A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 46. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Lezsák: múltunkból minket kizárni nem lehet

Rendszerváltás – Történet – Kutatás

Az első lakiteleki találkozót 30 éve, 1987. szeptember 27-én tartották A magyarság esélyei címmel. A találkozó szervezőinek, a lakiteleki alapítóknak –Lezsák Sándor, Csurka István, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor – hívására 181 értelmiségi gyűlt össze Lezsák lakiteleki tanyájának kertjében felállított sátorban. A Magyar Demokrata Fórum hivatalosan egy évvel később, 1988. szeptember 3-án, a második lakiteleki találkozón alakult meg. Erről és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) feladatairól, eddigi tevékenységeiről beszéltek október 4-én a Polgárok Házában.

Dr. Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy nem csak a RETÖRKI munkásságát mutatják be, hanem megemlékeznek a lakiteleki találkozó 30. évfordulójáról. Majd lapunkat kezébe véve közölte: „mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom a Magyar Fórumot, melyben Csurka István, az egyik lakiteleki alapító írásai olvashatók. Csurka István szellemiségét ápolni kell, hiszen elemzései utat mutatnak a nemzetnek” Majd Lezsák Sándor írásából olvasott: „meg kell szólaltatni a rendszerváltó évek szereplőit, be kell gyűjtenünk minden dokumentumot. A jelenkori magyar kutatók csak így lesznek képesek hiteles képet adni a rendszerváló évek valóságáról. Igen, össze kell gyűjteni a dokumentumokat, meg kell szólaltatni a szereplőket. Ha nem szólalnak meg, akkor majd beszélnek mások. Ha nem gyűjtjük össze az emlékeket, összegyűjtik mások, abban pedig nem lesz köszönet.”
A 30. évfordulóra készülve Bíró Zoltán professzorral megállapodtunk abban, hogy most ne ünnepeljünk hangosan, viszont kutatni kell a rendszerváltáshoz vezető utat, és ehhez szükséges egy intézet – kezdte beszédét Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A RETÖRKI 2013-ban egy kormányhatározat alapján jött létre, a kormányzat háttérintézeteként. Feladatul azt kapták, azt vállalták, hogy a rendszerváltás történetét vizsgálják. Mindezt úgy, hogy nemcsak kutatják, de egy archívumot is működtetnek, ahova összegyűjtik, és ahol feldolgozzák azokat az archív anyagokat, amelyek a rendszerváltáshoz kapcsolódnak. Lezsák hozzátette, hogy mindennek az előzménye és a gyűjtemény alapja az a több ezer levél, kazetta, videofelvétel, jegyzőkönyv, melyet annak idején Lakiteleken kapott – ezt adta át a Bíró Zoltán által vezetett intézetnek. Kiemelte, hogy a Lakitelek Népfőiskolán felépül egy külön épületben a rendszerváltó archívum, ahol a RETÖRKI munkatársai kutathatnak. Abban is megállapodtak főigazgató úrral, hogy a kistelepüléseket is meg kell látogatniuk a kutatóknak, hogy megtudjuk, mi hogyan történt. Történelemtudományunknak ugyanis hatalmas adóssága van történelmünk kutatásának területén, és éppen ezért segíteni kell a fiatal kutatókat, hogy elkezdhessék feltárni és megítélni a magyar történelem vitatott, kevéssé ismert részeit, s ebbe beletartozik a rendszerváltás is – mondta Lezsák, s azzal folytatta, hogy Bíró Zoltánnal egyetértettek abban; az ifjú generációt kell megszólítani, és megkérni őket arra, írják le, hogyan látják a ’80-as évek végét, és mennyire volt sikeres szerintük a lakiteleki összejövetel. „Az a gondolkodás, ami Lakiteleket létrehozta igazán minőségi volt, és ez a minőség jelzi, hogy bennünket múltunkból kizárni nem lehet” – szögezte le a Nemzeti Fórum elnöke.
Honnan származik az MDF eszmei világa? – tette fel a kérdést Dr. Bíró Zoltán főigazgató. „Ha a reformkor neveit felsorolom, az idősebbeket, Széchenyit, Wesselényit, Kölcseyt, a fiatalabbakat, Kossuthot és Deákot, akkor egy olyan tabló áll előttünk, amit még magyarázni sem kell számunkra. Bár ők vitatkoztak – s mi alapítók is vitatkoztunk egymással – de mindig a magyarság felemelkedésére gondoltak, és ez elég volt a magyar történelem legszebb korszakának megteremtéséhez” – ez tehát az egyik forrásvidék, hangsúlyozta a RETÖRKI vezetője. A másik forrásvidék szerinte a 20. század eleje, beleértve Ady, Szabó Dezső, s az őket követő népi mozgalom íróinak munkásságát. „Majd összejöttünk, és elkezdtünk egy csendes, de határozott lázadást.” Ezután rátért arra, hogy nem csak az MDF-fel, hanem az egész rendszerváltással