A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





A talentumot nem lehet elásni - művészinterjú

Hogyan lesz egy német szakon végzettből operaénekes? A kisgyermekekkel a zenét, vagy a szolfézst kell-e először megszeretettni? Vallja, hogy az éneklés igazi terápia. „Az élet adta nehézségeket játsszuk ki magunkból. Emellett olyan erős érzelmeket élhetünk meg színpadon, amit az élet csak ritkán produkál. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy a munkájuk a hobbijuk.” Schöck Atala művésznőt kérdeztük.
 
 
 Sokan azt mondják a vallás magánügy. Mégis rákérdezek arra, hogy igaz, hogy minden fellépése előtt imádkozik?
 
 –Igen, imádkozom a fellépéseim előtt. Hívő vagyok, eléggé belül élem meg istenhitem. Aki ilyen pályát választott, annak egyedül nagyon nehéz mindennek megfelelnie. Hiszek abban, hogy valaki segít felülről, s ezért szoktam imádkozni. Nem viszem túlzásba, de ez erőt ad.
 
 Visszaemlékszik arra, hogy melyik előadást látta először az Erkelben, vagy az Operaházban?
 
 –A Varázsfuvolát gyerekként, s emlékszem, hogy Andor Éva énekelte az Éj királynőjét.
 
 Ebben az operában később a Harmadik dámát énekelte…Német szakot végzett, majd operaénekesnő lett. A zene, vagy a német nyelv iránti vonzódása volt gyermekkorában a meghatározóbb?
 
–A német nyelvet első pillanattól kezdve szerettem, nagyszüleim magántanárhoz járattak bennünket, de a zene egészen korán meghatározó lett az életemben. Zenei általános iskolába jártam, kilenc évig zongoráztam. A kórusban már második osztálytól kedve én voltam a szólista; a Pünkösdölőben is a szólót énekeltem. Több kórusversenyre, fellépésekre jártunk, külföldre, vidékre. Fiam is nagyon muzikális.
 
 Több énekművész vágya, hogy gyerekéből is komolyzenész legyen. Művésznő is ezt szeretné?
 
 –Nem feltétlenül. Mivel zenei általánosba írattam, így megadtam számára ezt a lehetőséget. De nem erőltetem rá az akaratomat, majd ő fog dönteni. Nagyon szeret kórusban énekelni, és elválik, mi lesz vele a mutálása után.
 
 Fia melyik szerepben látta először?
 
 –Cherubinóként a Figaro házasságában, de ki kellett vinnie anyukámnak a nézőtérről, mert nagyon sírt, amikor rögtön az elején elbújtattak a fotelben és letakartak. Nem vittem el sokszor előadásaimra, próbáltam távol tartani a színháztól, magamat is védve ezzel. Amikor kicsi volt, akkor vagy anya voltam, vagy énekesnő. Hiszen, míg a színpadon voltam, ő meg a nézőtéren, óhatatlanul is arra gondoltam, nincs-e melege, nem kéne-e kifújni az orrát stb.Most már természetesen érdeklődik, és szereti, ha a színpadon lát.
 
 Művésznőnek semmi gondja nem volt a szolfézzsal? Régebben annak rossz oktatása- tisztelet a kivételnek - , hiszen a Kodály-módszer remek, térített el többeket az énekléstől.
 
 –Nem volt a szolfézzsal semmi bajom, különben nem lennék operaénekes. De akkoriban a zenei osztályosokat fel is mentették a szolfézsóráktól. Kiváló énektanáraim voltam, a zongorát is remek tanárnő oktatta. Azt gondolom, hogy egy kisgyereknél nem jó erőltetni a túl sok szolfézst, előbb a hangszert kell megszerettetni vele.
 
 –Nem, csak, ha megkér rá.
 
 Művésznő nem konzervatóriumba járt. Ez direkt döntés volt?
 
 – Direkt olyan gimnáziumot választottam, hogy aktív zenei életben vehessek részt, ahol nagyon erős a kórusélet, és emelt szinten oktatják a nyelveket, angolos osztályba kerültem. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségiztem, ahol néhány évvel korábban végzett Kolonits Klára és Korondi Anna kolleganőm is, és korábban oda járt például Halász Judit. Tehát a gimnáziumnak mindig is jól működő női kara volt.
 
