A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 38. száma.





Tuzson Bence
a Miniszterelnöki Kabinetiroda felelõs államtitkára

Dr. Grezsa István
Kárpátaljáért felelős kormánybiztos

Magyarok a kerítés túloldalán
A szerb rendőrség miért nem képes összefogdosni a migránsokat?

Alsódobokon jártunk
Gróf Esterházy János,​ a nemzetek megbékélésének záloga


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Át kell alakítani az egész Európai Uniót

Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963–2015

Duray Miklós 1965-től kezdve politizál, s az első állomás a Csemadok volt. Ezt a szervezetet ma többen bírálják, azt is mondják, együttműködött a pártállammal. Duray szerint ez egy olyan bírálat, amit nem szabad komolyan venni, hiszen a Csemadokot a pártállam hozta létre 1949-ben. Anélkül nem létezhetett volna a Csemadok, hogy ne egy pártpolitikai döntés előzte volna meg a létrejöttét. A rendszerváltozásig elképzelhetetlen volt, hogy egy bejegyzett szervezet az akkori hatalom támogatása nélkül működjön. Mindez nem jelenti azt, hogy a Csemadok ne került volna többször ellentétbe a kommunista vezetéssel. Már 1954-ben olyan bírálatok érték a szervezetet, hogy magyar pártként viselkedik. 1968-ban alapította meg a Magyar Ifjúsági Szövetséget. Ennek az volt a fő jelentősége, hogy a politikai hatalomtól független szervezetként jött létre. Sohasem kapták meg a jóváhagyást a működésére. Az akkori társulási törvény szerint, ha létrejött egy előkészítő bizottság, annak vezetése alatt mindaddig működhetett egy szervezet, amíg a belügyminisztérium nem mondta ki a végső szót. 1989 őszéig működött ilyen formában a Magyar Ifjúsági Szövetség. 1968: Prágai tavasz. Az akkori hatalom vajon tervbe vett-e olyan rendelkezéseket, melyek segítettek volna a magyar közösségen? Duray szerint 1968 minden szempontból érdekes esztendő volt, azért is, mert néha abban reménykedtek, s úgy nézett ki, mintha a politikai vezetés szakítana a csehszlovák magyarellenes hagyományokkal. 1968 tavaszán kezdődött meg az előkészítése Csehszlovákia új alkotmányának. Ez az alaptörvény átalakította volna szövetségi állammá Csehszlovákiát, s ezzel párhuzamosan egy passzust fogalmaztak meg a kisebbségek jogállásáról. A kezdeti szakaszban annyira engedékeny volt a hatalom, hogy az egyik tervezetbe belekerült a nemzetiségi önigazgatás elve, ami egy hatalmas lehetőséget rejtett volna magába. Amire a képviselők asztalára került az alkotmány tervezete, a körülmények függvényében a szöveg is megváltozott. Ehhez hozzátartozik az a fura esemény, hogy amikor a prágai parlamentben 1968. október 27-én elfogadták az alkotmányt, akkor a képviselők asztalán más szöveg volt, mint amire szavaztak. Tehát az asztalon lévő szövegben még benne volt az önrendelkezés elve, de a szóban előadott verzióból ez hiányzott. 1969. január 1-jén lépett életbe az alkotmánytörvény, de úgy, hogy egyetlenegy rendelet vagy végrehajtási jogszabály nem követte. 1970 és 1977 között Duray nem vállalhatott közéleti szerepet. Nem csupán a Magyar Ifjúsági Szövetség megalapítását nézték rossz szemmel, hanem számos más politikai tevékenységét is. 1970-ben pártutasításra kizárták a Csemadokból, s 1971-től a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által összeállított politikai bűnösök listáján szerepelt, ezért el sem kezdhette tudományos pályafutását. Duray Miklóst 1982-től 1988-ig állandóan zaklatták a belügy emberei. Ő töltötte el a legtöbb időt vizsgálati fogságban, összesen 470 napot. 1983. január 31-én kezdetét vette Pozsonyban a pere. A mindössze másfél napig tartó pert azonban – amelyen Csurka István, Cseres Tibor és Mészöly Miklós magyarországi írók is megjelentek – előbb február 11-ére, majd bizonytalan időre elnapolták. Pár nap elteltével feltételesen szabadlábra helyezték, s egy év múlva, 1984. május 10-én ismét letartóztatták, s akkor teljes egy évet ült börtönben. Akkor nem került az ügye tárgyalásra, holott a perirat már a bíróságon volt. Valószínűleg politikai döntés született. 1985. május 9., a második világháború befejezésének 40. évfordulóján kiadtak egy amnesztiarendeletet, ami szabadulását jelentette.

Olvassa el a teljes cikket a Magyar Fórumban!