foglalkozik intézetük. Amikor olyan kényes kérdéseket boncolgatnak, mint a privatizáció, a kárpótlás, akkor kissé gondban vannak, mert még mindig vannak olyan dokumentumok, melyekhez nem lehet hozzáférni. Mégis eddig 33 kötetet adtak ki, és további 8-10 kötet vár megjelenésre. Most, a lakiteleki találkozó harmincadik évfordulója alkalmából négy új kötettel jelentkezett a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum. Majd átadta a szót Szekér Nóra tudományos munkatársnak, akinek fő kutatási témája a Magyar Testvéri Közösség története, de a rendszerváltással is foglalkozik, és most jelent meg Nagymihály Zoltánnal közös kötetük a Forrásvidék – a nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956–1987.)
A könyv bemutatja az MDF eszmetörténeti, szellemtörténeti előzményeit, s a szerkesztők tanulmányozták ’56-tól az első lakiteleki találkozóig a folyóiratokat. Főleg azok írásait vették górcső alá, akik példaképek voltak vagy az MDF arculatának létrejöttében meghatározó szerepet játszottak – mondta Szekér Nóra. A történész szerint a tudományos kötetekkel kapcsolatban jogos elvárás az objektivitás, viszont éppen ennek az objektivitásnak megvannak a maga zsákutcái. Az egyik, amikor a történész az objektivitásra hivatkozva közönyösen viszonyul saját témájához. Ebben a kötetben viszont ők vállalták nézőpontjukat és érintettségüket. A másik zsákutca, amikor a történész csak ítélkezik. Szekér Nóráék viszont nem ítélkezésre, hanem a korszak megértésre törekedtek, hiszen kisgyerekek voltak a rendszerváltás idején. Azért nyúltak az eredeti írásokhoz, hogy jobban megértsék az adott kor gondolkodását és viszonyait, és megtudják milyen retorziókkal kellett szembenézniük azoknak, akik vállalták, hogy nem igazodnak a kádári hatalom által előirányzott gondolkodási keretekhez.
„Egy teljes életet írtak és küzdöttek végig, akik már nem lehetnek közöttünk: Fekete Gyula, Csurka István, Csoóri Sándor, Für Lajos – s tanulmányaik, publicisztikáik, esszéik legtöbbször botrányt kavartak. Viszont a botrányok nélkül nem tudtunk volna előre jutni. A hatalom éppen a botrányokkal világított rá ezekre a tanulmányokra, s azokat így ismerhettük meg” – közölte Bíró Zoltán, majd Riba András László beszélt, a Szekér Nórával közösen szerkesztett a Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből 1987–1989 c. kötetről. Szerinte ez az összeállítás az archívum nélkül nem jött volna létre. A könyvet kezünkbe véve kiderül, hogy annak ellenére nagyon jól dokumentálható a választásokra való felkészülés időszaka, hogy nem volt a pártnak adminisztrációja, hiszen nem voltak meg ennek sem az anyagi, sem pedig a személyi feltételei. Riba András kiemelte, hogy a kötet olyan alapot teremt a ’87 és ’89 közti történések megismeréséhez, ami páratlan, és eddig nem jelent meg hasonló gyűjtemény. Ezt követően a főigazgató elmondta, hogy szintén megjelent a Kávássy János Előd kiváló, hiánypótló műve, a Mások szemével – A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987–1990-es híradásaiban. Az elemzésekből, kommentárokból kiderül, hogy 1989-ben kezdett el a nemzetközi sajtó a párttal foglalkozni, de a főigazgató emlékezete szerint a diplomáciai testületek már 1987-től figyelték őket. Bíró Zoltán itt az akkori amerikai nagykövet, Mark Palmer és George Soros nevét említette. A főigazgató szerint Soros minél előbb szerette volna befogni az MDF-et a maga szekerébe, ami nem sikerült. Professzor úr szintén nagyon fontosnak tartja a negyedik, Az MDF és a rendszerváltás tematikus kronológiája című, füzetnyi kiadványt, s azt is elmondta, hogy a pártnak a lengyelekkel nagyon lényeges kapcsolatai voltak. Végezetül a főigazgató a RETÖRKI-ről közölte, hogy vannak a stábban a régi öregek, akik átélték az eseményeket vagy éppen tevőleges alakítói voltak, de több fiatal történész is csatlakozott hozzájuk. A fellelhető dokumentumok gyűjtése, elemzése, felkutatása mellett a legfontosabb feladat az úgynevezett oral history gyarapítása. Ez azt jelenti, hogy felkeresnek mindenkit, akit fontosnak tartanak, interjúkat készítenek, és azokat mihamarabb közzéteszik.
(A Nemzeti Fórum Kölcsey Körének következő rendezvényét november 22-én tartják Atilla fia, Csaba királyfi címmel, és a szerzővel, Lezsák Sándorral Dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató beszélget.)
 
Medveczky Attila