 Középiskolás korában már tanult magánéneket is?
 
 –Nem is gondoltam erre. Mikor negyedikes gimnazista voltam, szüleimnek jutott eszébe, hogy túl szép ahhoz a hangom, hogy azt ne fejlesszék tovább. Először tiltakoztam ez ellen, mert épp a kamasz éveim kellős közepén voltam,és nem szerettem kitűnni a tömegből. De végül unszolásukra elmentem régi ismerősükhöz, Pallagi Judithoz, a VI. kerületi zeneiskolába. Ő meghallgatott, elküldött dr. Balázs Boglárka gégészhez, s a doktornő azt mondta, hogy mivel még nem fejeződött be a mutálási szakaszom, várjunk egy kicsit a magánénekkel. Így az érettségi előtti hónapokban kezdtem el éneket tanulni, és 23 éves koromban kerültem be a Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Karára. Addig is „polgári foglalkozást” tanultam. Ezt nem bánom, mert többen mondják, hogy jobb, ha az énekesek kissé később kezdik el a tanulást – nekem ez bevált.
 
 Hamar kiderült a hangfaja?
 
 –Ez nem is volt kérdés.
 
Előbb tehát a Pázmányra jelentkezett. Igaz, hogy egy időben párhuzamosan végezte a német és a felsőfokú magánének tanulmányait?
 
 –Nem is egy évig… Az induló Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem- német szakát kezdtem el. Majd dékán úr megengedte, hogy csak a német szakot végezzem el, mert a másik zeneművészeti főiskolát is pedagógus szaknak „nyilvánította.” Így német szakon végzetem. Diplomamunkámat a Wagner Ring tetralógiájának irodalmi hátteréből írtam. Most, mikor első komoly Wagner-szerepemet énekeltem, elővettem diplomamunkámat, s az alapján is felkészültem.
 
 Nem volt túl megterhelő egyszerre két egyetemet is elvégezni?
 
 –Fatalon sok mindent el/kibírunk. Egy éven keresztül többször előfordult, hogy kezdem a Semmelweis utcai Zeneművészeti Főiskolán, 8 és 9.30 között, kiértem 10.30 –ra Piliscsabára, kicsit késve, majd visszamentem egy ének órára a Semmelweis utcára. Ma már ezt nem bírnám,
 
 Ráadásul, még a zeneakadémiai diploma előtt Szegeden is játszott.
 
 –Pontosítok: még föl se vettek a Zeneművészeti Főiskolára, amikor Szegedről jött a felkérés. A ’90- es évek közepén, még zeneiskolásként részt vettem egy szolnoki versenyen. Ezután Molnár Lászlótól, az egyik zsűritagtól, a Szegedi Nemzeti Színház akkori zeneigazgatójától táviratot kaptam, amit ma is őrzök, hogy „kedves művésznő, vendégszereplés ügyében keressem föl.” Nem győztem csodálkozni. Mindez a felvételi előtt két héttel történt. Mikor megtudtam, hogy felvettek magánének-szakra, jeleztem, hogy nemcsak, hogy egyetemre is járok, de még van egy másik elfoglaltságom is. Azóta is nagyon hálás vagyok Forrai Zsuzsa tanárnőmnek, aki ezt engedélyezte. Kérte, hogy azért túl gyakran egyelőre ne vállaljak szerepeket, próbáljak a tanulásra koncentrálni, adjak időt magamnak, de persze örül annak, ha valaki ilyen korán színpapon énekel.
 
 Milyen szerepet kapott Szegeden?
 
 –Cimarosa A titkos házasságában Fidalmát énekeltem. Ez azért volt érdekes, mert a darab szerint ez egy nagynéni szerep. Olyan kollegáknak voltam 23 évesen a „nagynénje”, akik nálam érettebbek voltak.
 
 Említette Cherubinót, ezen kívül énekelte Sextust, Siebelt, Miklóst. Hogyan lehet jól nadrágszerepeket nőként énekelni?
 
