A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 24.
száma.





Merkel kiállt a magyar kerítés mellett

Váratlanul elhunyt a Magyar Fórum egykori munkatársa, Lovas István

Ha Kunhalmi lesz az MSZP elnöke, akkor borítékolható, hogy összeáll Gyurcsányékkal

150 éve született Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A tét a magyarság megmaradása volt

A RETÖRKI és a Barangoló Kiadó könyvbemutatója

Bíró Zoltán: a másik oldal, az úgynevezett urbánus kozmopolita ideákat kergetett, messze elrugaszkodva a hazai valóságtól. Ha nem is volt minden téren nemzetellenes, javarészt közömbös maradt a nemzeti ügyek, sorskérdések iránt. Holott a magyarság számára a tét a megmaradás volt, a kérdés pedig a megmaradás mikéntje.

Október 10-én mutatták be a RETÖRKI székházában Szeredi Pál kutatótörténész A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968–1987 című kötetét. 2015 tavaszán jelent meg a szerző a Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956–1987 című monográfiája, melyben a népi mozgalom történetét tekintette át az 1956-os forradalomtól az első lakiteleki találkozóig. 2016-ban pedig A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956–1967. Az utóbbi az ellenállás Kádár-kori történetének első szakaszát dokumentáló kötet. A szerző nem véletlenül húzza meg a határt 1968-nál; úgy gondolja, ez volt az az év, ami a nemzetépítő demokraták életében jelentős változást hozott, mert beköszöntött az eszmélés és a tenni akarás korszaka.
Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy Szeredi Pál könyve megegyezéses alapon született. Az egyik dokumentumkötet, a Forrásvidék Nagymihály Zoltán és Szekér Nóra szerkesztésében jelent meg, s ezzel párhuzamosan a Barangoló kiadta Szeredi Pál dokumentumgyűjteményét. A két kötet tartalmában teljesen különbözik. Az 1968 és 1987 közötti korszak megismeréséhez Szeredi Pál kötetének dokumentumai és a hozzájuk fűzött kommentárok hasznosak, értékesek. Az olvasók talán időnként elkeserednek, hogy milyen világban éltünk, de nagyon érdekes megismerkedni azokkal a dokumentumokkal, amelyek eddig hozzáférhetetlenek voltak – közölte a főigazgató és hozzátette: a közölt írásokból kiderül, hogy a másik oldal, az úgynevezett urbánus kozmopolita ideákat kergetett, messze elrugaszkodva a hazai valóságtól. Ha nem is volt minden téren nemzetellenes, javarészt közömbös maradt a nemzeti ügyek, sorskérdések iránt. Holott a magyarság számára a tét a megmaradás volt, a kérdés pedig a megmaradás mikéntje.
„A nemzet demokratikus, politikai és kulturális intézményrendszere által lélegzik, és bármely reform vagy demokratizálási törekvés csak nemzeti talajon nőhet fel és válhat az állampolgárok számára egyenlően hasznossá. A nemzet és a demokrácia kategóriája egymástól függetlenítve csak politikai absztrakció” – idézte Bíró Zoltán 1984-es jegyzetét a kötet bemutatója, Nagymihály Zoltán. Ez a jegyzet is megtalálható a könyv dokumentumai között. Nagymihály Zoltán azért olvasta ezt fel bevezetésként, mert indokolja annak a fogalomrendszernek a használatát, amit Szeredi Pál alkalmaz a nemzetépítő demokratikus ellenállás, illetve a nemzetépítő mozgalom kapcsán. Azt is kiemelte, hogy míg Szeredi 2016-os kötetében a két világháború közti népi mozgalom jelentős alkotóinak (pl. Bibó István, Tamási Áron, Püski Sándor, Szabó Zoltán, Németh László) írásai szerepelnek, addig a mostaniban – bizonyítván az 1968-as generációváltást, többek között – Für Lajos, Csoóri Sándor, Csurka István, Kiss Ferenc, Bíró Zoltán írásai. A kötet struktúrájáról szólva elmondta, hogy minden dokumentum előtt ott van egy rövid leírás, bemutatás. A szerző sok műfajból válogatott, így a sajtóban megjelent tanulmányokat és cikkeket épp úgy tartalmaz a kötet, mint leveleket, programtervezeteket, beszédeket, visszaemlékezést. A másik oldalról pedig megjelennek ügynökjelentések, párthatározatok, illetve a Tiszatáj szerkesztőségi értekezletének leirata. Így több irányból ismerjük meg az eseményeket, és a gondolatokat. Emellett az emigrációban élő nemzeti demokraták írásai is megtalálhatók a kötetben. A nemzet kérdése és a nemzettudat újraformálódásának lehetőségei, és esélye végigkíséri a dokumentumgyűjteményt. A történész felsorol néhány példát: Kovács Imre 1969-es írása a nemzet árformálódásával, s a társadalom átalakulásával foglalkozik, Kiss Ferenc nevezetes felirata 1972-ből a nemzeti büszkeséget elvetőkről, a mindenre kiterjedő önleértékelés folyamatairól szól. Illyés Gyula felszólalása a fiatal írók lakiteleki találkozóján az új nemzedék feladatait és a nemzettudat állapotát rögzíti, Csurka István 1985-ös monori felszólalása szintén a nemzet és a társadalom átalakulásáról, illetve 1956-ról és a forradalom leveréséről, mint sorsfordító határpontról szól. A jövőbe tekint, a jövő lehetőségeit vizsgálja. A kötetben először kerül publikálásra néhány, a rendszerváltozás menetét meghatározó módon befolyásoló irat.
Szeredi Pál, a szerző a ’70-es, ’80-as éveket kívánta bemutatni eredeti dokumentumokkal. Elmondta, hogy a Barangoló Kiadónál csak eredeti dokumentumok jelennek meg, s nem adaptációk, értelmezések, magyarázatok. Természetesen a dokumentumok előtt közlik az adott anyag megszületésének körülményeit. Senkit nem akarnak semmiről meggyőzni, csak szeretnék megismertetni a korszakokat a dokumentumok által. Szeredi úgy véli, hiányos a nemzetismeretünk, de senkinek sem lehet előírni, hogy mit olvasson, és miről. „Nem nóvumokat mutatok be a kötetben, hanem a lényeg, hogy a dokumentumok összegyűjtve megtalálhatók, és talán a mostani kérdésekre is válaszokat adnak” – közölte a kötet szerzője. (Szeredi Pál könyvei megvásárolhatók a RETÖRKI Andrássy úti központjában.)
 
Medveczky Attila