország volt. Építettük Tengízt, sok ezer kilométerre a határunktól, s minden eszközt, amit oda be kellett raknunk nyugaton kellett megvennünk dollárért, a Nagy Szovjetunióba pedig almát és gabonát és húst szállítottunk, amelyet a szovjetek nem fizettek meg rendesen, sokszor sehogy sem. KGST ország voltunk, de csak a többi hasonszőrűhöz képest gazdagabb és jobban élő. A magyar középosztály, a hangadó réteg nem élt azon a színvonalon, amely munkája szerint, az önértékelése szerint járt volna neki. Itt évi hárommillió dollárral az egész rendszerváltást át lehet hangszerelni. (Mit tudom én? Lehet, hogy az egyik utolsó Bilderbergen az egyik Rothschild még sokallta is a három milliót, hiszen ők híresen spórolós emberek, de Soros leszerelte, hogy ennyi kell és különben is ő adja, mire VIII. Anselm Rothschild elmosolyodhatott és fejét ingatva elhintett egy „Dzsórzsi-Dzsórzsit”, Soros pedig megígérte, hogy majd eljátszik az átváltási árral…)
Most akkor megint bemutatkozom, nehogy valaki napkeleti bölcsnek nézzen: Dr. Utólag vagyok. Soros azért érkezett ide 1985-ben, azért hozta a pénzt, hogy ne legyen forradalom, hogy a rendszerváltás ne járjon elszámoltatással és személycserékkel, hogy az a réteg – nyilvánvalóan benne azzal a zsidó párt-munkásőr funkcionárius és gazdasági vezető állománnyal, amely Sorost és Bilderberg csoportot elsősorban érdekelte – békés úton tarthassa meg a pénzét, a hatalmát, a pozícióit. Ebben természetesen az is benne van, hogy a zsidó zöldségkereskedő, az ősi foglalkozásokban megmaradt, kóser koszton élő zsidóság sokkal kevésbé érdekelte őket, mert valószínűleg úgy ítélték meg, hogy az a néposztály minden körülmények között megmarad és nem kell védeni, mert nem követett el semmilyen bűnt. Együtt él a mindennapi magyarsággal, a fillérekből és a gombokból rakja össze a pénzt, mint százötven évvel ezelőtt, amikor ük-déd stb. szülei megérkeztek a pálinka útvonalon. A Bilderberg zsidóság mindenkor tisztelettel néz erre az ősi génbankra, de nem él vele együtt. Mert más szférákban él. Régen úri kaszinó, ma operabál.
A bolsevizmusba mártózott réteg 1985-ben már nem volt kicsi. Aczél György hatalmas szervezőmunkája és a titkosszolgálatokkal karöltve folytatott káderpolitikája következtében már majdnem teljesen uralma alatt tartotta a médiumokat, a pénzvilágot és a gazdasági élet legfontosabb vezető helyeit. Azok pedig, akik nem-zsidóként jutottak magas állásba, s váltak egész birodalmak uraivá falat kenyérként kellettek a Bilderbergeseknek, de érvényesülni csak úgy tudtak, ha szorosan oda voltak láncolva a szovjet párthoz. A nem zsidó vezető ritkán lehetett liberális, annak vaskalaposnak kellett lennie és egy kicsit szemben kellett állnia a liberális Aczél ügyosztállyal. A piszkos munkát mindig a vaskalaposok, vagy a vaskalaposoknak kikiáltott káderek végezték el. Legalábbis így terjesztették el. A verőlegények durva alja-emberek voltak, egyes kifinomultabb módszerek alkalmazóitól, mint a körömletépés, eltekintve. A nép mindig a vaskalaposokat szidta, ellenük drukkolt a liberálisoknak. Pompásan megszerkesztett rendszer volt ez. Így Aczél és káderei sokkal elfogadhatóbbnak tűntek a keresztény középosztály szemében. Nagyon ügyes talmudista szereposztás volt ez, s annál is inkább rejtett és ravasz, mert sok úgynevezett keményvonalasnak fogalma sem volt róla, hogy szerepet játszatnak vele. Rotyogott gőzölgött, paprika illatot árasztott a magyar gulyás a már nem is annyira moszkvai, hanem világbanki kondérban, amikor a Bilderberg csoport embere kezébe vette a dolgokat.  
  Nem emlékszem, hogy a Nyílt Társadalom eszméje, Soros György nagy filozófiai találmánya azon az
estén szóba került volna. Ez a felújított, újra melegített, gyengített szabadkőművességű eszme, amely a zárt és a nyitott ellentétéből és áll, és mint minden liberális dolog a szabadság fogalmával játszik, csak sokkal később, a rendszerváltozás közben bukkant elő. Soros Györgyöt 1991-ben a Közgazdasági Egyetem díszdoktorává avatták, és ott fejtette ki ünnepi székfoglaló előadásában a nyílt társadalom eszméjét, szembe állítva a zárt társadalom eszméjével. Természetesen a szovjet társadalom volt a zárt társadalom, meg a náci Németország társadalma. Hangsúlyosan azonban Soros 1991-ben, az Antall- kormány második évében a szovjet orosz zártságra mutatott rá, arra tüzelt, és  a nemzeti szocialista zártságot csupán mint egy visszatérésre alkalmas és ezért veszélyes zártságot említette. Ez roppant hatásos volt, mert még bent voltak a szovjet csapatok, de már szedelőzködtek. Alóluk akart mindenki felszabadulni, az ő rendszerüket akarta mindenki nyitottra felcserélni.

Folytatjuk. Az előző részt itt olvashatja el.
Fotó: Csurka István 2002-ben