 –Csakis úgy, ha nem esünk túlzásba, nem akarjuk a férfit eljátszani. Máshol is nyilatkoztam, hogy annak ellenére, hogy a darabban nőknek udvaroltam, a valóságban még soha annyi szerelmes levelet nem kaptam, idegenektől, kollegáktól, mint akkor. Ebből is látszik, hogy egy jól megformált nadrágszerep érzéki lehet.
 
 A nadrágszerepekből csupán egy hiányzik a Rózsalovag ifjú, szerelmes gróf Octaviánja.
 
 –Nemrég kérdezett rá egy külföldi ügynökség is arra, hogy elénekelném-e a szerepet. Örömmel venném, mert ott nem csak hangi, de nyelvi tudásomat is bőven tudnám kamatoztatni.
 
 Voltak szerepálmai?
 
 –Egy igazi szerepálmom volt, a Werther Charlotte-ja, ami idén teljesült, így innentől kezdve minden szerep bonusz - mindennek nagyon örülök.
 
 Mint német szakot végzett énekesnő, milyen nyelveken szeret énekelni?
 
 –Nagyon szeretek német nyelven énekelni. Nemrég olvastam a kritikákat a Budapesti Wagner Napokról, és nem csak az írásokban, hanem többen a helyszínen is hangoztatták, hogy nagyon ritka, amikor nem német énekes tökéletes németséggel énekel. Ezen kívül nagyon szeretek franciául énekelni. A francia nyelvvel felnőttként kerültem kapcsolatba, pedig kis koromtól vonzódtam hozzá. Az olasz nagyon dallamos, talán a legénekelhetőbb nyelv; Verdi Requiemjének éneklése a magasságokba „repít”.
 
 Több oratóriumban is énekel, énekelt. Ehhez más hangtechnika szükséges?
 
 –Nem kell az oratóriumokhoz más hangtechnika. Minden egyes szerep más nehézség elé állítja a művészt, és a megoldásra kell helyezni a hangsúlyt. Pályám elején azt hittem, hogy „csak” koncerténekes leszek, ami a habitusomból adódik, mert mindig is komolyabb típus voltam. Nem is sejtettem, hogy a színpad, a játék, mennyire vonz. Így tudok kiteljesedni, hogy mindkét műfajban jelen vagyok.
 
 Említette a játékot. Fontos, hogy egy előadó valahol a lelke mélyén megmaradjon gyermeknek?
 
 –Természetesen. Nem könnyű napról napra más figura bőrébe bújni. Amennyiben kissé lazák vagyunk, és megtaláljuk az örömet a játékban, a feladatokban, az az igazi. Sokszor mondom, hogy az éneklés igazi terápia. Az élet adta nehézségeket játsszuk ki magunkból. Emellett olyan erős érzelmeket élhetünk meg színpadon, amit az élet csak ritkán produkál. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy a munkájuk a hobbijuk.
 
 És még nem is beszéltünk a felelősségről. 
 
–Hivatásunk felelősséggel jár. Felelősséggel tartozunk a közönség felé. Minden szerepemre nagyon sokat készülök. Szeretek igényesen dolgozni; remélem, ezáltal szép perceket, órákat adok azoknak, akik azért járnak színházba, koncertekre, hogy a hétköznapok gondjait elfelejtsék.
 
 Visszakanyarodva az életpályájára. Minek köszönhető, hogy szegedi tagsága után máris külföldi operák szerződtették? 
 
–Akkor még nem született meg a gyerekem, s megfeleltem a nemzetközi versenyek korhatáros előírásainak. Így előfordult, hogy egy nyár alatt 3-4 versenyre elmentem. Mindegyiken szépen teljesítettem, bekerültem a fináléba. Megkerestek intendánsok, ügynökök, többek között így kerültem ki Brüsszelbe, Frankfurtba, Drezdába és a Bayreuthi Ünnepi Játékokra is. Óriási dolog volt, amikor huszonévesen azzal léptek oda hozzám egy verseny gáláján, hogy nem énekelnék-e a bayreuthi Parsifálban viráglányt. Egy hónappal később előénekeltem Pierre Bouleznek, Wolfgang Wagnernek és 30 évesen már kint énekeltem. A szerződésben kikötötték, hogy az egyik apródot is énekeljem el. Négy éven keresztül énekeltem kint, ez volt életem egyik legboldogabb időszaka.
 
