A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A 72 Tanítvány kilépett a templomból

Széplaky Bálint

Nagyszabású teremtésvédelmi konferencia zajlott le szeptember 30-án a 72 Tanítvány és a Háló mozgalom szervezésében a Bálna rendezvényközpontban. A Dr. Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek és Tarlós István budapesti főpolgármester fővédnöksége alatt álló program a természet, társadalom, közösség és felelősség témákat járta körül Ferenc pápa Laudato Si enciklikája nyomán. Részt vettünk az eseményen, hogy fény derüljön rá, az olykor pátosszal teli, fennkölt gondolatokat tartalmazó keresztény tanításnak van-e mondanivalója a társadalom egészére vonatkozóan.

A 72 tanítvány is kiveti Hálóját
Nyitóelőadásában Erdő Péter bíboros szilárd alapokra helyezve a konferenciát a természetvédelem kiinduló pontját keresve kiemelte, hogy a hit milyen szorosan fűződik az ember és a Föld jövőjére vonatkozó felelősség vállalásához. Hiszen ha a létezés értelmetlen, „nem tudjuk megindokolni, miért vagyunk felelősek érte”. A bíboros kiemelte: Ferenc pápa tanításában fontos elvként jelenik meg „minden teremtmény önmagában való értékessége”.
Az esemény szervezői közül a 72 Tanítvány Mozgalomról megtudhattuk, hogy a bíboros biztatására alapították azzal a céllal, hogy jöjjön létre egy olyan keresztény szakmai hálózat, amely a társadalom részére láthatóvá teszi a keresztény értékeket, és minden ezeket elfogadó személy előtt nyitva áll. Az esemény társszervezője volt a Háló mozgalom, mely 28 éve fáradhatatlanul munkálkodik a magyarországi és határon túli területeken kisközösségek építésén. Elsősorban kapcsolataival és személyes gondolatokra nyitott szellemiségével segítette a rendezvényt. Puchard Zoltán és Dr. Thuróczy György, a Háló mozgalom meghatározó alakjai, Dabóczy Kálmán BKK vezérigazgatóval egységben a T72 mozgalom vezetői is egyben.
 
