A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 46. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A szívünk harcban áll

Csurka István beszéde, 2007. október 23., Hősök tere

Ötvenegy évvel ezelőtt, körülbelül ebben a napszakban, októberi szélben, napsütésben fegyvertelenül, dalolva és a magunk szülte jelszavakat, rigmusokat skandálva vonultunk tízezrével Budapest utcáin és tele volt a szívünk egy jobb magyar jövő reményével. Nem azt latolgattuk, hogy a tüntetésünk után vajon szocializmus marad-e vagy kapitalizmus következik, hanem egyszerűen szabadok akartunk lenni és magyarként akartunk élni a hazánkban. „Vesszen az ávó” és „ruszkik haza!” kiáltottuk együtt, teli torokból, és este, a felháborító Gerő-beszéd után, amelyben a moszkovita zsidó gazember csőcseléknek nevezett bennünket, a Rádiónál közénk lőttek a rádió ávósai. (A későbbi szerkesztők.) A sorkatonák, akiket ellenünk vezényeltek oda, a Múzeum-kertben átadták a fegyvereiket és visszalőttünk. A felvonulásból akaratunk ellenére, a hatalom gőgös elbizakodottsága és gonosz bolsevik önzése következtében, elsősorban Gerő Ernő sértő, fenyegető beszéde miatt estére forradalom lett, és éjfél után Budán, a Moszkva téren már megjelentek az első szovjet tankok a székesfehérvári bázisról és elkezdődött a szabadságharc is.
Ennek a napnak a csillagrobbanásos erejét, lelkesedését, a világ folyamataira tett hatását ma vagy szétkenik, vagy le is tagadják. 1956. október 23-án minden, ami történt és minden, ahogyan történt a magyarság ősi, öröklött és egyedülien magyar jelleme, alaptermészete szerint történt. Hosszú hónapok forrongása, jobbat akarása után felsorakozik egy megállíthatatlan erejű békés tüntetés, amelyik nem akar forradalmat, eszében sincs a fegyver, a vér, a bosszú, nagyobb szabadságot, önállóságot akar és le kíván váltani egy sötét garnitúrát a kormányról. De beérné Nagy Imrével, aki korábban mint hű elvtárs, de megtűrt gój benne volt a bandában, ám 1953-ban kormányprogramot csinált, megtért és az emberek megszerették. Az ifjúság is ragaszkodik hozzá, mint régen a nemesség ragaszkodott egy felkent királyhoz, holott az egy Habsburg volt. Csak éppen „vitam et sanguinem”-et nem kiáltottunk, mint annak idején a főnemesek Mária Teréziáért.
És akkor estére jön a Rádiónál az ávó, elkezdi a vérontást. Halottak a falak mentén, vér, döbbenet és ökölbe szorult kéz. Igen? Ti így a magyarral? Megkezdődik a Rádió ostroma és este tízre-tizenegyre le van döntve a Sztalin-szobor. A magyarság egy nap alatt egész történelmi korszakokat él át, a békés reformerből elszánt forradalmárrá és szabadságharcossá válik és semmilyen áldozatot nem kímélve a végsőkig küzd – reménytelenül is. A szovjet tankok az első perctől végtelen sorokban özönlenek befelé. A küzdelem szinte kilátástalan. A pesti flasztert a kiömlött vér tócsái borítják. Gyermekek harcolnak, ifjak, munkások, földjükről elmenekült parasztok, bányászok és mindenki velük van. A forradalom helyi intézményei az egész országban létrejönnek. Október végére a belső ellenséggel elbánik a felkelt magyar nép, a külső ellenség kénytelen színleg visszavonulni.
Mi, magyarok, sohasem kezdjük gyilkolással, orgyilkossággal, vérbosszúval. Népünk alaptermészetének fele a jámborság, a józan megértés, a béketűrés, a másik fele azonban a megalázás visszahatásaként a roppant kemény szembeszállás, a vitéz küzdés a végsőkig. Még akkor is, amikor a harc már kilátástalan. Eszményeiért, sértett önbecsüléséért, önállóságáért szebben meghalni nálunk senki nem tudott a történelemben.

Olvassa végig az október 19-én megjelent Heti Magyar Fórumban!