A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 24.
száma.





Merkel kiállt a magyar kerítés mellett

Váratlanul elhunyt a Magyar Fórum egykori munkatársa, Lovas István

Ha Kunhalmi lesz az MSZP elnöke, akkor borítékolható, hogy összeáll Gyurcsányékkal

150 éve született Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Teleki Pál öröksége

Könybemutató

Dr. Bogdán Emil Martonvásáron a Mezőgazdasági Kutatóintézet klubjában olyan tevékenységet szervezett, amit Aczél elvtársék megtiltottak. A vád: korabeli betiltott lengyel filmeket mutattak be.

„Köszönöm a szerzőnek, hogy a nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolatairól írt. Ez egy hiánypótló könyv, melyben sok olyan híres lengyel professzor, művész, író neve is fel van tüntetve, akikről a magyarok keveset hallottak. Csak azt sajnálom, hogy erről a témáról nem egy nagyobb kötetben írtak, mert még sok forrás áll rendelkezésünkre. A könyv mégis személyes élmények mellett szinte enciklopédikus, lexikális tudásanyagot is tartalmaz. Mindezt szervesen kiegészíti a bőséges jegyzet- és fotóanyag és a kötet végén közölt precíz névmutató. A szerző hangsúlyozta, hogy ezzel a munkájával csak felnyitott egy dobozt, amelynek gazdag tartalma még érdemi feldolgozásra vár” – mondta köszöntőjében Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete november 11-én, amikor bemutatták a Magyarországi Lengyelek Bem József Kulturális Egyesületének székhelyén Szalai Attila A múltból jelen, a jelenből jövő – széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a 20. század utolsó harmadában című kötetét.
M. Kiss Sándor professzor, a RETÖRKI tudományos főigazgató-helyettese bevallottan lengyelbarát, örömét fejezte ki a közös est megrendezése kapcsán. Reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban is együtt tudnak működni a Lengyel Intézettel.
A magyar kommunisták a lengyel kapcsolatot nacionalizmusnak bélyegezték.
Tevely Arató György a könyvbemutató moderátorának kérdésére, hogy miért volt gyanús a magyar államszocializmus számára a lengyel–magyar kapcsolat, Kovács István polonista azt felelte, hogy a forradalom kirobbanásának története szorosan kötődik a lengyelországi eseményekhez, s azt is tudjuk, hogy Moszkva akarata ellenére, 1956. október 21-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. plénumán Gomulkát választották meg első titkárrá. Mindez a forrongó értelmiségi körökben felvetette azt, hogy ez jó megoldás lenne Magyarországon is, és Nagy Imrét kéne beemelni a hatalomba. Az október 23-ára tervezett tüntetés egyik célja pedig a lengyelországi változásokkal volt szolidaritás. A szovjet szuronyokkal hatalomra került Kádárt a forradalom „lengyel eredője” nagyon zavarta, ahogyan az is, hogy a magyar kommunisták által kreált kiállítást, amely a „forradalom rémtetteiről” szólt, a lengyel pártvezetés nem engedte náluk bemutatni, mondván, hogy ez rendkívül primitív és felháborítaná a lengyeleket. Ráadásul a lengyel pártsajtóban elvétve írták le azt a szót, hogy ellenforradalom. Szalai Attila röviden így reagált: minden, ami nemzeti vagy hazafias, az a kommunistákat nagyon idegesítette – legalábbis Magyarországon. A magyar kommunista rendszer számára – pártdokumentumokból és belső jelentésekből kiderül – mindvégig a legfőbb veszély a nacionalizmus volt. A lengyel kapcsolat éppen e „veszedelmes eszméhez” fűződött, mert 1956-ot idézte, a szabadságvágy közös hagyományát. Kiss Gy. Csaba, a kötet szakmai lektora kihangsúlyozta, hogy Magyarország és Lengyelország legújabb kori története 1956 decemberétől két különböző irányban indult. Erre egy példa, hogy Magyarországon még a ’70-es években is megtiltották, hogy magyar–lengyel baráti társaságot alapítsunk. A professzor közölte, hogy 1956-ban a lengyel kommunisták kompromisszumra kényszerültek, majd megszűnt a kollektivizáció – ez ma Lengyelország egyik előnye hozzánk képest –, megmaradt a szerves társadalomtörténeti folyamatosság, a katolikus egyház visszakapta autonómiáját és a szellemi élet szabadabb volt, mint a keleti blokk többi országában. Amikor a magyar írók börtönben sínylődtek, a lengyel írók Nyugatra mehettek ösztöndíjjal. Ezen különbségek miatt a magyar kommunista hatalom minden lengyelbarát megnyilvánulást gyanúval kezelt.
 
