A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 29.
száma.





Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök a Kremlben

CSURKA ISTVÁN VITAINDÍTÓ ELŐADÁSA MONORERDŐN 1985-BEN

MEDVECZKY ÁDÁM ’77 – A Kossuth-díjas karmester szerint a keresztény művész nem lehet közömbös. Jézus urunk is ostorral űzte ki a kufárokat a templomból. Tehát a hitnek harcosnak kell lennie.

POLGÁRŐRÖK EZREI VÉDIK A HATÁRT – Dr. Barnucz Szilvia, az Országos Polgárőr Szövetség főigazgatója: Szent László a mi védőszentünk, több mint hatvanezer polgárőrnek, akik fogadalmat tettek arra, hogy megvédjék településeink közrendjét.”




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Megdöbbentő döntés

Oroszország kizárása, és ami mögötte van

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Végrehajtó Bizottságának Lausanne-ban meghozott döntése értelmében a jövő évi, Phjongcsangi Téli Olimpián nem vehet részt Oroszország. A bizottság – tanulmányozva a 2014. évi, Szocsiban rendezett téli olimpia kapcsán az orosz doppingellenes bizottság állítólagosan manipulált működtetését – felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottság NOB-tagságát, amely egyet jelent azzal, hogy Oroszország a saját lobogója alatt nem delegálhat sportolót a téli játékokra. Sportrovatunkban a héten a példátlanul súlyos döntés okait, és lehetséges következményeit boncolgatjuk.

