A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





„Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten!”

III. Legyetek egy szív tábor

Szól a fentiek szerint II. Rákóczi Ferenc egyik jelmondata, amelynek igazát mi sem bizonyítja jobban, minthogy harmadik alkalommal rendezhettük meg egyesületünkkel (Egyesület a Remény Kis Emberei Közösségért), valamint Utcai Róbert (Puby) csantavéri plébánossal és lelkes fiataljaival a Legyetek egy szív tábort Tápióbicskén, amelynek idei mottóját az említett Rákóczi-idézet adta. A település erdei iskolájában 130 általános iskolás korú gyermeket táboroztattunk egy héten keresztül, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a VisFontis Alapítvány, továbbá Tápióbicske önkormányzatának és adakozó lakóinak jóvoltából.
A gyermekek kisebb része Felvidékről, a gútai gyerekotthonból, és Kárpátaljáról, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthonból érkezett, java részük Puby atyával a délvidéki Lurkó Házakból és számos település – úgy mint Csantavér, Szabadka, Szenttamás, Maradék, Hajdújárás stb. – többségében szegény családjaiból érkeztek. Vannak köztük, akiket alkoholista szüleiktől kellett elvenni, másiknak nemrég hunyt el az édesanyja, a harmadik soha nem is látta anyukáját, mert „lemondott” róla.
A szomorú háttértörténeteket hosszasan lehetne sorolni, ám a célunk az, hogy ilyen és ehhez hasonló sorsú gyermekeket részesítsünk színes programjainkkal minél több örömben ebben az egy hétben.  Szeretnénk egyrészt nyaralást biztosítani olyan gyerekeknek, akiknek erre egyébként alig van lehetőségük, egy vidám hetet szerezni nekik, amiből töltekezhetnek. Mindezt keresztény szellemben: Puby atya szentmiséi, valamint a napokat indító és záró imádságok keretei között. Másrészt célunk megerősíteni a határon túli gyerekeket magyarságukban. Felvidékiek, kárpátaljaiak, délvidékiek és anyaországiak együtt élhettük meg az összetartozást; ebben az esztendőben a Rákóczi-emlékévhez kapcsolódva a kuruc szabadságharc adta több programunk témáját.
A gyerekeket tíz csoportba osztottuk az első nap, és minden csapatot két egyetemista vagy fiatal felnőtt vezetett (összeszokott délvidékiek és budapestiek), játszottak velük, és velük vettek részt a közös programokon. A gyerekek étkeztetését pedig konyhai segítőink, valamint tápióbicskei vendéglátóink szervezték meg.
A Tápióbicskén töltött egy hét alatt kegyes volt hozzánk az időjárás, a gyerekeknek minden nap lehetőségük nyílt a szabad mozgásra az erre kiválóan alkalmas nagy füves területen.  A foci, méta, tollaslabda, akadályverseny és sportverseny mellett két alkalommal voltunk strandolni, egyszer Tóalmáson, egyszer pedig Nagykátán, másik napon a budai várba és a Budakeszi Vadasparkba is eljutottunk, továbbá részt vettünk a Pándi Meggyfesztiválon, ahol többen megmérették magukat a főzőversenyen.
Táborunkban számos vendéget köszönthettünk, első nap Soltész Miklós államtitkár úr vett részt velünk a nyitó szentmisén, aki amellett, hogy megajándékozta a gyermekeket, ifjúkori élményeiről, a Regnum Marianum közösséggel töltött táborairól mesélt a gyerekeknek. Ugyancsak megfordult nálunk Fabók Mariann, aki bábszínházi előadással szórakoztatta a táborozókat. A Zurgó együttes tagjai táncházat tartottak, valamint bemutatót láthattunk az Országos Baranta Szövetség képviselőinek előadásában, majd a gyerekek kipróbálhatták magukat, így például íjászkodhattak, vagy a karikás ostor használatát tanulmányozhatták. A baranta mellett a lábtoll labdával is megismerkedhettek a gyerekek a tápióbicskei csapat jóvoltából, a nagykátai rendőrök pedig rendkívül látványos bemutatót tartottak kiképzett németjuhász kutyáikkal.
 A tábor utolsó napján, zárásként részt vettünk a Magyarok Kenyere jótékonysági program tápióbicskei állomásán, ahol odaajándékoztuk tábori zászlónkat az Országgyűlés alelnökének, Jakab Istvánnak, és a héten tanult kuruc nótákból összeállított dalcsokor eléneklésével köszöntük meg a falu vendégszeretetét. Vér János, Kunsági István és felesége, valamint számos környékbeli jószándékú ember segített bennünket az ott töltött hét során. Az önkormányzat ingyen biztosította szállásunkat, az erdei iskolát, minden nap vállalta valaki, hogy megfőzi ránk az ebédet, ezen kívül nem telt el olyan nap, hogy valaki előzetes bejelentkezés nélkül ne autózott volna ki az erdő közepén található táborhelyre, hogy hozzon akár több tálca süteményt, kalácsot, lángost vagy gyümölcsöt.
A színes és izgalmas programok közepette a tábor csúcspontját jelentette, amikor az erdei iskola területén keresztet állítottunk, amit egy kis ünnepség keretében a tápióbicskei plébános, Tóth András atya felszentelt. Annak, hogy nyomot szerettünk volna hagyni magunk után és keresztet állítottunk, két oka van: egyrészt a kereszt a hála jele, hiszen köszönettel tartozunk a Jóisten és a helybéliek felé azért, hogy harmadik alkalommal táboroztathattunk 130 határon túli, hátrányos helyzetű gyermeket. Másrészt éppen ezért bízunk benne, hogy ez a feszület üzenet lesz minden arra járónak: „Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten!”
 
Märle Tamás táborvezető
Fotó: Kecsenovics Kitti