A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Honnan tudná Gréta?

Görögdinnye pártok, legyintett a  nép hevesen és bölcsen, mikor róluk esett szó. Ez azonban nem zavarta  a vörös vörösök és a liberálfasiszták egybekelését, mert mi történhet, lelepleződnek. Na és? Más alakban, más néven újraszerveződnek. Most a klímaváltozás elleni harc a sláger.
A kezükben lévő világhálózat képernyőiről  árad a propaganda,  noha az  aktivisták  munkája kimerül abban, hogy ölben hurcoltatják magukat a rendfenntartókkal,  odaláncolják magukat a vonatsínekhez, tankerek elé fekszenek, összevissza mázolják, tönkreteszik a középületeket, felvonulásokat szerveznek, ordibálnak. De mindenek felett konferenciáznak. Az évtizedek óta tartó nyilvános parádézás ellenére földünket ellepte a szemét, amit a nyugati fehér emberrel már  nem sikerül fölszedetni szarért-húgyért. A fehér, főleg a földön két lábbal álló kétkezi ember számára bármit hirdethetnek a filozófusok, megvakítani még nem sikerült őket, hát látják, a felvilág a klímaváltozás elleni harc elsődlegességéről  papol, közben szervezett keretek között életerős, színes férfi hordák özönlenek a világ országútjain, tengerein. Milliószám. Új hont foglalni. Erőszakosan, átgázolva a határokon, globális segítséggel. És belehazudják az arcunkba, hogy migránsprobléma nincs. Nincsenek is migránsok. Klímaváltozás van. És most kell cselekedni a klímaváltozás megállítása érdekében – jelentette ki bizonyos Greta Thunberg. Őbakfissága svéd és 16 éves. Semmiről nem tehet ez a kislány, fogalma sincs mit csináltatnak vele. Milyen nagyszerű dolog - gondolja - klímavédő aktivistának lenni, utazni, jó ügyet szolgálni és Strasbourgban, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága ülésén elmondani, amit betanult:
„Azt akarom, hogy rettegjenek, azt akarom, hogy úgy tegyenek, mintha égne a házuk, ugyanis nincs idő várni, most kell cselekedni a klímaváltozás megállítása érdekében”. 
Honnan tudná Gréta, mennyit rettegtünk mi már itt azóta ezen a tájon, hogy egy elkerülhetetlen vulkánkitörés okozta időjárásváltozást és a nyomában járó éhínséget és halált használták fel politikai céljaikra az akkori globalisták, hogyan szervezték a tömegeket a világrend megváltoztatását célul kitűzők, a nagy francia forradalom kirobbantásához.
 


Honnan tudná Gréta, mi történt Krisztus után 79-ben, amikor semmi néven nevezendő természetkárosító emberi tevékenységet nem jegyeztek fel, ennek ellenére kitört a Vezúv. A vulkánkitöréseket a 0-8 közötti skála szerint  sorolják. Hogy legyen valami fogalmunk arról,  ezek a számok mit is jelenthetnek. A Vezúv "csupán"  4-es erősségű kitörése, Pompei totális pusztulásához vezetett. Természettudósok azt feltételezik, hogy ha az eddig ismert és működőképes vulkánok egyidejűleg 8-as erősségű kitörést produkálnának, annak  olyan globális következménye lenne, amelyet aligha tolerálhatna a föld flórája és faunája. Ezt a drámai változatot a mintegy hetvenezer évvel ezelőtti  indonéz szigetvilágbéli 8-as erősségű vulkánkitörés következményei  támasztják alá,  mely után  nemcsak rettenetesen  nagy  terület maradt a hirtelen halált hozó hamuréteggel betakarva, hanem az egész bolygó légköre, időjárása számottevően megváltozott, fajok tömeges  kihalásával egyidőben kis híján az ember is bevégezte földi pályafutását.  De már egy 6-os erejű kitörésnek is globális következményei lehetnek, lokális katasztrófát pedig a 4-5-ös erősségűek is előidézhetnek. 