A döntés előzményei közel négy évvel korábbra, az oroszok által rendezett Szocsi Téli Olimpiára vezethetők vissza. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság állítása szerint az oroszok tudatosan, állami jóváhagyással doppingolták a hazai rendezésű olimpián induló sportolóikat, a minél sikeresebb szereplés érdekében. Tették mindezt úgy, hogy magukat a kötelező doppingvizsgálatokat és a vizsgálatok eredményeit is tudatosan manipulálták.
A feltételezett, tudatos doppingvétségek miatt 2014 végén indult vizsgálat a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) részéről. A WADA vizsgálata 2015 novemberében zárult le, ekkor tették közzé a kanadai Richard McLaren jogászprofesszor nevével fémjelzett ún. McLaren-jelentést. Ebben lesújtó állításokat lehetett olvasni. Tartalma szerint Oroszország szinte semmiben nem felelt meg a WADA előírásainak, könnyű volt belenyúlni az ellenőrzési rendszerbe, amit az állami sportirányítás meg is tett. Állítólag a legfelsőbb szintről, személyesen a sportminisztertől is érkeztek utasítások a doppinglaborhoz, a minták manipulálása érdekében. A McLaren-jelentés említést tesz még arról is, hogy megközelítőleg 1500 doppingmintát megsemmisítettek, ráadásul a minták kicserélésében, eltüntetésében a titkosszolgálat is részt vett. A McLaren-jelentés második részében 2016 végén még riasztóbb adatok jöttek ki: több mint ezer sportolót és 30 sportágat vontak be az állami doppingprogramba, a laborokban is ment kísérletezés, hogyan lehet átverni a hivatalos analíziseket.
A retorziók már korábban sem maradtak el. Hivatalos versenyekről (pl. atlétikai világbajnokság) zártak ki orosz versenyzőket, és amellett, hogy több szocsi indulót eltiltottak, cikkünk megírásáig 11 érmest immár az olimpiai medáliától is megfosztottak. Azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése, amely szerint egy egész nemzetet kizár a játékokról, nem csupán példátlanul súlyos büntetés, de számos sportszakmai-, sőt erkölcsi aggályt és kérdőjelet is felvet.
Az egyik legsarkalatosabb kérdés, hogy lehet-e igazságos egy olyan kollektív büntetés, amellyel egyfelől valamennyi sportolót sújtanak, egy kalap alá véve mindenkit, a tisztességesen készülőket is, másfelől pedig megbélyegeznek végső soron egy egész sportközösséget, és azon keresztül egy népet? Az természetesen nem lehet vita tárgya, hogy amennyiben a vizsgálat és a McLaren-jelentés tartalma akár csak részben is igaz, akkor az orosz sportéletben és a doppingkérdésben súlyos visszásságok vannak. Az sem kérdés, hogy ezek ellen fel kell lépni, akár a mostanihoz hasonló szigorral is. Látva azonban a tendenciózus vizsgálódásokat, mégis befészkeli magát a gondolat az átlag sportrajongó fejébe, hogy vajon miért ez az alapos kutatás, és ami ennél is érdekesebb, miért csak és kizárólag az oroszok kapnak ilyen vizsgálatot? Mert azért azt senki nem gondolhatja, hogy a szakmányban zajló doppingolás kizárólag orosz sajátosság, és minden más sportnemzet makulátlan, amely még csak nem is ismeri a tiltott teljesítménynövelő szerek fogalmát.
A sport hétköznapi szerepe és ereje – annak ellenére, hogy sokan alábecsülik, és nem ismerik fel a benne rejlő kiaknázatlan lehetőségeket – hatalmas. Tartást adhat egy nemzetnek, büszkeséget a hétköznapokra, fontosságérzést, illetve annak átélését, hogy lám, valamiben az adott ország is kiemelkedik a többi nép fiai és lányai közül. Különösen a kis országok, valamint a frissen létrejött államok esetében lehet kitűnő identitásnövelő és egységteremtő ereje a sportnak, illetve a sport területén elért sikereknek, amelyek mindenki számára értékesek lehetnek világnézetre, vallásra való tekintet nélkül. Adott esetben egy diktatúra alatt nyögő ország számára a sport az utolsó mentsvárat, egyedüli örömforrást is jelentheti, amelyre jó példa történelmünk legsötétebb időszaka, a Rákosi-korszak, ahol a kommunista rabiga alatt nyögő magyarság egyetlen őszinte öröme az Aranycsapat teljesítménye, valamint a helsinki olimpia 16 aranyérme volt. Ennek persze a fordítottja is igaz: sokszor akad példa arra, hogy egy-egy rezsim irányítói a sportsikereken keresztül igyekeznek saját létjogosultságukat is elismertetni, elfogadtatni.
Mindezek jól példázzák, hogy a sport jóval több, mint testkultúra és szórakoztató ágazat. Társadalomformáló- és ez által jelentős közéleti jelentősége is van, s pont az ilyen irányú ereje teszi érdekessé a sportot a politikai játszmák irányítói számára is. Mert a sport – előbb említett tulajdonságai okán – arra is kitűnően alkalmas, hogy azon keresztül belerúgjanak egy népbe, amelybe más módon esetleg nehéz, vagy lehetetlen belerúgni. Fennáll a lehetősége annak, hogy ez történik most Oroszországgal is. Ha figyelembe vesszük azt a nyilvánvaló tényt, hogy akár a nemzetközi sportszervezetekben, akár a dopping elleni harc területén milyen erős bizonyos világhatalmak lobbitevékenysége, akkor igenis számolni kell ezzel a lehetséges magyarázattal is. Mint ahogyan az is igazolódni látszik, amit már régóta hangoztatnak a világ sportéletében, hogy itt is vannak egyenlők és egyenlőbbek.
Miközben sportágak egész sora van, amelyben szinte már emberfeletti eredményeket produkálnak egyes nemzetek sportolói – klasszikus példa erre az úszás, ahol rendszerint az amerikai versenyzők, vagy az atlétika, ahol meg a jamaicai atléták tarolnak, világcsúcsot világcsúcsra halmoznak –, mégsem zajlik átfogó vizsgálat, fel sem merül, hogy esetleg alaposabban szemlélődjön akár a NOB, akár a WADA.
Az egyetemes orosz sportéletben – érthető módon – hatalmas a felháborodás, sportágtól és eredményességtől függően egyöntetűen elítélik a NOB Végrehajtó Bizottságának kizáró határozatát. Olimpiai bajnokok egész sora nyilvánult meg a döntés kapcsán, és mindenki megdöbbenéssel fogadta azt. Eltérés csak abban van, hogy vannak, akik ezek után bojkottálnák az egész eseményt, mások viszont amellett foglaltak állást, hogy aki csak teheti, induljon el a játékokon és igyekezzen minél jobb eredményt elérni.
A NOB Végrehajtó Bizottságának döntése eredményeként igencsak sajátos módon indulhatnak orosz versenyzők a phjongcsangi játékokon, ugyanis semlegesként, az ötkarikás zászló alatt állhatnak majd rajthoz. Azok a versenyzők, akik kvótát szereznek, bizonyítottan tiszták, nem sértették meg korábban a doppingszabályzatot, és részt vesznek a számukra előírt ellenőrzéseken, „Olimpiai Sportoló Oroszországból” (OAR) megjelöléssel szerepelhetnek Phjongcsangban. Ez a jelzés szerepel majd az öltözékükön, amennyiben pedig aranyérmet szereznek, akkor az olimpiai himnuszt játsszák el nekik. Amennyiben az orosz sportolók irányítóik tudtával, vagy netán tudatos támogatásával valóban módszeresen doppingolnak, akkor nem vitás: jár a példás büntetés. De egy egész nemzetet alapból elzárni a részvételtől, a mégis induló győzteseket pedig megfosztani attól, hogy meghallgathassák a dobogó tetején saját himnuszukat akkor is aránytalanul szigorú döntés.
Utoljára még a hidegháború idején, 1980-ban Moszkvában, majd aztán 1984-ben Los Angelesben történt meg az, hogy egyes nemzetek – kifejezetten politikai okok miatt – távol maradtak egy olimpiától. A Los Angeles-i játékok esetében ennek a döntésnek hazánk sportolói elszenvedői voltak. Akkor a politikában meglévő pattanásig feszült helyzet gyűrűzött be az egyetemes sportéletbe is. Nagyon nem volna szerencsés, ha ezúttal a sport lenne egy újabb hidegháború kiváltója…
 