 Német nyelvterületeken szokás a finoman szólva túlzottan modern rendezés. Amikor a rendező csupán alapnak veszi a művet, és csinál belőle olyat, aminek köze nincs az eredetihez. Ehhez könnyen hozzászokott?
 
 –Nem emlékszem olyan rendezésre, ami számomra nagy gondot okozott volna. Megpróbálom mindig megérteni a rendező elképzeléseit. Kezdőként egyetlen egyszer kértek tőlem olyat, amire nemet mondtam.  Most pedig már tudok úgy együtt dolgozni rendezőkkel, karmesterekkel, hogy mivel megvan a véleményem egy szerepről karaktermegformálásról, megmondom nyíltan a véleményem. Brünóban az idén előfordult, hogy kijelentettem, nem szeretnék alkoholt fogyasztani a színpadon, mert nem hiszem, hogy Carmen ennyire züllött alak, nem hiszem, hogy alkoholra lenne szüksége ahhoz, hogy Don José partnere legyen. Mivel volt egy erős szerepfelfogásom, így a rendező szó nélkül elfogadta.
 
 Több énekes úgy ügyel a hangjára, hogy nem iszik hideg vizet, cukorkát szopogat, és még sorolhatnám. Miként tartja kordában hangját?
 
 –25 éve nem iszom hideg vizet, de nincsenek allűrjeim.
 
 2004-ben debütált az Operaházban. Addig fel sem keresték a dalszínház vezetői?
 
 –Nem is tudták, hogy kint énekelek. Rendező ismerősöm meglátott az Operaházban, amikor Bartinai Gábor zongoristával dolgoztam. A rendező megkérdezte, hogy mit énekelek az Operában, s feleltem: semmit. Ezután bevitt Petrovics Emil főigazgató titkárságára, és közölte, érdemes lenne engem meghallgatni. Néhány hét múlva Cherubinót énekeltem elő Petrovics Emil szobájában. Sikerrel, mert itthon egyre több feladatot kaptam.
 
 Közben megszületett fia. A gyesről visszatérve ügyelt arra, hogy ne terhelje meg a hangját? Egyesek szerint ilyenkor nem szabad máris nagy szerepet énekelni.
 
 –Tudom, hogy talán kivételnek számítok, de amíg tehettem, énekeltem. Nyolc hónapos terhesként énekeltem Helmuth Rilling vezényletével a János passióban.S mikor még két és félhónapos se volt a fiam, ismét Bayreuthban énekeltem. Ebben nagy segítségemre volt énektanárnőm, Németh Judit, akivel folyamatosan kontrolláltuk a hangomat. Háromóránként szoptattam, esténként pedig énekeltem a színpadon. Nem volt könnyű, de megérte! Itthon többek között Cherubinót énekeltem, Harmadik dámát, Dorabellát, majd jött Sextus a Prágai Nemzeti Színházban. 2006-tól igen sokáig Prágában többet énekeltem, mint Magyarországon. Ott debütáltam Carmenként is. Tehát a prágai a második színházam lett.
 
 Külföldön, vagy itthon ismertebb a neve?
 
 –Egyelőre itthon. Szeretnék ismét külföld felé nyitni, de azt gondolom, hogy Magyarországon az utóbbi tíz évben elég sok szép szerepet kaptam.
 
 Szeretne több éven át külföldön énekelni?
 
 –Ez minden énekes vágya. Amit hoz a sors, azt elvállalom. A hosszabb külföldi szerződések esetében át kell gondolom, hogy fiamat viszem-e magammal, s mindez milyen áldozatokkal jár. Szívesen dolgozom itthon és külföldön. Számomra megadatott, hogy eddigi karrierem során külföldön és idehaza is énekelhettem.
 
 Milyen kritikákat kapott külföldön?
 