A tanítványok között „megtért vámosok és kereskedők”
Szorosan az egyházhoz kapcsolódó szervezetek, zöld- és ökomozgalmak mellett az oktatásban és gazdasági életben résztvevő szervezetek is jelen voltak a konferencián. A KETEG (Keresztény Elvek a Gazdaságtanban) vagy az ÉrMe üzleti hálózat munkája megmutatta, hogy a társadalom e keresztény része nem valami valóságtól távolságot tartó bigott közösség, hanem a keresztény elveket és értékrendet mindenkor prioritásként kezelő, de igenis profitorientált gazdasági világunkban való boldogulást és üzleti sikert kereső emberekből áll.
Kükedi Zsolt – az egyik felkért hozzászóló – a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítója és a Kisközösségek Program vezetője. Ez utóbbi cselekvőképes közösségi kezdeményezéseket fog össze és segíti őket, az egyesület küldetése pedig, hogy a hivatalos egyházi szervezetek kezdeményezéseit és tanítását népszerűsítse és átültesse a gyakorlatba. Ennek keretében például katolikus iskolában tanító tanároknak (mintegy 1800 főnek) szerveztek előadást a teremtésvédelemről, továbbá számos őshonos gyümölcsfajta megmentését vitték véghez sikerrel, valamint az Ökumenikus Teremtés Hete programsorozat évről évre történő szervezésben vállaltak jelentős szerepet, melynek tulajdonképpen lezárása volt a konferencia.
Kükedi úr gazdaságfejlesztési szakemberként előadásában hangsúlyozta, milyen fontos a „számok mögött az Ember, a számok között az Ember”. Kiemelte, az enciklikában megfogalmazottak nem csak hogy teljesen szinkronban vannak a világ környezetvédelmi kijelentéseivel, de egyben olyan erős megfogalmazásokat tartalmaznak, melyek hitbéli meggyőződésből fakadnak ugyan, de pragmatikus együttműködésre szólítanak fel a nem hívőkkel a Föld megóvása érdekében. Nap mint nap tapasztalja, hogy a teremtésvédelem egyrészt a sokszor félelmetes ökológiai válság kezelése, ugyanakkor egy világméretű lehetőség is arra, hogy a vallási nézeteteken felülemelkedve, mélyen hívőktől az ateistáig a helyi közösségekben széles összefogás szülessen közös otthonunk gondozására. Az előadót hallgatva megbizonyosodhattunk arról, hogy számos olyan kezdeményezés van hazánkban, ahol közösségi alapon, „helyi hősök” vezetésével, az embert a középpontba állítva történtek gazdasági fejlesztések a teremtésvédelem jegyében, például adományboltok létesítése, helyi megújuló energiaforrások kihasználása, természetközeli szennyvíztisztítás vagy békamentés.
Victor Andrástól, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület vezetőjétől elgondolkodtató előadást hallhattunk. Megfogalmazásában a teremtésvédelem gyakorlati lényege olyan életmód kialakítása, amely fenntartható, azaz nem csökkenti a Föld életmegtartó képességét. Ezért a cél a fenntartható élet kompetenciáinak fejlesztése, amely oktatás vonatkozásában három pilléren nyugszik: ismeretek, képességek, értékrendszer. Az első többnyire rendben van, a képességek terén vannak hiányosságok, az értékrendszer tekintetében kétségbeejtő a helyzet. A második elemhez tartozóan a világkép kialakításában, továbbá a komplementáris gondolkodásmód területein lenne nagy szükség a változásra, mert ezek kulcskérdések a világ komplex működésének megértésében, ami nélkül a környezetvédelem aligha értelmezhető. A harmadik területen van óriási torzulás és aránytalanság, a legfőbb hiányosságok és gyengeségek az anyagiak túlértékelése a szellemi javakkal szemben, a „kicsi szép” helyett a rekordhajhászás, a mértéktelenség és a szelídség lenézése.
A T72 Mérnökkör forgószínpadszerű előadásában szintén számos fontos üzenet fogalmazódott meg elsősorban a mérnöktársadalom felé. Meadow Növekedés határai című műve alapján a fenntartható fejlődés megvalósítása szükséges és ez komoly áldozatokkal és paradigmaváltással kell hogy járjon a katasztrofális végkifejlet elkerülése érdekében. Az ipar és technológia egyre gyorsuló ütemű fejlődése velőtrázóan teszi fel a kérdést, hogy a mérnökök ezáltal nem épp önnön veszte felé hajtják a Földet, vagy vajon épp ők tudják a legtöbbet tenni védelme érdekében? Bízva ez utóbbiban, néhány közérthető üzenetben fogalmazták meg, mi kell, hogy egy-egy gép vagy építmény jövedelmezősége melletti (adott esetben szembeni) prioritás legyen. Gondolkodjunk és tervezzünk teljes életciklusban! Részesítsük előnyben az anyagok újrahasználatát és újrahasznosítását! Válasszunk energiahatékonyabb és kisebb kibocsátású technológiákat! A környezetünket érintő fejlesztések során alkotó félként vonjuk be a helyi lakosságot!
Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője A szegénység dimenziói címmel tartotta meg szívbemarkoló előadását. A teremtésvédelem talán egyik leghangsúlyosabb kérdése, nem is a fenntartható fejlődés, nem is az állat- és növényfajok biodiverzitásának megóvása, vagy az értelmiségi generáció felnevelése, akik rengeteget tudnak a környezetvédelemről, hanem a szegényeink, elesettjeink árváink és hajléktalanjaink felkarolása és segítése. Akiket sokszor elutasítunk, akik fölött ítélkezünk. Vecsei úr hangsúlyozta, „akik szeretnek és akiket szeretnek, azok sosem válnak hajléktalanná.” Hazánkban az emberek egy része olyan nyomorban él, hogy emberi méltóságát nem tudja megőrizni. Pedig ezek az emberek ugyanúgy a „teremtés koronái”. Reménytelen sorsokon és drámai helyzeten keresztül, együttérzésre és józan belátásra hatva, azt hiszem mindenkiben felébresztette a tenni akarás vágyát, hogy még gyermekkorban mentsük meg a kilátástalan helyzetbe született gyermekeket, mint a teremtés legfontosabb szereplőit.
A konferencia zárásaként a három történelmi egyház elöljárói folytattak kerekasztal-beszélgetést, ahol megállapították, hogy az enciklika üzenetét komolyan véve, nyugodtan kimondhatjuk, forradalmi jellegű változásért kiált a Föld, ami szembe mehet a politika rövid távú, hatalmi szempontokat figyelembe vevő döntéseivel.
 
Kilépni a cet gyomrából
A 72 Tanítvány folytatja munkáját az A Háló egyesület budapesti központjában, a Részigazság Klub megrendezésével, ahol az említett komplementer látásmódot erősíthetik a felek. Jónás próféta a cet gyomrába került, amikor az isteni küldetés elől menekült, de aztán felvállalta hivatását. Küldetésünk „nem valami szabadon választható feladat”, a teremtésvédelem nem a templom és a hittantermek falai között zajlik, a környezetvédelem nem politikai irány és főképp nem hobbi. Mindannyiunknak dolgunk van ezzel. A 72 Tanítvány Mozgalom színre lépett ezzel a rendezvénnyel a széles nyilvánosság előtt. Kilépett a templomból, hogy minél hatásosabban hirdesse: az embernek az a feladata, hogy gondozója és ne önkényura legyen az Isten által teremtett világnak.