***
 
Vélemények pró és kontra
 
Bach: Példátlan támadás, arányos büntetés
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach egyetért a szervezet által kirótt büntetéssel, azt a történtekkel arányosnak ítéli.
– A történtek példátlan támadásnak minősülnek úgy az olimpiai eszme, mint a sport egésze ellen. A NOB Végrehajtó Bizottsága ezért következetesen arányos büntetéseket osztott ki, miközben igyekezett megvédeni a tisztán versenyző sportolókat – áll a NOB-elnök által kiadott közleményben.
 
Mihajlov: Ne legyen bojkott
Az orosz jégkorongsport egyik legnagyobb legendája, a kétszeres olimpiai bajnok Borisz Mihajlov is megszólalt a NOB büntetése kapcsán.
– A büntetést példátlanul súlyosnak érzem, ám mégis az a véleményem, hogy nem szabad bojkottot hirdetni. Olimpia csak négyévente van, ez a földkerekség legnagyobb sporteseménye, aki csak teheti, vegyen részt rajta, álljon rajthoz.
 
Putyin: Bojkott nincs, politikai motiváltság van
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin leszögezte, hogy nem akadályozzák meg egyetlen orosz sportolónak sem, hogy ha kíván, elinduljon a februári phjongcsangi téli olimpián.
– Komoly kérdés, hogy azok az orosz sportolók, akik versenyezhetnek Phjongcsangban, miért nem tehetik ezt meg az orosz zászló alatt, és miért kell az ötkarikás zászló alatt szerepelniük. Soha nem utasítottam egyetlen tisztviselőt sem arra, hogy a 2014-es szocsi téli olimpia alatt „szállítsák a győzelmeket” Oroszországnak, ugyanakkor a keddi NOB-döntések mögött politikai motiváltságot érzek. Minden úgy tűnik, mint egy teljesen összehangolt és politikailag motivált döntés. Ezt látjuk, számomra nincs kétség ezzel kapcsolatban – fogalmazott Putyin.
 
Kovács Attila