Megcsókolták a lengyelek a magyar zászlótHogyan tekintettek a magyarokra lengyel földön? – tették fel a következő kérdést. Kiss Gy. Csaba 1964 nyarán járt először barátaival Lengyelországban, s azt tapasztalta, hogy minden egyetemista baráti társaságban a legfontosabb kérdés az volt: „ mi volt nálatok ’56-ban? Láttad-e a harcokat?” Egy kis faluban is 30-40 ember, amikor megtudták, hogy magyarok, megtapsolták őket. Természetesen a taps a forradalomnak szólt. Szalai Attila arról beszélt, hogy egyszer, 1968-ban Lengyelországban egy sofőr megcsókolta a náluk lévő magyar zászlót. Kovács István leszögezte, hogy nemzeti önbecsülésünket Lengyelországban nyertük vissza.
 
Eltűnik a fehér folt
Hogy miért pont ezzel a témával foglalkozom? – kérdezett vissza a moderátornak a szerző. A könyv hézagpótló munka, először teszek kísérletet arra – a teljesség igénye nélkül –, hogy a nemzeti demokrata ellenzék – melyből később a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum sarjadt ki –, a kevésbé ismert magyar ellenzéki csoportok és személyek lengyel kapcsolatait, ez irányú politikai és kulturális tevékenységét ismertessem. Hiszen a liberálisok külföldi és lengyel kapcsolatait már régen feldolgozták.
 
Történész, aki formálta a történelmet
Waclaw Felczakról van szó, a krakkói történészről, aki 1984 végén Budapestre látogatott, s vendéglátói körében ő tartott a lehalkított tévében tátogó elnöki tanács elnöke helyett újévi beszédet. Azt hangoztatta, hogy Magyarország nemsokára szabad lesz, de ehhez a magyar értelmiségnek felelős részt kell vállalni a szabadsághoz vezető út kiépítésében, mint ahogyan a visszaszerzett szuverén állam működtetésében is. Egy évvel később már nem egyedül jött, hanem magával hozta a krakkói szeminaristáinak egy részét is. A lengyel hallgatókat az Eötvös Kollégium fogadta be. A lengyel hallgatók támogatását a magyar barátok – Csurka István, Csoóri Sándor, Kodolányi Gyula, Zelnik József, Bakos István, Kiss Gy. Csaba – összeadott összeggel támogatták, s egy-egy ebédre, vacsorára hívták meg a társaságot, műfordítókkal, magyar diákokkal hozták őket össze, illetve kirándulásokra vitték, például Esztergomba. Szalai közölte a hallgatósággal, hogy olyan lengyel személyiségről van szó, aki a magyar történelmet is írta, és a kis népek összefogását hangsúlyozta, ami az ún. Jagelló-koncepció, a három tenger együttműködés. Kiss Gy. Csaba kiemelte: Felczak habilitációs dolgozatát a magyar–horvát kiegyezésről írta, amit akkor még sem a magyar, sem a horvát történészek nem dolgoztak föl.
 
Művészek, művészetek és a lengyel–magyar kapcsolatok
Szalai Attila Kerényi Gráciát említette, aki a szellem kettős nagykövete volt. Ryszard Kapuscinki, a lengyel költő, író, újságíró, fotográfus. A legismertebb és legtöbbet fordított lengyel szerzők egyike volt, könyveit 31 nyelvre fordították le világszerte, magyarul is jelentős mennyiségű műve látott napvilágot. Herbert Zbigniew költő, esszéista, drámaíró, rádiójáték-író és moralista. A modern lengyel költészet egyik legismertebb és leggyakrabban fordított képviselője – az első Bethlen Gábor-díjas külföldi. Kovács István a lengyel filmek hatására hívta fel a figyelmet. Ezeket főleg klubokban terjesztették. De mikor is kezdődött ez? – tette fel a kérdést Szalai Attila, s meg is válaszolta: Dr. Bogdán Emil Martonvásáron a Mezőgazdasági Kutatóintézet klubjában olyan tevékenységet szervezett, amit ezután Aczél elvtársék betiltottak, mert Emil bácsiék korabeli betiltott lengyel filmeket mutattak be.
Szalai Attila kötete nemcsak a Lengyelországgal hivatásszerűen foglalkozók vagy lengyelbarátok, de a tájékozatlanabb érdeklődők számára is izgalmas, érdekfeszítő, informatív olvasmány.
 
Medveczky Attila