A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 29. száma.





Dr. Kovács Zoltán
a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára

Dr. Kocsis Máté
Józsefváros polgármestere

Íjgyártó István
kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár

P. Reisz Pál
aranymisés ferences szerzetes, a sümegi rendház főnöke


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Az összefogás jegyében

Szülőföldünkön kell megteremtenünk a biztonságot

A romániai választójogi törvény 5%-os bejutási küszöböt ír elő, míg a romániai magyarság számaránya körülbelül 6%-os. Tehát egyértelmű, hogy két magyar párt nem juthat be a törvényhozásba, ezért is kötöttünk választási együttműködést az RMDSZ-szel – közölte a Magyar Fórum megkeresésére Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Maros megyei képviselőjelölt, akitől azt is megkérdeztük, hogy a választási program tartalmazza-e az asszimiláció megállítását és Székelyföld autonómiáját.

Mint ismeretes, az RMDSZ és az MPP együttműködése alapján a Szövetség két biztos befutó helyet ajánlott fel a Magyar Polgári Pártnak parlamenti jelöltlistáján. Elégedettek ezzel?
 
– Az önkormányzati választásokon elért eredményeket figyelembe véve elégedettek vagyunk a két befutó hellyel. Megállapodásunk nem csak erre a két helyre korlátozódik, hiszen négy éves együttműködésről van szó. Nem csak Maros megyében, hanem máshol is a közös összmagyar listán szerepelnek a Magyar Polgári Párt jelöltjei, bár nem előkelő helyen. A legfontosabb az az üzenet, hogy közösen indulunk, s az összefogás listája minden magyar szavazatra számít, és minden erdélyi magyart képviselni szeretnénk az elkövetkező időszakban.
 
Azokat a magyarokat is, akik az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) szimpatizálnak?
 

– Természetesen; azt gondolom, nem szabad pártpolitikára szűkíteni a parlamenti választásokat, hiszen, mi megalakulásunk óta „ magyar, nemzeti válogatottban” gondolkodunk. Mindig hangoztattuk, hogy mikor van helye és ideje az együttműködésnek és mikor a versenynek. A verseny az önkormányzati választásokra és azokra a vidékekre korlátozódik, ahol az arányok ezt lehetővé teszik. A parlamenti választások idején viszont célszerű közös csapatban indulni. Közösen kidolgozott választási programunk tartalmazza azokat az elveket, melyek meghatározóak az erdélyi magyarság szempontjából, és így mi az Erdélyi Magyar Néppárt szavazótáborát is képviseljük. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy az EMNP úgy döntött az önkormányzati választásokon elért eredményét górcső alá téve, hogy nem kíván a parlamenti választáson indulni, mert ezzel veszélyeztetné a magyar érdeket. Így most az összmagyar listát kell elfogadnunk egész Erdélyben, s ennek a „válogatott” csapatnak szerintem mindenki szurkolhat. Mi pedig megpróbálunk rászolgálni a bizalomra. A néppárt szavazóira is számítunk, és képviseljük is őket.
 
A Magyar Polgári Párt korábban többször bírálta az RMDSZ néhány intézkedését. Mi késztette önöket az együtt indulásra?
 

– Büszkék vagyunk identitásunkra, és a Magyar Polgári Párt programját szeretnénk képviselni. Együttműködésünket valójában a kényszer szülte. Bíráltuk korábban az RMDSZ-t, s valószínű, hogy a jövőben is így teszünk, mert szükséges a belső kontroll. Továbbra is ellenzéki pártként határozzuk meg magunkat. Bizonyos kérdésekben egyetértünk az RMDSZ-szel, míg más témákban kritikával élünk. Viszont, ahogy a politikában nem meglepő és szokásos, sokszor eltérő ideológiájú pártok is képesek a közös cél érdekében összefogni. Magyarságunk mindannyiunkat összeköt, és a felelős politika arra kötelez bennünket, hogy a magyar közösséget képviseljük. Azért is indulunk együtt, mert a romániai választójogi törvény 5%-os bejutási küszöböt ír elő, míg a romániai magyarság számaránya körülbelül 6%-os. Tehát egyértelmű, hogy két magyar párt egyszerre nem juthat be a törvényhozásba, sőt még azt is veszélyeztetik, ha külön indulnak, hogy egyikük sem lépi át az 5%-ot. A választójogi törvényben megfogalmazzák az alternatív küszöböt is, de azt sem tudná átlépni két magyar párt, hiszen ez azt jelenti, hogy négy megyében 20%-ot kell elérjen, viszont csak két megyében lehetne a magyar–magyar versenyt biztosítani.
 
