A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 46. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Halottak napi népszokások a Felvidéken

Csáky Károly, felvidéki helytörténész

Mindenszentek (festum Omnium Sanctorum) ekkleziológiailag a megdicsőült egyház napja: ilyenkor „mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük (Jel 7,9–10), akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. Mária a Mindenszentek királynéja.” (Pirigyi I. In Diós: 2004, 177.)
A sok-sok névtelen szentünkről a Bibliában is olvashatunk. Az Újszövetség Jelenések könyvének (Szent János apostol jelenéseinek könyve) ide vonatkozó szakasza így szól: „Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számolni. Minden nemzetből, törzsből, népből s nyelvből álltak a trón és a Bárány előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaág. Harsányan zengték. »Üdv Istenünknek, aki a trónon ül és a Báránynak!«” (Jel 7,9–10) A sokaság valójában a „nagy szorongatásból” jött, s „ruhájukat fehérre mosták a bárány vérében”. Így „A trónon ülő köztük lakozik. Nem éheznek és nem szomjaznak többé, a nap nem égeti őket, sem másfajta hőség, mert a Bárány, aki a trón közepén áll, legelteti és élő vizek forrásához tereli őket, az Isten pedig letöröl a szemükől minden könnyet”. (Jel 7,16–17)
609-ben Rómában Szent IV. Bonifác pápa a Szűzanya és az összes vértanúk tiszteletére szentelte a Pantheont, IV. Gergely pápa pedig Mindenszentek ünnepét november elsejére helyezte át a 9. században. Magyarországon számos patrocíniuma a középkorba nyúlik vissza. Az esztergomi egyházmegyében is több templomot szenteltek Mindenszentek tiszteletére. Tájainkon például a felsőszemerédit, az ipolyveceit, a kelenyeit, a lukanényeit és a magasmajtényit, de ez volt a patrocíniuma kezdetben a nagycsalomjai templomnak is.
A szentek eme közösségét a freskókon és az oltárképeken a Jelenések könyve alapján ábrázolták. Kiemelt szerpet kapott a Bárány imádása a művészi alkotásokon. Később a táblaképeken a Bárány helyébe a kegyelem trónusa vagy az élet fája került. Korai ábrázolás a Mindenszentek bevonulása a mennyországba. Gyakran kerül a képek középpontjába a trónon ülő Krisztus. A barok freskókon a megnyílt ég mögött a mennyország látható, a barokk oltárképek előterében pedig nemzeti szentjeink állnak, olykor színpompás díszmagyarban. (Pirigyi I. In Diós: 2004, 178.)
A felsőszemerédi templom Mindenszentek oltárképét gróf Wilczek Mária és gróf Wilczek Franciska készíttette Bécsben Hammerlein Károly festővel „azon gyermeki kegyeletből”, hogy édesanyjuk Felsőszemeréden „egy súlyos nyavalyából szerencsésen feléledt”. A műről Fábián János plébános is írt 1865-ben a Magyar Sion című katolikus folyóiratban. Többek közt az alábbiakat: A mester a festményt „keresztény műízléssel állította össze a szentháromság köré”, amint Mária az angyalok köréből „előlépdel”, s ott van közelében Keresztelő Szent János, Szent Péter és Pál apostol, Márk és János evangélista, Nagy Szent Gergely pápa, Szűz Szent Borbála stb. A képen jelen van a magyar szentek közül István király is, amint a koronát felajánlja a mennybe felvett Szűzanyának. (Fábián J.: 1865, 152.; idézi Csáky K.: 2008, 26.)
A lukanényei 18. századi templom nagyméretű Mindenszentek főoltárképén ott vannak a egrégibb ikonográfiai elemek, akárcsak a barokk kori hatások. Látható a felhők mögötti mennyország; középen az Atyaisten, kezében jogarral és kék gömbbel. Jobbján a feltámadt Krisztus trónol kék ruhában, kezében zászlóval. Felettük a Szentlelket jelképező galamb, alattuk az angyalokkal körülvett Szűzanya látható kék ruhában, bordó palástban. A püspökök és a pálmaágas alakok közt szintén jelen van a Szent Koronát felajánló István király, de felfedezhető még Szent Erzsébet is a maga kék palástjában, fején koronával, kezében rózsákkal. (Csáky K.: 2014, 89.)
A kelenyei templom barokkos Mindenszentek képe valószínűleg a 19. századból származik, mára szépen felújították. Rajta szintén a felhők mögött megnyílt mennyországot jelenítették meg. A kép tetején trónol a Szentháromság: az Atyaisten, Jézus Krisztus a keresztfával s a Szentlelket ábrázoló galamb. Alattuk kék palástban a Szűzanya, majd a különböző szentek társaságában ott látható Szent István is, amint felajánlja a magyar koronát. (Csáky K.: 2009, 113.)
Mindenszentek ma elsősorban a temetők meglátogatásának hagyományos és kötelező időpontja tájainkon is. A sírokat már napokkal ezelőtt rendbe teszik a hozzátartozók: fenyőgallyakból font vagy műanyagból készült koszorút, virágcsokrokat és krizantémokat helyeznek azokra. Itt jegyezzük meg, hogy a sírjelekre erősített, nem természetes anyagokból készült díszek sokszor kárt okoznak a sírmelék anyagában, s hosszú ideig elrejtik a dedikációkat. Érdekes szokással találkoztam a Zsély községben található evangélikus temetőben, ahol a jel nélküli sírhalmokat is koszorúzzák ilyenkor. E napok tájékán a közösségekből távolra szakadt rokonok is hazalátogatnak elhunytaikhoz.

Olvassa végig cikkünket a november 2-án megjelent Heti Magyar Fórumban!