 –Tudtommal jókat. De nem sűrűn olvasom a kritikákat. Ha igen, akkor is inkább a produkció után jóval később. Pontosan tudom a hibáimat, előnyeimet, erős belső kritikai hang működik bennem. Kíváncsi vagyok, mások hogy látják az alakításomat, de nem feltétlenül az előadás után rögtön, amikor még túlzottan a produkció hatása alatt állok.
 
 Szigorú kritikusa magának? Vissza is hallgatja magát?
 
 –Jól tudom az adott előadás után, hogy az jól sikerült-e. Éveken keresztül nem hallgattam magam vissza, most már igen, és tanulok is belőle.
 
 Említette, hogy pedagógus is. Magánének-kurzusokat is tartott. Hogyan néz ki egy ilyen kurzus?
 
 –Néhány éven keresztül Verőcén tartottam énekkurzust, egészen kezdőknek, a VI. kerületi zeneiskolásoknak – ahonnan én is elindultam. Nem is gondoltam, hogy ilyen szívesen és sikerrel tanítok. Olyan energiák szabadultak fel bennem, amikről nem is tudtam. Annak vagyok a híve, hogy mindenkihez külön kulcs kell, és mindig pozitívan álljunk a diákokhoz. Bíztassuk őket. Soha nem erőltettem senkire énektechnikámat, saját megoldásaimat. A tanár abban segít, hogy a növendéke magától jöjjön rá, hogy mi számára az optimális. Ez azt is jelenti, hogy aki nem pályára való, maga jöjjön erre rá ,és lelki sérülés nélkül tudjon más útra térni.
 
 Magánoktatást is vállal?
 
 –Sokan megkeresnek, hogy foglalkozzam velük, de nincs időm rá. Csak akkor vállalom majd el ezt, ha kevesebbet énekelek - remélem minél később .
 
***
 
Schöck Atala operaénekesnő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem német szakának elvégzése után 2000-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Magánének Tanszakán. 1998-ban megnyerte a Simándy József Énekversenyt, 2000-ben pedig III. helyezést ért el a Magyar Rádió Énekversenyén. Pár évig a Szegedi Nemzeti Színház tagja, majd 2002-tól külföldi operaházak színpadán lép fel (Drezda, Frankfurt, Brüsszel), 2004-ben debütált a Magyar Állami Operaházban. 2004-2007 között a Bayreuthi Ünnepi Játékok szólistája. 2007-től a Budapesti Wagner Napokon lép fel rendszeresen. 2006-tól a Prágai Nemzeti Színház gyakori vendége, 2010-ben debütált Sevillában és Párizsban. Hazai és külföldi koncerttermekben hallható oratórium koncertek mezzo/alt szólistájaként. Fellépett többek között az Amsterami Concertgebouw-ban és a Bécsi Musikverein-ben. Dolgozott többek között Pierre Boulez, Helmuth Rilling, Philip Jordan, Kyril Petrenko, Paolo Carigniani, Alessandro de Marchi, Philippe Pierlot, Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Fischer Ádám, Michel Swierczevsky és Kovács János karmesterekkel. A Hungaroton gondozásában megjelent Gyöngyösi Levente Naphimnusz c. CD-jén énekel. Pár éve Liszt: Jeanne d’Arc a máglyán c. CD- felvételét Grand Prix díjjal tűntették ki. 2016. június 25-én megkapta az Operaház kamaraénekesi díját. Ezt az elismerést az aktív szólisták megbecsülésére, tehetségük és teljesítményük értékelésére hozta létre a dalszínház 2012-ben.
 
Főbb szerepei
: Cherubino (Mozart: Figaro házassága); Dorabella (Mozart: Cos fan tutte), Sextus (Mozart: Titus kegyelme); Ascanio (Mozart: Ascanio Albában); Siebel (Gounod: Faust), Miklós/ Múzsa (Offenbach: Hoffmann meséi); Pauline (Csajkovszkij: Pikk dáma); Margit (Berlioz: Faust elkárhozása); Charlotte (Massanet: Werther); Carmen (Bizet : Carmen); Örzse (Kodály: Háry János); Fricka (Wagner: A Rajna kincse, Wagner: A Walkür), Maddalena (Verdi: Rigoletto), Orlovszky (J. Strauss: A denevér).
 

Medveczky Attila