Az MPP milyen kampánystratégiát alkalmaz?
 

– Kampánystratégiánk mindenütt a helyi viszonyokhoz alkalmazkodik. Maros megyei képviselőjelöltként indulok. Ebben a megyében teljesen megújult csapattal áll fel az RMDSZ, aminek külön örülünk. Amint már említettük, korábban sokat bíráltuk választási szövetségesünket, de az RMDSZ-ben végbement generációváltás szemléletváltással is járt. Úgy érezzük, hogy a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett újratervezés nem csak szlogen. Országosan 50%-ban, Maros megyében 100%-ban újult meg az RMDSZ listája, ami már önmagában figyelemre méltó eredmény. Így a megyében az összefogás és az új lendület a legfontosabb kampányüzenet. Ezért közösen kampányolunk. Ahol erőteljesebb az MPP, ahol polgármestereink is vannak, ott hangsúlyosan a polgári párt által képviselt értékrendre és az általunk kezdeményezett programpontokra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki érezze, pártunk jelöltjei Szatmártól Háromszékig minden polgári szavazót és természetesen minden erdélyi magyart képviselni szeretnének.
 
A program tartalmazza-e az asszimiláció megállítását és Székelyföld autonómiáját? 

– Legfontosabb célunk az asszimilációs folyamat lassítása, ideális esetben megállítása, visszafordítása. Hangsúlyos programelem az anyanyelv használata, az oktatás – a teljes körű magyar oktatás megvalósítása – és a kultúraközvetítő intézmények kérdése. Kiemelendő, hogy a 20%-os küszöböt 10%-ra szeretnénk leszorítani, tehát ahol 10%-os a magyarság aránya, ott hivatalosan elismerjék a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Szintén lényeges programpontunk kulturális intézményeink autonómiája. S itt már autonómiáról beszélek; a román parlament a mai napig nem fogadta el a kisebbségi törvényt. Sajátos élethelyzetéből adódóan az erdélyi magyarság Székelyföldön a területi autonómiát szorgalmazza, de nem feledkezhetünk meg a szórványban élő honfitársainkról sem. Ezért fontos a kulturális autonómia kérdése. Amennyiben a kisebbségi törvényt sikerül elfogadtatni, akkor ebben a témában áttörést érünk el. Székelyföld esetében pedig ki kell emelnem, hogy együttműködésünk első eredményeként közös bizottságot hoztunk létre az RMDSZ-szel, mely kidolgozta a térségre vonatkozó területi autonómia-tervezetet. Kelemen Hunor szövetségi elnök, amikor együttműködési megállapodásunkat Kolozsváron szentesítettük kiemelte, hogy az autonómia-tervezet nem a fiókban, hanem az asztalon van. Bízunk benne, hogy a következő négy évben megadatik arra a kedvező lehetőség, hogy ezt a tervezetet beterjesszük a törvényhozás elé.
 
Milyen eredménnyel lennének elégedettek?
 

– Bízunk az együttműködés pozitív üzenetében, főleg azért, mert az elmúlt években többen elfordultak a politikától. A közösség elvárása, hogy a magyar politikusok legalább a parlamenti választások idején fogjanak össze – ez megtörtént. Most a választók meggyőzése a feladatunk, és ha ezt az üzenetet eljuttatjuk a magyar választókhoz, akkor minden esélyünk megvan az 5%-os küszöb átlépéséhez. Ez a legfontosabb célkitűzésünk, hiszen politikai súlyunk az 5% elérésén múlik.
 
Medveczky Attila