Honnan tudná Gréta, hogy a fent  hivatkozott francia forradalom kitörésének megszervezése előtt 6 évvel az izlandi Jón Steingrímsson tiszteletes  naplójában a következő bejegyzést írta: 1783. június 8-án, Pünkösd reggelén tiszta, csendes idő volt, azonban 9 órakor egy fekete felhő emelkedett fel és a belőle  hulló hamuszerű szemcsék olyanok voltak, mint az égett szén. Emellett, hajszerű anyag is esett, amit a kézben könnyen szét lehetett morzsolni.  A vulkáni hamuanyag beborította a teljes térséget. Aztán eleredt a sós és kénszagú eső, kimarta a szemet, csípte a bőrt. A leveleket átégette és apró lyukakat hagyott rajtuk. A frissen nyírt birkák bőrén szintén égési nyomokat lehetett megfigyelni. Nagy kőzetdarabok emelkedtek a magasba és hulltak vissza nagy csattanással, tüzes fellángolással. Emellett homok, gáz és füst lövellt ki. A tiszteletes által feljegyzett katasztrófa napján a történelmi idők második legnagyobb lávaöntő-kitörése kezdődött Izlandon, mikor 1000 méter magas lávaszökőkút csapott ki egy kürtőláncolatból. Sötétség borult a tájra, ködszerű fekete felhők ereszkedtek az otthonokra. Azután a  „laki köd” szétterült az északi féltekén, megülte hamarosan Európát, s  egy hónapon belül  már Kínában is észlelték. Júliusi fagyokról születtek feljegyzések, hűvös, esős nyarak beköszöntéről, vacogtató vérvörös napkeltékről  és zord napnyugtákról. 


Honnan tudná Gréta, hogy ennek a vulkánnak kitörése során  122 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ami több millió tonnával  meghaladja az emberiség által például 2005-ben kibocsátott teljes évi kéndioxid mennyiséget. Észak-Amerikát július elejére teljesen beborította a mérgező, ködszerű gázfelhő, amely a Napot is elhomályosította. Csak a Brit-szigeteken több mint húszezren estek a belélegzett mérgesgázzal telt levegő  áldozatául. Több szemtanú, köztük Benjamin Franklin is beszámolt az eget eltakaró ködös felhőről. Az 1783 nyarán történt vulkánkitörés az időjárást teljesen megbolondította. A megváltozott légköri viszonyok miatt a tél rendkívül hideget és csapadékot hozott, de a rákövetkező tavasz közeledtekor is szokatlan, méretében soha nem látott jeges áradásokat okozott Párizstól Prágáig. A gabona és egyéb termény olyan minimális mennyiségben termett, hogy a haszonállatok nem szaporodtak a szükséges mértékben, viszont tömegesen elhullottak az éhségtől. 
Honnan tudná Gréta, hogy akik a világvége eljövetelét látták ebben az eseményben, nem sokat tévedtek, mert ennyi kiontott vér, veríték és könny, ennyi szenvedés, mint 1789, (a francia forradalom kitörése) óta, ennyire értelmetlenül, még egyetlen korban sem zúdult az  emberiség nyakába. A vulkánkitörés után Európa áruhiányban szenvedett, éhínség tombolt. A "világmegváltók" akkor  ebben a természeti katasztrófában látták meg a lehetőséget, eltervezett akciójuk megindításához. E megakatasztrófa  kihasználásának máig ható történelmi és politikai hatása van, rá 6 évre robbantották ki a nagy francia forradalmat. Hogy az azóta eltelt 230 év alatt mibe hajszolták bele az emberiséget, az meghaladná ennek az írásnak a terjedelmi korlátait. 
Fájdalom, de  a XVI. Lajos korabeli sajtó és a közvéleményt formáló  elit  semmivel sem volt kevésbé aljas, mint a mai balliberális sajtó. Jellemző, hogy Rousseau, a filozófus volt a kor egyik legnagyobb hatású  hazugságának a forrása, márminthogy Marie Antoinette francia királyné azt mondta volna, amennyiben a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot. Természetesen  Marie Antoinette  semmi ilyesmit nem mondott, a gyalázatos filozófus csupán a  királyellenes propaganda részeként találta ezt ki, s amikor már a királyt és a feleségét is  kivégezték, még  vadabbul terjesztették és a bolsi propaganda manapság is igaznak hazudja ezt az ormótlan vádat. 


Rousseau, a pletykafészek, a szarkeverő, ingyenélő áruló, a nagy francia filozófus még a saját gyermekeit is eldobta magától. Nem törődött azzal, hogy a lelencházban mi lesz a sorsuk.

Honnan tudná Gréta, milyen ember volt Rousseau?

czyla